Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 34. szám
4 2009. AUGUSZTUS 30., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA szezonzárás Nincs oka panaszra a magyar turisztikai iparnak: a válság ellenére nem esett számottevően a forgalom. A budapesti szállodák viszont a fellendülést várják. ÍZÜK MAGYARORSZÁG A TURISTÁKNAK A szállodák forgalma visszaesett, a Balaton a válság ellenére nyert, más régiók kevésbé sikeres szezont zárnak, továbbra is népszerű a külföldiek körében a hazai egészségturisztika. Ez a nyár idegenforgalmi mérlege. Ambrus Vilmos - Árvay N. Tivadar A tavalyi első fél évhez képest 21 százalékkal emelkedett a külföldiek összes magyarországi fogyasztása 2009 első hat hónapjában - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményéből. A külföldiek összes fogyasztása 544 milliárd forintot tett ki Magyarországon. A szállodaszövetség titkára szerint azonban a válság éreztette hatását a szállodák és a kereskedelmi szálláshelyek forgalmában. „Az év eddig eltelt részében kevesebb vendég fordult meg a hazai szállodákban, és kisebb volt a költés is” - mondta lapunknak Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára. Ismertetése szerint a szállodákban és a kereskedelmi vendéglátóhelyeken 15 százalékos volt a visszaesés. Főleg az öt- és négy- csillagos szállodák forgalmát érintette érzékenyen a válság, a középkategóriás szálláshelyekét kevésbé. Ahol az üzleti és a konferenciaturizmus dominál - például Budapesten -, ott nagyobb volt a visszaesés, míg az országnak azon régióiban, melyeknél a belföldi turizmus a jellemző, általában 7-8 százalékkal csökkent a forgalom. Ennek megfelelően a Balatonnál és Nyugat-Ma- gyarországon volt jobb a helyzet. A szállodaszövetség titkára problémaként említette, hogy a szállodák átlagárai hasonlóak voltak a tavalyiakhoz, sőt a gyérebb forgalom miatt az előző évinél olcsóbban is kínáltak szolgáltatást a hotelek. Még olyan esemény, mint a Forma-1 sem dobta fel a forgalmat. A szakember úgy vélte, az elmúlt év második fele óta tartó válság miatt az egyéni utazások csökkentek, s egyelőre a fellendülés jeleit sem látni, 2010 második felénél korábban nem várható javulás a szállodák forgalmában. Az üzleti turizmusnál kevésbé sínylette meg a válságot a hazai egészségturizmus. A fogalomba a gyógy- és a wellness-szolgálta- tások mellett az orvosi kezelésekkel (fogászattal, plasztikai sebészettel) összefüggő idegenforgalmi szolgáltatások is beletartoznak. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke azt mondta, a gyógyszállodák vendégei az átlagosnál több éjszakát töltöttek a szálláshelyeken. „A külföldiek általában négy és fél, a magyarok három napot.” Hagyományosan kedvelik az egészségturisztikai szolgáltatásainkat, ezért szívesen jönnek hazánkba a németek és az osztrákok, újabban pedig a csehek, a románok és az oroszok. „Ők inkább a gyógyszállodákat, míg a hazai vendégek a wellnesshote- leket veszik igénybe” - fűzte hozzá Niklai Ákos, aki úgy véli, az egészségturizmus szempontVonzó célpont: fesztiválhatalom lett hazánkból jából kifejezetten kedvezőek Magyarország adottságai. A külföldiek jól képzettnek és megbízhatónak tartják a magyar egészségügyi dolgozókat, a szolgáltatások árai pedig versenyképesek. Niklai szerint a vidéki wellness-szállodák a főszezonon kívül általában konferenciaturizmussal próbálkoznak. Ez az év első felében nem vált be, de a következő hónapokban javulhat a tendencia. Észak-Magyarországon változó volt az idegenforgalmi szezon: a régió látványosságait, fürdőit, szállodáit 2009 első hét hónapjában kevesebben keresték fel, mint tavaly, de az augusztusi forgalom megközelítheti az elmúlt év szintjét. Nagy Imre, a régió idegenforgalmi bizottságának elnöke úgy értékelte az idei szezont, hogy májusban, júniusban csökkent a vendégforgalom, júliusban emelkedett ugyan, de mégsem érte el a tavalyit. „Viszonyításképpen: Egert és környékét több külföldi kereste fel, Miskolcot nagyjából annyian, mint tavaly, Aggteleken kevesebb külföldi és a tavalyihoz hasonló számú belföldi turista volt, Tokajban ugyancsak a tavalyihoz hasonló volt a vendégforgalom.” Rosta Sándor, a balatoni régió idegenforgalmi bizottságának vezetője elégedett a szezonnal. A válságot a balatoni turizmus kevésbé érezte meg. Igaz, hogy a turisták kevesebb időt töltöttek a tónál, de megfelelő volt a kínálat, jó volt a közbiztonság és a vízminőség. Nem elhanyagolható, hogy évről évre jobb programokból lehet választani. „Különben sem kell dramatizálni, ha a válság évében a turizmus nem tudja a korábbi évek eredményeit produkálni” - mondja Rosta Sándor, és hozzáteszi, hogy bár kevesebb német jött a Balatonra az idén, viszont nőtt a belga, a cseh, az orosz és a román turisták aránya. „BÁTRAN KIJELENTHETJÜK, hogy Magyarország fesztiválnagyhatalom - mondja Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke. - A programok turisztikai szempontból is jelentős vonzerőt jelentenek. Az idén az ifjúsági-köny- nyűzenei fesztiválok mellett jól teljesítettek a művészeti programok is. Ez egyrészt a belföldi turizmus élénkülésének tudható be - sokan itthon maradtak a válság miatt -, de az is igaz, hogy ma már elvárják a kulturális történéseket az utazók. Ezt az igényt elégítik ki a rendezvények. ” A MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2010-et a fesztiválok éveként hirdette meg, ezért az öt nagy fesztiválszervező országos szakmai civilszervezet úgy döntött, hogy kidolgoz egy minősítési rendszert, amely segít a vendégeknek a választásban, és az állami résztámogatások elosztásakor is fontos lehet. „az értékelésre igényt tartó szervezők regisztrálhatják magukat, mi pedig a csaknem harmincféle szempont szerint összeállított kritérium- rendszer alapján minősítjük a programokat. Még nincs döntés, hogy milyen jelzést kapnak a fesztiválok, de elképzelhető, hogy 1-től 5-ig csillagozzuk őket. A minősítés nem lesz kötelező, de megéri majd, hiszen a jó eredmény talán több látogatót és pályázati lehetőséget jelenthet. Eddig csaknem háromszázan regisztráltak, és mintegy száz fesztivál kérte a minősítést. ” A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken A siker sokszor az időjáráson múlik „mivel hazánk turisztikai értelemben tipikus egyszezonú ország, ezért a nyár időjárása alapvetően befolyásolja a turizmust - mondja Németh Ákos az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsosa. - Az országos átlaghőmérséklet májusban magasabb volt, mint a sokévi átlag, csak az időszak végén következett lehűlés, de az első nyári hétvégére (június 6-7.) ismét melegebb lett. Június közepéig a levegő hőmérséklete a sokévi átlag felett alakult, a hétvégéket kivéve. A levegő hőmérséklete a hónap végére az átlagosfölé emelkedett, de sok volt a csapadék. ” a júliusi időjárás nem volt „turistabarát”. A hétvégeket rendszeresen zavarta meg lehűlés és csapadék. augusztusban a levegő hőmérséklete az átlagos érték felett volt, s mindössze a 20-23-i hosszú hétvégét zavarta meg hidegfront és csapadék. Országos viszonylatban májustól augusztusig hét hétvégén volt 1 millimétert meghaladó csapadék. A fesztiválszervezők egyébként szoktak meteorológiai segítséget kérni a programjaik tervezéséhez. A megkeresések nagyrészt a veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésére vonatkoznak. Budapest az egyik legkedveltebb utazási cél hazánkban, a külföldi látogatók mégis kevesebb éjszakára foglaltak szállást, mint korábban. A felmérések szerint a konferenciaturizmus is visszaesett, de a vendéglátósok bíznak a fellendülésben. A következő ősz már javuló tendenciákat mutathat az idegenforgalomban is. A kereskedelmi szálláshelyek díjbevételei Év Bruttó szállásdíjbevétel (millió Ft) Külföldi Belföldi Összesen 2001 66442 20108 86550 2002 64701 22 879 87 580 2003 62 968 25 821 88788 2004 69486 29 757 99 243 2005 75763 38258 114021 2006 87 775 44034 131809 2007 90 458 49 859 140317 2008 87179 52 904 140 083 FORRÁS: KSH A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma és kiadásai Év Látogatók Költés száma kiadásai fő/nap (ezer fő) (millió Ft) (ezer Ft) 2004 33934 821800 8,4 2005 36173 864288 9,3 2006 38318 970535 9,7 2007 39 379 930985 9,5 2008 39 554 1087161 11,2 FORRÁS: KSH
