Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-05 / 30. szám

IM ü 6 GAZDASÁG 2009. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Rlchter 28750 + 2,67 2 099 Egis 12450 + 1,92 61 MTelekom 578 + 0,35 802 OTP 2360 + 1,72 3758 Mól 9600 + 0,10 2466 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Fotex 305- 1,29 6 Pannergy 700-0,70 3 Orco 2430-0,61 3 TVK 2325-0,42 8 Danubius 4345 1 o 5 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. február 4-én. Forintbetéti* kamatok (%, 02.04.) 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank ________6,25 6,25 CI BBank ____ 5,25 5,25 Er ste Bank _ _6,70 6,90 K&H Bank**___ 4,00 4,05 MK B Bank______________5,82 5,92 OT P Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCreditBank 8,20 8,30 Mo.-i Volksbank 4,25 2,55 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Euró-valuta árfolyamok (forint/euró, 02.04.) Vételi Eladási Allianz Bank 293,16 308,19 Budapest Bank 290,76 308,75 C!B Bank 288,72 312,78 Citibank 289,88 314,04 Erste Bank 292,18 309,02 K&H Bank 293,35 310,25 MKB Bank 290,55 305,45 OTP Bank 291,53 306,48 Raiffeisen Bank 294,54 307,80 Mo-i. Volksbank 291,22 309,24 Dollár-valuta árfolyamok (forinl/dollár, 02.04.) Vételi Eladási Allianz Bank 224,79 236,32 Budapest Bank 223,74 237,58" CIB Bank 221,33 239,77 Citibank 223,03 241,61 Erste Bank 222,80 237,54 K&H Bank 225,35 238,33 MKB Bank 224,24 235,74 OTP Bank 227,20 238,86 Raiffeisen Bank 229,55 239,87 Mo.-i Volksbank 223,25 237,05 Csődre játszanak a vállalkozások válság Akár minden tizenötödik építőipari céget felszámolhatják az idén A válság negatív hatásait kevés ágazat érzi úgy meg, mint az építőipar. Az idén az iparág szereplőinek akár 6-7 százaléka is tönkremehet Minden tizenötödik építő­ipari cég tönkremehet az idén. Az ágazatra nézve nemcsak a válság jelent nagy veszélyt, de a renge­teg csaló is. Europress A pénzügyi válság elmélyülése, vagyis tavaly ősz óta 4-ről 5 szá­zalékosra nőtt az építőiparban a felszámolási ráta, de ez az arány az év során akár 6-7 százalékos­ra is emelkedhet - figyelmezte­tett Csorbái Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója a társaság tegnapi tájékoztatóján. Az építőipar, amelyben jelen­leg 66,8 ezer vállalkozás műkö­dik, nagy likviditásigénye és bo­nyolult alvállalkozói struktúrái miatt régóta veszélyeztetett ága­zatnak számít, amelyben ha egy-egy cég fizetésképtelenné válik, dominószerűen dőlhet­nek be a neki hitelező vállalko­zások. Tetézi a bajt, hogy az ága­zat úgynevezett „fizetésimorál- indexe” is elmarad az országos áüagtól. Ez a mutató a nem fize­tő cégek hitelezői által kezde­ményezett felszámolásokat veti össze a társaságok saját tulajdo­nosai által kérvényezett végel­számolásokkal. Ez utóbbi a megszűnő projektcégek miatt gyakori, ennek ellenére az épí­tőiparban egy végelszámolásra még így is átlagosan két felszá­molás jut, vagyis háromból két vállalat úgy szűnik meg, hogy kifizetetlen adósságokat hagy maga után. (Országosan az ösz- szes ágazatban átlagosan más­fél felszámolás jut egy végelszá­molásra.) A legkritikusabb szakágazat az építőiparon belül az építés-ki­vitelezés, amelyben tavaly már az 5 százalékot is meghaladta a felszámolások aránya. Ezek a cé­gek pedig kifizetetlen számláik­kal a nagykereskedőket és az építőipar többi szegmensét is magukkal rántják. „Amíg a kivi­telezésnél nincs javulás, a többi építőipari ágazatban sem lehet erre számítani”- mondja Csor­bái Hajnalka. Hátráltatja azonban a folya­matot, hogy az építőipari válla­latok tulajdonosai az elmúlt években többféle lelépési tech­nikát fejlesztettek ki, amelyek segítségével megúszhatták számláik rendezését. A jól is­mert trükkök között van a cég nevének és székhelyének meg­változtatása, vagy eladása egy hajléktalannak, akin hiába kö­vetelik a hitelezők a pénzüket. Az egykori cégtulajdonosok pe­dig akár egy óra alatt alapíthat­nak másik társaságot, amely­ben ott folytatják az adósságok felhalmozását, ahol korábban abbahagyták. Az építőipar első számú átváltozó művészének például az Opten adatai szerint eddig 169 különböző vállalko­zásban volt érdekeltsége, ame­lyek közül 88-at számoltak föl vagy áll jelenleg is felszámolás alatt. Az ezüstérmes kaméleon­nak 68-ból 26, a bronzérmes­nek 43-ból 20 cége ellen rendel­tek el felszámolási eljárást, de akadt olyan üzletember is, aki­nek minden egyes eddig alapí­tott társaságához kirendelték a felszámolót. Nem kell a budapesti lakás a külföldieknek MINDÖSSZE ötszáz lakást vet­tek tavaly Budapesten külföl­diek - derül ki a statisztikák­ból A gyenge kereslet ha­szonélvezői azok a magyarok lehetnek, akik a válság elle­nére is új lakás vásárlását tervezik. Korábban a jellem­zően ír, angol, svájci, spa­nyol, német és osztrák vásár­lók évi 3000-5000 lakást is megvettek a fővárosban. A munkanélküli adósokat megmenti a kormány Az állam átmeneti időre garan­ciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a vál­ság miatt, önhibájukon kívül el­vesztették a munkahelyüket - jelentette be tegnap Daróczi Dá­vid a kormányülést követő sajtó- tájékoztatón. A kormányszóvivő elmondta: az állam maximum két évig kész garanciát vállalni a csökkentett összegű hitelrész­re azoknál, akik fizetési könnyí­tést kérnek a bankoktól. A kabi­net egyeztetést kezdett a hitelin­tézetek képviselőivel a javaslat­ról, hogy a jövő héten megszület­hessenek a szükséges döntések. A konstrukció részleteit a kor­mány a bankokkal egyeztetve jö­vő szerdáig dolgozza ki, jelenleg a javaslat egyetlen részlete sem nyüvános, így az sem, hogy az ál­lami garanciát egy alapon vagy egy cégen keresztül biztosítják. A konstrukció a tervek szerint minden, 2008. szeptember 1-je előtt felvett lakáshitelre vonat­kozik majd. Daróczi Dávid hozzátette: a de­vizahitelesek megsegítésére a kormány meghosszabbítja a ban­kokkal kötött korábbi egyezségét is, miszerint az autóra vagy la­kásra felvett devizakölcsönök a jövőben is költségek nélkül át­válthatok lesznek forinthitelre. Erről is a jövő héten egyeztet a kormány a pénzintézetekkel. A szóvivő emlékeztetett: a teljes ha­zai hitelállomány 60 százaléka devizakölcsön, ebből a lakáshi­telek 2200 milliárd forintot, azaz a GDP 9 százalékának megfelelő összeget tesznek ki. Negatív rekord után erősödött a forint TEGNAP DÉLELŐTT újabb törté­nelmi mélypontját érte el a magyar nemzeti deviza árfo­lyama: egy euróért 304 forin­tot adtak. Kora délután azon­ban váratlanul erősödésbe kezdett a forint, és egészen a 296-os szintig tornázta vissza magát Piaci pletykák azt va­lószínűsítették, hogy a jegy­bank avatkozott be, és az in­tervenciónak köszönhetően erősödött a forint. MÁS KERESKEDŐK azonban ki­zárták ennek a lehetőségét. Az MNB nem kommentált Bármi is történt, a magyar deviza erősödése délután to­vább folytatódott, öt órára már 29#forint volt az euró, és a svájci frank is visszahú­zódott 200forint alá. Közben tegnap megérkezett Budapestre a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) és az EU delegációja a Magyarországnak nyújtott hitel­keret felhasználásának első, ren­des felülvizsgálatára. A delegá­ciók február közepéig maradnak hazánkban, ez idő alatt tárgyal­nak a kormányzat, a Pénzügymi­nisztérium és a jegybank illetéke­seivel. Az IMF, a Világbank és az Európai Unió együttműködésé­ben mintegy 20 milliárd euró ösz- szegű hitelkerethez jutott Ma­gyarország, amelyből eddig 6,9 milliárdot hívtak le. ■ G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom