Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám
2009. MÁJUS 31., VASÁRNAP SZTORI 5 Megfogadta: egy évig nem borotválkozik bajuszkirály Varga Mihály a családi hagyományt követte, amikor megnövesztette az arcszőrzetét Az ősi gyökerekhez való vonzódás jelképének tartja bajszát Varga Mihály, az idei bajuszkirály. A bugaci dudás és mesemondó méltán érdemelte ki a rangot: mióta szőr nő az arcán, összesen két hónapig nem volt bajusza, de azt is bánja. Fábos Erika- Édesapám nem hordott bajuszt, a nagyapámnak viszont volt egy fotója huszáregyenruhában, szép, büszke bajusszal volt látható rajta - mesélte Varga Mihály. - Mindig nagyon tetszett nekem, így amikor az első határozottabb szőrök megjelentek az arcomon, nagyon örültem. Olyannyira, hogy egy elégetett gyufaszál koromjával kicsit rá is erősítettem, amíg kellett. Ma erre már semmi szükség: több mint húszcentis, és úgy érzem, ez a maximum. Akármit csinálok vele, nem növekszik jobban. Olyan ez, mint a haj. Van, akinek képes bármeddig nőni, van, aki bármit csinál, nem nő hosszabbra a vállánál. Igaz, nem csak a hosz- sza, az ápoltsága is fontos. Én úgy 10 évvel ezelőtt döntöttem el, hogy ezt az úgynevezett klasszikus magyar bajuszt hordom.” Varga Mihály azóta csak ezt a hosszú, pödrött formát viseli. Számára is kérdés, hogy a férfiak hogyan döntik el a kérdést: bajusz vagy borotva? Nála a bajusz valamiféle jelképe az ősi gyökerekhez való vonzódásnak. Szülei vidékről költöztek a fővárosba. Ő már Kőbányán született, de ahogy mondja, mindig is a vidéki dolgokért dobogott a szíve. Ha megnézegetjük a magyar pásztorok, halászok vagy földművelő parasztok archív fényképeit, alig találunk felnőtt férfiarcot bajusz nélkül - mondja. Ő gyermekkora óta álmodozott róla, hogy egyszer lesznek állatai meg lovai. „Pár éve teljesült ez az álom is, a bajusz meg talán ezeknek a vágyaknak a kifejeződése volt az arcomon.” A bajuszkirály másodszor indult versenyen. Tavaly második lett, az idén pedig megkoronázták. Már harmadszor rendeztek Névjegy 1962-BEN született Budapesten 1985-ben végzett a Budapesti Tanítóképző Főiskolán 2000-ben gyermeknéptánc-oktató képesítést szerzett 2004 óta Bugacon él, ahol a helyi néprajzi gyűjteményt gondozza, és hagyományőrzést tanít az iskolában nős, három gyermeke van hobbi: népmesék, dudálás, néptánc és állattartás A dudáláshoz és mesemondáshoz kifejezetten jól jön a szép magyar bajusz, ahogy Varga Mihály munkahelyén, a bugaci helytörténeti gyűjteményben is emeli mondókájának hitelét ilyen bajnokságot Kiskunfélegyházán. A magyarországi szervezett bajuszkodás kitalálója és elindítója a helybeli Gulyás László vándormuzsikus és gólyalábas komédiás volt. A bajuszfesztivál ötlete pedig állítólag azért jutott eszébe, mert 1848-ban Kossuth Lajos menlevelét Jókai Mór a településen adta át a híres nagy bajszú betyárnak, Rózsa Sándornak. Az idén már négy országból voltak résztvevők, és eljött két világ- és négy Európa- bajnok is.- Akinek bajusza van, az a közhiedelemmel ellentétben nem lustább, mint akinek nincs. Sőt, a bajuszt nemcsak viselni, de ápolni is kell, ami időigényes feladat. Én például biztosan több időt töltök azzal, hogy a kusza szálakat reggelente szépen fésülöm, megpödröm, mint ha egyszerűen csak borotválkoznék. Egy évig mindenesetre, ha akarnám, se tehetném. Amikor királlyá koronáztak, esküt kellett tenni, hogy egy évig viselem a bajuszom, nem vágom le, és nem növesztek hozzá szakállat. Varga Mihály ezt könnyen megfogadta. Az arcszőrzet neki kellék is. A dudáláshoz és mesemondáshoz kifejezetten jól jön a szép magyar bajusz, ahogy a munkahelyén, a bugaci hely- történeti gyűjteményben is emeli mondókájának hitelét. Ezért az elmúlt huszonöt évben csak ■ „Biztosan több időt töltök a tükör előtt, mint aki borotválkozik.” Az ókortól van divatja, de a 19. században élte virágkorát a bajusz a bajusz az első ember óta az ős- és férfierő szimbóluma. Az ókori görögök és a rómaiak a szakáll nélküli bajuszt nem ismerték. azt tartják, a honfoglaló magyarok voltak az elsők, akik már szakáll nélkül viselték a bajuszukat. A viselet innen terjedt el az egész világon, és a magyar bajusz máig kedvelt fazon. A 17-18. században szinte minden férfi viselte. a 17. századi Erdélyben bajuszt csak a legények hordtak, a szakáll pedig a házasembereket illette meg. A 19. volt a bajusz százada: akkor kezdtek nagyon sokféle formát vágni belőle. Az első világ kétszer fordult elő, hogy levágta a bajuszát Azt mondja, kíváncsiságból. De gyorsan meg is bánta.- Más embernek éreztem magam, azon túl, hogy magamra sem ismertem. Nem túlzók, a szomszédom sem ismert meg elsőre, úgyhogy azonnal növesztettem is vissza. A jó példa pedig ragadós. Az egyéves fiam is ragaszkodik a családi hagyományhoz. Egyelőre még csak kócból ragasztgat magának, de nagyon lelkesen. háború után a keskeny, nyírott angolbajusz fazonjának divatját a népszerű filmszínészek diktálták, majd a popkorszak törölte el, de az elmúlt évtizedben lassan visszatérőben van. Németeké a legjobb „magyar bajusz" 1990 óta kétévente rendeznek bajusz-világbajnokságot. Itt 17 különböző kategóriában indulhatnak a rendezett arcszőrzettel rendelkezők. Ezek között létezik a Dali-, az angol, a kínai és a természetes bajusz. A 2001-es németországi rendezvény óta pedig külön kategóriaként a „magyar bajusz”, azaz a Schnurrbart Ungarisch is szerepel a repertoárban. Ez dús és vastag, felfelé ívelő, pödrött bajusz, és az eddig megtartott három versenyt kivétel nélkül németek nyerték ebben a kategóriában. Bajuszban amúgy is ők a legjobbak: a legutóbbi vb-n a 17-ből 12 aranyérmet szereztek meg. Azt tartják, a sör miatt, amiből a németek sokat isznak. Az ugyanis egy B-vitamin- bomba, amelytől bombasztikus tempóban nő a bajusz. Fair futball segítség nélkül: magyarok az egykori pokolban egyesülete szinte semmilyen támogatást nem élvez: szerelésüket pályázati pénzekből maguk vásárolják, új labdát még soha nem kaptak - mondja Rákos András, aki hozzáteszi: „Ahol jó a foci, ott komoly figyelmet fordítanak arra is, hogy anyagilag, szakmailag támogassák a hátrányos helyzetben levő játékosokat.” Nálunk ehhez képest még szponzort is alig lehet szerezni, és nemcsak ehhez az utcaifoci- fesztiválhoz, de a hajléktalan-világbajnoksághoz is. Edzők, játékosok sem segítik a munkájukat: „a profik válaszra sem méltatnak, ha megkeresem őket” - mondja Rákos. ■ foca Hátrányos helyzetű fiataloknak re Tíz fiatal focizik a rekkenő hőségben az apró futballpályán, lányok és fiúk vegyesen. Üvölt a zene, a pálya szélén még vagy száz tizenéves izzad mezben - Európa legkülönbözőbb részeiről jöttek a múlt hétvégén Focába, ahol a város az Európai Bizottsággal közösen szervezett focitornát. A kelet-boszniai város a délszláv háború előtt évente adott otthont ifjúsági labdarúgótornának, ám ez most teljesen más: a volt Jugoszlávián kívül most - az idén másodszor - Európa 14 országa is képviselteti magát, és talán ennél is fontosabb, hogy hátrányos helyzetű fiatalokból álló csapatok küzdenek egymással. Bíró nincs, a játékot a fair play szabályai szerint játsszák a 14-18 éves fiatalok, és úgy néz ki, ez működik is. Szabály szerint minden évben teljesen új csapatot kell kiállítani. A tornán induló nyolc magyart azok közül választották ki, akik a legaktívabban vettek részt az országot képviselő Oltalom Sportegyesület edzésein. „Többről van azonban szó, mint fociról - emeli ki Rákos András, az egyesület vezetője. - A gyerekek világot látnak, barátságokat kötnek, még ha nem is mindig tudják megértetni magukat. De legalább kedvük lesz nyelvet tanulni.” Ennek ellenére a karitatív szervezet 2005-ben alakult A gyerekek világot látnak, barátságokat kötnek: foci Focában A megsebzett város „pár éve még fekete lyuk volt a város, ma már a népek barátságát szimbolizálja” - idézte fel Foca polgármestere a háború borzalmait. Zdravko Krsmano- vic, akit sokan már a következő boszniai szerb elnökként látnak, az elmúlt években kisebb csodát hajtott végre a városban, amelynek neve a délszláv háborúk idején vált hírhedtté. 1992-ben a 40 ezres település lakóinak többsége bosnyák volt, ám a szerbek mindegyiküket elűzték, több ezer embert megöltek, több száz nőt megerőszakoltak, ezreket tartottak fogva a Foca melletti fogolytáborban. szniában
