Somogyi Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

4 2009. MÁJUS 24., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA napozás Tízévente megduplázódik a bőrrákos esetek száma Magyarországon. Az UV-sugárzás alattomosan támad, és évről évre magasabb. A megoldás: kevesebb napozás, több krém. Világviszonylatban 6-14, hazánkban pedig 8 százalékkal lett magasabb az UV-sugárzás az elmúlt 15 év alatt. Az erős UV-indexű napok száma is növekedett A bőrrák nagymértékű terjedése, a rendszeres UV-riasztás és a most ala­kult Napsugárzásvédelmi Testület felvilágosító munkája is kevésnek lát­szik, hogy az embereket a bámulástól eltérítse. Ambrus Vilmos - Fábos Erika „Ma már nincs olyan, hogy egész­séges napozás” - a legtöbb szak­emberhez hasonlóan Wikonkál Norbert bőrgyógyász, onkológus is így vélekedik. „A napfény tulaj­donságai az elmúlt évek alatt annyira megváltoztak, hogy ve­szélyt jelentenek a bőrre. Az em­beri szervezet számára persze fontos a napfény, ezért késő dél­után, kora délelőtt jót tesz a nap­fürdőzés, de napozni szórakozás­ból vagy időtöltésből butaság és életveszélyes. Az emberek nem hajlandók tudomásul venni, hogy ma másként kell viselkedni a napon, mint húsz évvel ezelőtt. Van, aki azt mondja, az ő bőre bírja a napot. Nincs ilyen. Bőrünk nem valamiféle védőpajzs, ha­nem élő szerv. Sokan ezt azért nem veszik komolyan, mert a ha­tások csak évek, akár tíz-húsz év múlva jelentkeznek. Egészségká­rosító hatását tekintve leginkább a dohányzáshoz tudnám hasonlí­Faktorízálás tani a napozást.” - mondja a szakember. Leégéskor a bőr megpirosodik és hólyagok keletkeznek rajta, később pedig szeplők, barna, sö­tét foltok keletkeznek. Ha valaki sokszor leég, értágulatok és rán­cok alakulnak ki a bőrén. A bőr­ben pedig daganatos elválto­zások jöhetnek létre. A nap su­garai közül az UV-B a legveszé­lyesebb. Ez úgy okoz káros el­változásokat a bőrben, hogy a bőr legalsó rétegében a sejtmag­ba jutva a genetikai anyagot ká­rosítja. Ezt az egészséges szerve­zet képes kijavítani, de ha vala­kinek öröklött hajlama van rá, vagy túl sokszor teszi ki a bőrét és ezzel a sejtmagokat a napsu­gárzásnak, az beteg lehet. A bőr ugyanis nem felejt. Látszó­lag regenerálódik, a fénykároso­dások mégis összegződnek ben­ne: néhány év múlva kialakul­hat a bőrrák. A mesterséges UV-A sugárzást is kibocsátó szoláriumokról kide­rült, hogy a fénycsövek kismér­tékben UV-B sugárzást is kibo­csátanak, ezért megdőlni látszik az a teória, hogy a szolárium nem okoz bőrrákot. Százezer emberből tízben fejlődhet ki rosszindulatú festé- kes anyajegy, vagyis melanoma. Ez a rákbetegség jelentősen ter­jed: a melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztően növekszik. Ezt a szakemberek egyértelműen a túlzott napozás­sal magyarázzák. Magyarorszá­gon évente az ezerötszázat is meghaladja az új esetek száma. A betegség bármely testrészen je­lentkezhet: kialakulhat a talpa­kon, tenyereken, körömágyban, nyálkahártyákon, sőt a szemben is. Sokszor anyajegyből keletke­zik, de az esetek 70 százaléká­ban az ép bőrön már mint rossz­indulatú daganat jelenik meg. „Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 1994 óta méri az UV-sugárzást - mondta Tóth Zoltán, az OMSZ légkörfizikusa. „Az adatsorok elemzése során az derült ki, hogy a sugárzás kis mértékben nőtt. Világviszonylat­ban 6-14 százalékkal, hazánkban pedig 8 százalékkal lett maga­sabb az UV-sugárzás az elmúlt 15 év alatt, és az erős (7 fölötti) UV-indexű napok száma is növe­kedett. Vizsgálataink szerint en­nek az az oka, hogy a légkör át­látszósága, vagyis tisztasága a ki­lencvenes évek közepe óta javult. Tisztább a levegő, ezért kevésbé szűri meg a káros sugarakat. A nagyvárosi szmogos levegő, bár­milyen hihetetlen is, jobb a bőr­nek. De az meg a tüdőt bántja.” Hazánkban az UV-sugárzás átlagos nyári értéke 5-6,9 közöt­ti , ami közepesnek számít, de előfordulnak 7-8,9 közötti erős- ségűek is. Riasztást a 7-es érték felett adnak ki. Ez azt jelenti, hogy akkor akár már tíz perc alatt is bőrégést lehet szerezni, és még védelemmel sem szabad húsz percnél többet a napon tar­tózkodni. Magyarországon az UV-sugárzást naponta négy ál­lomáson, Budapesten, Kecske­méten, Kékestetőn és Keszthe­lyen mérik. A héten Napsugárzás-védelmi Testület néven szociológusok­ból, orvosokból, meteorológu­sokból, sugárbiológusokból ál­ló szervezet alakult, amely az UV-sugárzás egészségügyi ár­talmaival és a megelőzés lehe­tőségeivel foglalkozik. Antal Z. László, a testület elnöke la­punk érdeklődésére elmondta, Magyarországon is szüksége­sek lennének az UV-sugárzás veszélyei elleni intézkedések. a szakember ezzel összefüg­gésben megemlítette, Ausztrá­liában, ahol az ország jelentős része „érintett" az UV- sugárzásban, törvény szabá­lyozza, hogy a strandokon mi­kor és hogyan kell tájékoztatni az embereket a sugárzás ve­szélyeiről, illetve például az óvodásokat milyen öltözékben és mikor lehet a szabadba vin­ni. A testület éppen a megfele­lő minta közvetítésének szán­dékával felhívta az ország ve­zetői protokollfőnökeinek a fi­gyelmét, erős napsugárzás ese­tén hogyan javasolt a hivata­los személyek megjelenése, de hasonló tartalmú levelet kül­dött a sajtónak, illetve a sza­bad téren dolgozókat foglal­koztató munkaadóknak is. ARRA A KÉRDÉSÜNKRE, hogy Magyarországon az emberek mennyire tekintik fontos kér­désnek az UV-sugárzás elleni védekezést, a szociológus úgy válaszolt: bizonyos társadalmi csoportok tudatosan figyelnek rá és tájékozódnak, mások egyáltalán nem foglalkozná­nak a kockázatával. Antal Z. László itt ugyancsak Ausztrá­liát említette példaként: ott az a tapasztalat, hogy ha valaki­nek a rokonai, ismerősei kö­zött előfordul bőrdaganatos betegség, az illető sokkal job­ban odafigyel az ártalmakra. Mi a teendő? - Óvintézkedések és segédeszközök az egyes UV-B sugárzási fokozatoknál Tények a napozásról A MEGNÖVEKEDETT UV-SUgárZÓS az immunrendszert is gyengíti, így az óvatlan napozás megvál­toztathatja az immunrendszer működését az emberi szervezet­ben. Az ismételt UV-besugár- zásnak kitett szervezet immun- rendszere pedig hosszan tartó károsodást szenvedhet. az elmúlt harminc Év tapasz­talatai szerint tízévente meg­duplázódik a bőrrákosok szá­ma Magyarországon. A beteg­ségek kétharmadáért a napo­zás felelős. a gyerekek a legveszélyeztetet­tebbek. A gyermekkorban el­szenvedett napégés ugyanis még inkább fokozza a bőrrák kockázatát. A bőr pedig nem felejt, az évek során elszenve­dett égési sérülések mind ott maradnak a sejt magjában, és hosszú évek múlva rosszin­dulatú folyamatok indulhat­nak meg benne. ORVOSI BIZONYÍTÉK Van arra, hogy a szem ugyanúgy károsodhat, mint a bőr. Kialakulhat szürkehályog. A nagy mennyiségű UV-sugár­zás hatásai később, fájdalom- mentesen jelennek meg, ront­hatják a látást. A haj nagy ré­sze fehérje, amelyet az UV- sugárzás ugyancsak károsít. Ezért napozáskor a hajat és a szemet is védeni kell. A magasabb faktorszám nem na­gyobb védelmet, hanem hosz- szabb védettséget jelent. Ha 12 faktoros krémmel kenünk be egy bőrtípust, amely védelem nélkül 10 perc alatt leég, akkor a leégés nélküli idő kitolódik 12x10 percre, vagyis két órára. közepes értékű UV-sugárzás esetén is figyelni kell víz köz­vetlen közelében vagy a víz­ben, mivel a tükröződés erősíti a sugárzást. Ahogy a tiszta és ritkább levegő is. A hegyek­ben, 1000 méterenként hét százalékkal nő az UV- sugárzás ereje. Mennyit véd a faktor? ALACSONY VÉDELEM 6-14 faktor- szám, csak napbarnította bőrre és sötét hajúaknak KÖZEPES VÉDELEM 15-29 faktor szám, sötét hajú és sötét bőrű emberek­nek az első napozáshoz MAGASFOKÚ VÉDELEM 30-59 fak­torszám, világos bőrű és hajú emberek­nek az első napozáshoz ULTRAERŐS VÉDELEM 60+ faktor­szám, érzékeny bőrüeknek és gyerekeknek Védekezés Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges. Javasolt napozás! idő (11 és 15 óra között) 60 percnél kevesebb, 2-esUV index felett. FORRÁS: OMSZ Védekezés Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt! Javasolt napozási idő (11 és 15 óra között) Kb. 30-45 perc, kisgyere­keknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető. Védekezés Széles karimájú kalap, nap­szemüveg, érzékenyebbek­nek napernyő, fedetlen test­részekre fényvédő krém. Javasolt napozási idő (11 és 15 óra között) Kb. 20-30 perc, kisgyere­keknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető. Védekezés Széles karimájú kalap, nap­szemüveg, napernyő, krém. Kerüljük a déli napsütést! Javasolt napozási idő (11 és 15 óra között) Kb. 15-20 perc, kisgyere­keknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető. Védekezés 11 és 15 óra között keressük az árnyékot, kell kevés test­részt fedetlenül hagyó ruha és a fényvédő krém! Javasolt napozási idő (11 és 15 óra között) 15 percnél kevesebb. VG-GRAFIKA MAGYARORSZÁGON CLZ UV­indexet az Országos Meteoroló­giai Szolgálat május 1-jétől szeptember 30-ig méri. Honlapjukon nap mint nap közzéteszik az értékeket. Az UV-sugárzás nagyságát nem lehet úgy előre jelezni, mint az időjárást, csak napi mérés alapján, így csak 24 órával előre lehet pontos értéket tudni. Ausztrália a jó és intő példa - Magyarországon megalakult a Napsugárzásvédelmi Testület

Next

/
Oldalképek
Tartalom