Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám
2009. MÁJUS 24., VASÁRNAP SZTORI 5 Több mint fél mázsát bírt ki a tésztahíd verseny A magyar főiskolások munkái a legjobbak a világon az ehető hidak között Egy kiló tésztából építészeti csoda. A diákok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőt alkottak tésztából és ragasztóból Spagettiből, makaróniból és canelloniból készült az ötödik Kárpát-medencei Tésztahídépítő Bajnokság legjobb építménye. Összesen egy kiló tésztából alkották meg, és több mint 500 kilós terhelést bírt ki. Fábos Erika Ami szép, az jó is - ez a mérnöki alapvetés igazolódott be az ötödik Kárpát-medencei Tésztahídépítő Bajnokságon. Márkos Szilárd hídja ugyanis nemcsak a legerősebb lett, hanem a zsűri a legszebbnek is ítélte. A Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) gépszerkesztő-tervező szakos végzős hallgatója a legnagyobb esélyese volt a versenynek. A győztes híd már a hetedik, amelyet megépített, ráadásul a tavalyi s győztes konstrukció szintén el- \ ső lett: 560,3 kilogrammos tér- 5 helésnél ment tönkre. Ez akkor 1 Q messze a világ legjobb eredmé- | nye volt. Márkos Szilárd tehát § világrekorder is. A hidakhoz viszont csak annyi köze van, hogy az elmúlt években hobbijává vált indulni a BMF Bánki Donát Gépészmérnöki Kar által szervezett versenyen. Különösebben nem érdekli sem az építészet, sem a hidak. Inkább a tészta: a túrós csusza a kedvenc étele. „Csuszatésztából sajnos nem lehet hidat építeni, különben már biztos megpróbáltam volna - mondta Márkos Szilárd. - A tésztahidaknál ugyanis ugyanúgy, ahogy a rendes hidak esetében, fontos, hogy milyen terhelést bír ki az építőanyaguk. A tészták közül a spagettinek van a legnagyobb szakítószilárdsága, és a canelloni bírja ki a legnagyobb nyomást. A csuszatészta pedig egyik kívánalomnak sem felel meg, csak finom. Az elsődleges szempont ezen a versenyen az volt, hogy még feljebb tegyem a lécet, és megdöntsem a tavalyi rekordomat. Hatszáz kilóban reménykedtem, és egy kicsit csalódott is vagyok, hogy nem sikerült. Persze tudom, ez is rendkívül jó eredmény. A világbajnokságokon is úgy 100 kilogramm terhelést bírnak ki átlagban ezek az építmények.” Az Innováció nevet viselő tésztahíd 545 kilónál hatalmas reccsnéssel tört darabjaira. Ez is nagyon szép teljesítménynek számít: a második helyezett híd 254 kilónak tudott ellenállni. A győztes versenymű egy völgyhíd volt, és a verseny reggelén, hajnali hat órakor készült el vele Márkos Szilárd. Tervezésekor és megépítésekor szigorú szabályokat kellett betartania. Maximum egy kilogramm tömegű, egy méter fesztávú és fél méter magas hidat lehetett nevezni, amelyet középen terhelnek. „Az enyém több mint 1300 alkatrészből állt össze, és négy napig dolgoztam rajta. Nem véletlenül lett kész az utolsó pillanatban: azt tapasztaltam, hogy így a legjobb - mondta Márkos Szilárd. - Ezek nagyon sérülékeny szerkezetek, másrészt a tészta nedvességet vesz fel a levegőből, tehát ha túl korán készül el, rosszabb lesz a teherbírása." A tésztahídbajnok a sikerek ellenére nem szeretne hidak tervezésével foglalkozni. Végzettsége szerint konstruktőr lesz, és ez az első számú szerelem is. így inkább géptervezésben szeretne majd hasonló sikereket elérni. Névjegy MARKOS SZILÁRD 1983. augusztus 25-én született Szegeden 2002-ben a budapesti Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskolában érettségizett 2009-ben végez a Budapesti Műszaki Főiskolán gépszerkesztő-tervezőként. 0 a tésztahídépítés világrekordere hobbija: biciklizés Kanadai sikerek egy erős És szép híd megépítése komoly mérnöki feladat, függetlenül attól, hogy milyen anyagból készül A tésztából épített hidak versengése több évtizedes hagyományokkal rendelkezik, ilyen bajnokságot több európai és tengerentúli mérnökképző intézményben rendeznek. A világ legrangosabb ilyen jellegű megmérettetése a kanadai Okanagan University College versenye. Erre a világbajnokságnak tekinthető versengésre az idén márciusban már 26. alkalommal került sor. Az elmúlt hét év a magyar diákok elsöprő sikerét hozta: a BMF Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának diákjai hatszor egymás után nyerték meg a legnagyobb szakmai kihívást jelentő nehézsúlyú versenyt. Az idén a győri Széchenyi István Egyetem csapata, Tóth Iván Aliz és Pozsonyi Norbert diadalmaskodott Kanadában. Tésztából sem épít több hidat, de a versenyeket majd figyelemmel kíséri. Kíváncsi ugyanis, mikor dől meg a rekordja. Meggyőződése, hogy lehet olyan szerkezetet építeni egy kiló tésztából, amely hatszáz kilót is kibír. A győztes: Markos Szilárd Előfordult már önnel, hogy ledudálta egy autós a zebrán? kérdőív Van rá esély, hogy a közvélemény is alakíthasson az új közlekedési szabályokon Érdemes lenne-e az iskolai tananyag részévé tenni a KRESZ-t? Dühösek vagyunk-e, ha nem férünk el a járdán parkoló autóktól? Zavaróak-e a lassú vezetők? Veszélyesek-e a biciklisek? Többek közt ezekre a kérdésekre várja a választ a közlekedésben részt vevőktől az ELTE Karrierközpontjának kutatása. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) megbízásából készülő felmérés - amelyben a www.kutatas.com oldalra kattintva bárki részt vehet - a magyarok KRESZ-köve- tési morálját vizsgálja. De vajon érdemes-e olyan kérdéseket feszegetni, amelyekre egyértelmű választ kaphat, aki a hazai közutakra merészkedik? Az általános tapasztalat ugyanis az, hogy honfitársainknak fogalmuk sincs a közlekedési morálról. Iszály Balázs kutatásvezető szerint ez a megállapítás nem helytálló. „A morál alapvetően az ember erkölcsi felfogása bizonyos dolgokról, tehát ebből a szempontból a bizonyos helyzetekben mutatott viselkedési norma. A morál így lehet pozitív és negatív attól függően, hogy milyenek az elfogadott társadalmi normák. Itt a kérdés tehát nem az, hogy van-e morál, vagy nincs, hanem az, hogy milyen. Ebben fontos tényező például a lakóhely, de jelentősen befolyásolja a magatartást az életkor, a nem, a jármű teljesítménye, sőt akár a közlekedésben részt vevő neveltetése is.” A kutatók szeretnék megtudni, hogy az emberek bizonyos helyzetekben mit cselekszenek, hogy a közlekedési szabályokat mikor tartják be, és mikor nem. „Kérdés, hogy a válaszadók egyáltalán betarthatónak vélnek-e bizonyos szabályokat - mondja Iszály Balázs. - Egy példával élve: hiába van 70 kilométeres sebességkorlátozás egy úton, ha a forgalom ritmusa »megköveteli« a nagyobb sebességet. Ilyenkor a lassabb autós - aki ugyebár szabálykövető - veszélyeztethet, mert kizökkenti a forgalmat a ritmusából, s ezáltal idegesíti a többi autóst.” Joggal merül fel a kérdés, hogy van-e haszna a felmérésnek, hiszen még akkor is nehéz elfogadtatni egy új szabályt, ha kiderült, hogy a régi rossz. Iszály Balázs szerint a felmérés ezen a helyzeten is változtathat. „Az NKH folyamatosan azon munkálkodik, hogy minél élhetőbb közlekedési körülményeket teremtsen. A fő szempont a közlekedés biztonságának elősegítése, a halálos balesetek számának csökkentése. Ha kiderül, hogy vannak olyan közlekedési helyzetek, amelyeket az emberek többsége a KRESZ szabályai ellenére nem tart be, azon logikusan változtatni kell, mivel nem életszernek. A válaszok kiértékelése alapján javaslatokat fogunk tenni a hatóság részére.” ■ Árvay N. Tivadar Önellenőrzés MILYEN GYAKRAN FORDULT ELŐ ÖNNEL, HOGY: ■ nem engedett el gyalogost a zebrán? m a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedett? m szabálytalanul, indokolatlanul átlépte a záróvonalat? ■ a jelzőlámpa piros jelzését figyelmen kívül hagyta? m az elsőbbségadásra felszólító táblát figyelmen kívül hagyta? ■ az irányjelző használatát elmulasztotta? ■ a gyalogosátkelőt figyelmen kívül hagyta? m nem tartotta be a követési távolságot? m egy járművet szabálytalanul megelőzött? ■ lakott területen kívül balra kanyarodó sávon előzött? m az autóbuszsávot használta a gyorsabb haladás érdekében? ■ mobiltelefonját kézben tartva telefonált vezetés közben? RÉSZLET A WW4V.KUTATAS.COM KÉRDŐÍVBŐL
