Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám

4 2009. MÁJUS 31., VASÁRf A HÉT TÉMÁJA ünnep Magyarországon ma becslések szerint minden ötödik gyermek szegénységben él. De nemcsak a család helyzete, hanem a település és a politika is akadályoz a felemelkedésben / // BOLDOG GYEREKNAP NEHEZ IDŐKBEN A becslések szerint a gyerme­kek mintegy 20 százaléka sze­génységben él Magyarországon, a három- vagy többgyermekes családokban ennél is rosszabb a helyzet, ott 30 százalékos a mu­tató - mondja Darvas Ágnes, a Magyar Tudományos Akadé­mia Gyermekszegénység Elleni Programirodájának vezetője. A magyar családok egyharmada a létminimum alatt él, minden harmadik gyerek olyan család­ban nő fel, ahol nincsen aktív ke­reső. Mintegy 100 ezer gyermek segélyezett. A mélyszegénység arányát 5-7 százalékosra becsül­jük: jelenleg hat-hétszázezer em­ber tengődik igen nehéz körül­mények között. A gyermekszegénység vissza­szorítására stratégiai program készült. A „Legyen jobb a gyer­mekeknek!” nemzeti stratégia 25 évre szólóan határozta meg a feladatokat, s 2007-ben cselek­vési tervet is kidolgoztak, amely­nek végrehajtása európai uniós forrásból kezdődött meg. Az elin­dított program célja, hogy egy generáció alatt jelentősen, a je­lenlegi töredékére csökkentse a gyermekek és családjuk sze­génységének arányát, a gyere­kek 5 éves koráig változtasson élethelyzetükön. Darvas Ágnes úgy vélte: külö­nösen fontos a program megva­lósítása a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben, ahol már a bölcsődei és az óvodai ellátás­sal is gondok vannak. Ezekben a körzetekben komplex gyermek­programok indítását tervezik. Ferge Zsuzsa szociológus pro­fesszor szerint a rendszerválto­zás nagy vesztesei a gyerekek és a gyerekes családok. „Ma a lét­minimum átlagosan 60 ezer fo­rint, de ha valaki egyedül él, an­nak havi 80 ezer forintra lenne szüksége a megélhetéshez - mondja a professzor asszony. - Egy négytagú családnak 180- 200 ezer forintot kellene előállí­tania havonta ahhoz, hogy leg­alább hetente egyszer hús kerül­jön az asztalra. Ez alatt nem lehet tisztességes élelmet adni a gyerekének, a szülő a gyógysze­reket nem váltja ki, nem tud em­beri életkörülményeket teremte­ni, nincs meleg, biztonságos ott­hona. Az egész élete lemondás, nélkülözés, bizonytalanság." „A gyerekszegénység jövede­lem szerinti mérése mellett az életminőség mérése kerül előtér­be. Ebben sem vagyunk jó he­lyen, ha azt nézzük, hogy a sze­gény gyerekek jelentős része nemcsak otthoni helyze­tét tekintve sze­gény, hanem az a település is, ahol la­kik, tehát az in­tézmények, ön- kormányzatok is, és így az ő lehetősé­gei is nagyon szegénye­sek - mondta Herczog Mária szociológus. „A mi feladatunk számára a család pótlása, még ha tudjuk is, hogy egy család nem pótolható" - Pirchala Imre otthonigazgató „az ott állítólag a Szekeres Adrienn, csak alig látni a füst­től” - mutogatják a gyerekek a sátor túloldalán, a bográ­csok mögött pörköltet kóstol­gató énekesnőt. A főzőverseny­re celebeket is meghívtak a budapesti Esze Tamás Gyer­mekotthonba. Néhányon Azurák Csabával csiholják a tüzet, Vujity Tvrtkóval fény- képezkednek. Gyermeknapi előzetes ez a gyerekotthon la­kóinak. „FIÚK A FENTI ÉPÜLETBEN, lá­nyok a lentiben” - talán ez az egyetlen szabály, amely emlé­keztet a régi idők „intézetére” itt, az Esze Tamás gyermekott­honban. A budai dombok kö­zött működő intézményt 1978 óta belülről ismeri, öt éve veze­ti Pirchala Imre. „A régi idők­höz képes sokkal családia­sabb most az élet” - mondja. Nem húszágyas szobákban laknak a gyerekek, hanem ketten-hárman együtt. A negy­venhatgyermek között há­romévestől 25 évesig minden generáció megtalálható, és a legkülönfélébb okokból kerül­tek el családjuktól az állami gondozásba. Az árvaságtól a családon belüli erőszakon át az alkoholista szülőkig sokféle háttér vezeti ide a gye­rekeket. Az 1997-ben elfoga­dott gyermekvédelmi törvény egy dolgot nem tesz lehetővé: hogy anyagi okok miatt fo­gadjanak be gyermeket az in­tézménybe. „előfordult, hogy egy fiú je­lent meg a kapuban, aki nem bírván az otthoni bántalmazá­sokat, tőlünk kért védelmet. Ilyenkor jogom van átmeneti­leg befogadni a gyermeket, mi­közben a gyámügyi hatóság megvizsgálja, hogy nem hirte­len felindulásról vagy a szülők zsarolásáról van-e szó. Ha ki­derül, hogy a gyermek veszé­lyeztetett, akkor hozzánk ke­rülhet. Olyankor a mi felada­tunk számára a család pótlá­sa, még ha tudjuk is, hogy egy család nem pótolható” - mondja a igazgató. Jelenleg az állam célja az, hogy ha csak lehet, a gyermekeket megtartsa saját családjában. Anyagi gondok esetén a csa­ládsegítő szolgálatok avat­koznak be. A probléma in­kább az, hogy az anyagi gon­dok, az alkoholizmus és az erőszak gyakran együtt je­lentkező, egymást gerjesztő fo­lyamatok. az „eszében” sok testvér is él. Van olyan család, ahonnan előbb a nagyfiú, majd sorban három testvére is idekerült. Azóta Pirchala Imre a gyám­juk, és kiválóan fejlődnek. „A mi fő célunk a gyermekek szabadidejének tartalmas ki­töltése. Rengeteg programot, tanfolyamot, elfoglaltságot szervezünk, amellyel érdekesé, változatossá igyekszünk tenni a gyerekek életét. Azt valljuk, és azt támasztják alá a ta­pasztalatok is, hogy a tanul­mányi eredmény akkor javul, ha a szabadidőt hasznosan és tartalmason töltik el a gyerekek. Egyik húzza maga után a másikat. A tanulásnak akkor van értelme, ha önként Akkor nőne a gyermekvállalási kedv, ha könnyebb lenne a családok élete a 2010. április 30. után szüle­tettgyermekek kétéves koruk után bölcsődébe mennek. A családtámogatási rendszer módosításával ugyanis a gyes csak két évig jár a családok­nak. Jelenleg a gyermek há­roméves koráig otthon marad­hat az édesanya. Változik a gyedhez és a terhességi-gyer­mekágyi segélyhez szükséges biztosítotti jogviszony ideje is, az eddigi 186 nap helyett 365 napos jogvi­Szegénységi térkép: pirossal a gazdagok • Előzetes, részben becsült adatok. ' A teljes termékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet. FORRÁS: KSH - VR-GRAFIKA és belülről jön. Tehát nem mindent az ötösök oltárán áldozunk fel. Egészséges sze­mélyiségeket igyekszünk nevel­ni” - mondja a szakember. Az itteni gyerekek külső isko­lákban tanulnak, aminek cél­ja, hogy ne szakadjanak ki a társadalomból. Nem is sza­kadnak, bár néhányan egé­szen a felső korhatárig, 25 éves korukig ebből a bu­rokból járnak ki az ÉLET-be. időközben az ebédlőben már éppen elfogy a bográcsos ebéd, a gyerekek Tvrtkót kere­sik hiába, Azurák tunkol, Szekeres Adrienn feloldódik a gyerekkoszorúban. Pirchala Imre pedig, mint egy apuka, összefogó fogadott családját, mert rendet kell csinálni „otthon". szonyt kell igazolni. Ha valaki pedig két évig igényli a gyedet, akkor előtte ugyanennyi ideig kell dolgoznia. „NEM HISZEK ABBAN, hogy 0 gyes és a gyed változásai miatt drámaian csökkenni fog a gye mekvállalási kedv - mondta Herczog Mária szociológus. - Ha ezen múlt volna, akkor Ma gyarországon született volna a legtöbb gyerek Európában, U vén nincs még egy helyen ilyen hosszú, hároméves fizetett ellá tás. Viszont arról nem beszél senki, hogy a gyerekvállalás egy életre szóló elköteleződés, rengeteg teherrel, munkával, U mondással a sok öröm mellett, és azok a szolgáltatások, ellá­tások, szemlélet hiányzik, ami a családok életét könnyítené. Ezek nem állami feladatok el­sősorban, hanem közösségiek, önsegítő programok, amelyeke támogatni, erősíteni kellene. ” Az összekép romlik, de vannak jó példák - így foglalható össze a gyermekek magyar- országi helyzete az idei gyermeknapon. Fábos Erika-Újvári Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom