Somogyi Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-18 / 91. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. ÁPRILIS 18., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP lefújta a biztos a sofőrvizsgát fél perc Nem vették meg a sztrádamatricát, ráfaragott a teherautó vezető-jelölt Vizsga helyett idegeskedtek a siófoki vizsgán. Az autósiskola igazgatója az ügy miatt a közlekedési hatósághoz fordult, s a szakminisztert is megkeresi (Folytatás az 1. oldalról)- Kemény sarc fenyegeti az au­tósiskolákat, ha elharapódzik az új módi - mondta Kovács Sándor Lóránd, a Didaktika Au­tósiskola somogyi igazgatója. - Egyes vizsgabiztosok kifejezet­ten ragaszkodnak ahhoz, hogy a teherautóvezető-j elöltek az autópályán tegyenek meg né­hány kilométert. Ez alkalman­ként közel négyezer forintba ke­rül. Minden esetben meg kell vásárolni ugyanis a napi jegyet. Akkor is, ha a vizsgabiztos csu­pán pár kilométert „autóztatja meg" a járművezető-jelöltet. A somogyi igazgató amondó: szakmailag indokolatlan, hogy gyorsforgalmi útszakaszra vi­gyék ki minden egyes alkalom­mal a kaposvári vagy a siófoki vizsgázókat. - Nincs sok értel­me - így Kovács Sándor Lóránd.- A Kaposvárt elkerülő úton például épp annyival hajthat­nak a teherautósok, mint a kö­zelben lévő, igen forgalmas 67- es úton. A siófoki ügy kapcsán a Nem­zeti Közlekedési Hatóság (NKH) megyei illetékeséhez fordult a Didaktika igazgatója. Kovács Sándor Lóránd elmondása sze­rint ott nem hoztak az ügyben döntést. Ezután elhatározta: a végsőkig folytatja küzdelmét. - Harminc éve vagyok a pályán,, ezalatt iskoláinkban több tíz­ezer diákot képeztek - tette hoz­zá. - Úgy érzem, ezután valamit azért már konyítok a szakmá­hoz. Természetesen lelkiisme­retesen utánanéztünk a szak­mai előírásoknak: az idevonat­kozó szabályzat lehetőséget ad az autópályás vizsgáztatásra, de nem teszi kötelezővé. Amúgy rögtön adódik az izgalmas kér­dés: ha előírás a sztrádás vizs­ga, akkor vajon a nagyatádi vagy a barcsi teherautósofőr- jelöltek soha nem kaphatnak jogsit? A Didaktika vezetőit már csak azért is erősen foglalkoz­tatja az ügy, mivel egy állami támogatással finanszírozott megállapodás keretében 420 teherautósofőr-jelültet oktat­nak. Ha minden egyes vizsgázó­nál megkövetelnék az autópá­lyás vezetgetést, tetemes veszte­séget szenvedne el a cég. Megkerestük az NKH me­gyei képviseletét, ott az mond­ták: nem nyilatkozhatnak. Úgy értesültünk, hogy az ügyet vizs­gálják.- Azt szeretném, ha nem for­dulna elő többet ilyen helyzet - emelte ki a Didaktika vezetője. - Az NKH központján kívül, ha szükséges, a tanfolyam kap­csán érintett szociális és család­ügyi minisztert is megkeresem. A pórul járt fiatalember ápri­lis 22-én tesz vizsgát. Ennek dí­ját - 3660 forintot - a Didakti­ka átvállalta a munkanélküli férfitól. ■ Harsányi Miklós Egyórás bosszúság csaknem egy órán át feleslege­sen állta teherautó, a vizsgázó­nak elmaradt a számonkérése, és több ember feleslegesen ide­geskedett - összegzett a siófoki eset kapcsán a Didaktika igaz­gatója. Kovács Sándor Lóránd elmondta, már több somogyi munkatársa érdeklődött, hogy megismétlődhet-e a siófoki eset? A kultúra nevében: Bogláron törvényt bontanának fejtörés Fogós kérdés: a jogszabálynak megfelelő jelöltet vagy a másikat támogassák? Komoly fejtörést okoz látszólag a balatonboglári képviselő-testü­letnek, hogy egy a jogszabály­nak megfelelő és egy szabályta­lan pályázat közül melyiket vá­lassza: azaz ki legyen a jövőben a helyi kulturális központ veze­tője? A posztra Szalai Tünde, a jelenlegi igazgató és egy másik jelölt pályázott, az ügy végére a hétfői rendkívüli testületi ülésen kerülhet pont. Az önkormányzat szakbizott­sága háromórás vitát követően úgy döntött: a tes­tületnek megfo­galmazott ajánlá­sában a két pályá­zó közül azt támo­gatja, aki nem rendelkezik a törvényben előírt végzettséggel. Információink szerint a jogsértésre nem csu­pán külső szakértő figyelmez­tette eddig a bogiári vezetést, hanem a szaktárcától is érkezett jelzés. Kovács Mik­lós polgármester elmondta: egyelő­re csak magánvé­leményét közölhe­ti, mely szerint az egyik pályázó valóban nem felel meg a követelményeknek. A bogiári testület legutóbbi ülésén levette napirendről a ki­nevezés tárgyalását, miután ki­derült: nem kérték ki szakértő véleményét a január óta hatá­lyos jogszabály-módosításnak megfelelően. Az idei évtől van érvényben az is: nem fogadható el, ha valaki megkezdett tanul­mányokkal rendelkezik. A tes­tület egy része ennek ellenére foggal-körömmel ragaszkodik jelöltjéhez arra hivatkozva: nincs ugyan szakirányú vég­zettsége, de már felvételt nyert egy képzésre. Az erről szóló igazolás egyébként pár nappal az ülés előtt született a kulturá­lis bizottsági ülésen elhangzot­tak szerint. Bogláron egyébként nem ez az első eset az elmúlt pár év­ben, amikor törvényességi észrevétel merül fel a testület valamely eljárásával kapcso­latban. ■ Füleki Tímea ■ Külső szakértő és a tárca is jelezte a törvény- sértést. JEGYZET Szétszóródó három hások siófokon nem lesz cigány­iskola. Pedig szerencsétlen kiüti suU jó eséüyel pályáz­hatott volna erre a címre, ha a városon belüü álnép­vándorlás meg nem bukik azon, hogy a mostani hat­évesek közül többtucatnyi- an élnek papíron máshol, mint családjuk többi tagja. Pánikszerűen igényeltek ideiglenes lakcímkártyát gyerekeiknek azok a kiüti szülők, akik tudták: a szi­gorúan vett körzetesítés miatt gyereküknek más­hogy esélyük sincs a belvá­rosi iskolákba bekerülni, ahol talán kevesebb a prob­lémás roma gyerek. A SZÜLŐK bizonyára nem emlékeznek arra, hogy a beiratkozási botrány előtt, a tanév kezdetén még az is­kolai agresszió csapta ki a biztosítékot Siófokon. Érde­kes azonban, hogy a diá­kok közötti zaklatásról, zsa­rolásról szóló rendőrségi bejelentések pont nem azt mutatták, hogy a kiüti isko­lában vannak a legnagyobb gondok, hiszen épphogy a belvárosi sulik diákjai ra­gadtatták magukat a gyer­meki csínytevés fogalmát magasan túlszárnyaló erő­szakosságra. a mostani törekvések sze­rint három éven belül szét­szórják a tanári szakzsar­gonban 3H-snak, azaz hal­mozottan hátrányos helyze­tűnek nevezett tanulókat. Vagis: néhány év múlva mind a négy siófoki iskolá­ban nagyjából ugyanannyi cigány gyerek lesz. Ez ta­lán megnyugtató lehet azoknak a családoknak, akik most úgy érzik, gyere­kük kényszerpályára ke­rült, mert ott laknak, ahol. a cigányság megítélése persze aügha az antiszeg- regációs kényszerintézke­dések hatására fog megvál­tozni, de legalább a klliti is­kola kitörhet a ráhúzott skatulyából. Beszédes átjelentkezések: romakérdéssé vált a beiratkozás siófok Felháborodtak a szülők, mert idén ragaszkodnak az önkormányzatnál az iskolai körzethatárokhoz Háborognak a siófoki szülők, mert sokak gyerekeit nem az ál­taluk választott általános iskolá­ba vették fel, hanem szigorúan a körzethatárokhoz ragaszkodva iskolázták be. Siófokon már-már romakér­dés lett abból, hogy ki melyik iskolába viszi a gyerekét. Felhá­borodást váltott ki, hogy a ko­rábbi évekhez képest szigorúan a körzethatárok figyelembevé­telével vették fel a gyerekeket a város négy alapfokú oktatási in­tézményébe. Persze a szülők ezt már jó előre tudták, így az elmúlt időszakban tömegesen igényeltek ideiglenes lakcím­kártyát gyermekeiknek, hogy a 6-7 éveseket ne a lakóhelyük szerinti, hanem a választott is­kolába vegyék fel. Különösen a Kiütiben élők próbáltak mene­külni attól, hogy a gyereknek a városrészben található iskolába kelljen járnia, mert a többség úgy vélekedik: problémás a su­li, mert ott van a legtöbb roma diák. Az elmúlt két évben a Be­szédes lózsef Általános Iskola vált a legnépszerűbbé a szülők körében. Míg ott elvileg 62 el­sősnek lenne hely, addig az ide jelentezők száma meghaladta a 90 főt, Kiütibe azonban az oda tartozó 46 gyerekből mindössze 21-et Írattak. A beiskolázás körüli felhábo­rodást fokozta, hogy vannak olyan családok, akik valóban a A legnépszerűbb siófoki iskola a fokihegyi a szülők körében Beszédes-iskola körzetében lak­nak, de az ideiglenes lakcím­mel rendelkezők miatt az ő gye­rekük másik, a lakóhelyüktől távolabb eső suüba került. Démuth Pál, a siófoki oktatási intézmények (SIÓK) igazgatója azt mondta: kockázatos e folya­mat, mert a Beszédes-túljelent­kezés miatt a többi iskola létét sodorták volna veszélybe, ha nem veszik komolyan a körzet­határok szerinti beosztást. így történt, hogy a leendő elsősöket a tényleges lakóhelyük szerinti iskolába vették fel. Az oktatási központot ráadásul az integrált iskolákra vonatkozó szigorú szabályozás is köti, hiszen a közoktatási törvény értelmében a 2009/10-es tanévben a város iskolái között nem lehet 15 szá­zaléknál nagyobb eltérés a hal­mozottan hátrányos helyzetű tanulók számában. - Nem hoz­hatunk létre szegregált iskolát sem egyik, sem másik irány­ban, mert az súlyos büntetéssel járna, az állami normatívát koc­káztatnánk. Démuth szerint alaptalanok a szülőknek a kiüti iskolával kap­csolatos félelelmei, főleg, ha az ottani kiváló versenyered­ményeket veszik figyelembe. Mint kiderült: antiszegregációs lépésként az elkövetkező évek­ben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat arányosan helyezik el a négy iskolában.- Amúgy nevelési szempont­ból is az a helyes, ha minden iskola minden osztályában hátrányos helyzetű diákok is vannak. Arra a SIÓK vezetői és Virág Erzsébet, a siófoki önkormány­zat ifjúsági és oktatási referen­se sem talált magyarázatot, hogy a mostani iskolai beiratko­zások miért váltottak ki ekkora „álnépvándorlást” Siófokon, amikor épp ez lesz az első évfo­lyam, amikor alig lesz halmo­zottan hátrányos helyzetű gye­rek az iskolák első évfolyamain. Úgy tudjuk: Kiütiben a negyven leendő elsősből csak néhány ci­gány származású. ■ Kolumbán Tünde KOLUMBÁN TÜNDE

Next

/
Oldalképek
Tartalom