Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-05 / 30. szám

2009. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK KÖZÉLET&GAZDASÁG 7 Érzik-e a gazdasági válság hatásait a cégek? (százalék*) Tervezett intézkedések (százalék*) FORRÁS: DGS - EUROPRESS-GRAFIKA Kirúgni a legegyszerűbb válság Sok vállalat nem gondolkodik másban: elbocsát Tönkrement cipőmért nem kárpótol a kereskedő mbt Olvasónk több mint két éve vásárolta MBT ci­pőjét. A szavatossági idő tehát lejárt, mire tönkre­ment. A hölgy sérelmezi, hogy egy ilyen drága láb­beliért a forgalmazó nem kárpótolja. ha lejárt a szavatossági idő, a kereskedőnek nem köte­lessége sem ingyen megjaví­tani a terméket, sem mási­kat adni helyette. Ezt Mag- dus Ágnes, a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság Kö­zép-magyarországi Regioná­lis Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségének osztályveze­tője mondta el. A polgári tör­vénykönyv két év szavatos­sági időt ír elő, az üzlet nem volt inkorrekt. A hölgy tehát vagy megválik a lábbelitől, vagy keres egy szakembert, aki azt meg tudja javítani. olvasónk azt is írja: a vá­sárlási blokk már nem volt meg, annak hiányában pe­dig még a szavatossági időn belül sem tudja fogyasztói jogait érvényesítem. Az üz­letben ráadásul megállapí­tották, a vevő nem rendelte­tésszerűen használta, illetve ápolta a cipőt. Elképzelhető, hogy ez nem igaz, de a hely­zeten az sem változtat, ha a vásárló gondját viselte a láb­belinek. A forgalmazó meg­állapította a „túlzott elhasz­nálódást”. A cipőt tehát gyakran viselte a hölgy. Ha ésszerűen gondolkodunk, ilyen körülmények között két év nem is olyan kevés idő. Egy pár átlagos, nem márkás bőrcipő manapság akár 15-20 ezer forintba is kerülhet, és egyetlen idény alatt felmondja a szolgálatot. nem vigasztaló, de bár­mely termékkel megeshet, hogy elromlik, az ár pedig relatív tényező. Előfordulhat például, hogy milliós értékű plazmatévé mondja be az unalmast a jótállási idő le­telte után. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Bár többfajta megoldás lé­tezne arra, hogy a cégek a dolgozóik nagy részé­nek megtartásával vészel­jék át a válságot, egy friss felmérés szerint ezeknek a technikáknak a többsé­gét a vállalatok nem is­merik, és ezért inkább leépítenek. Europress Kirúgással, a bérek befagyasztá­sával, valamint szerkezeti átala­kítással védekeznek a leggyak­rabban a gazdasági válság ne­gatív hatásai ellen a magyar cé­gek. Ez derül ki abból a friss ku­tatásból, amelyet 349 magyar- országi vállalat megkérdezésé­vel végzett a DGS Global Re­search. A kutatócég felmérése szerint tízből nyolc magyar társaság ugyan már a saját bőrén is érzi a gazdasági világválságot, a vál­lalatok kétharmadának ennek ellenére semmiféle vészforgató­könyve nincs arra, hogyan ke­zelje a krízist. A kutatásban részt vevő vállalkozásoknak kö­rülbeül a fele kényszerült már konkrét intézkedésekre forgal­ma visszaesése miatt. A cégek­nek csaknem az egyharmada pedig éppen azon töpreng, hogy milyen válságcsökkentő lépése­ket kell majd megtennie a túl­élésért - áll a tegnap ismertetett felmérésben. A dolgozók járnak rosszul A kutatásból egyértelműen ki­derül, hogy ezek a lépések vajmi ritkán hoznak jót a cégeknél dol­gozó alkalmazottak szempontjá­ból. A tervezett válságreceptek között ugyanis előkelő helyen szerepel a létszámleépítés. Az al­kalmazottak számának csök­kentése érdekében első körben a kölcsönzött munkaerőtől szaba­dulnak meg a vállalatok, de több cég gondolkodik az idősebb munkatársak korengedményes nyugdíjazásán is. A fontolóra vett lépések között az is szerepel, hogy kitolják a fizetési határidő­ket, azaz később fizetnek az üz­leti partnereknek. „Á vállalkozások által adott vá­laszokból sajnos kirajzolódik, hogy nagyon kevesen ismerik az olyan legálisan alkalmazható munkaerő-megtartó intézkedé­seket, mint például a távmunka, a részmunkaidő, a bedolgozás, a munkakörmegosztás, a csök­kentett idejű munkahét vagy ép­pen a határozott idejű foglalkoz­tatás” - fogalmazott Dara Péter, a DGS Global Research ügyveze­tője. Az összegyűjtött adatok alapján tíz foglalkoztatóból csu­pán három alkalmazza ezeket a megoldásokat. Állami segítséget várnak a eégek Még rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy a vállalatok alig négy százaléka fontolgatja ezek­nek a technikáknak a kipróbálá­sát, mivel sokkal egyszerűbb számukra, ha inkább elbocsát­ják a dolgozóikat. Sőt, tízből át­lagosan hat munkaadó állítja, a jövőben sem alkalmazza ezeket a módszereket. Akik mégis hasz­nálják őket, azoknál a részmun­kaidős foglalkoztatás szerepel az első helyen. A távmunka, a be­dolgozás, az önfoglalkoztatás, valamint a csökkentett idejű munkahét eszközével a cégek csak nagyon ritkán élnek. Habár a munkaerő-megtartó intézkedésektől viszolyognak a vállalatok, külső segítséget an­nál inkább elvárnának: kéthar­maduk igényelne állami beavat­kozást a válság hatásainak eny­hítésére. Tízből nyolc például közteher- (elsősorban adó-) csök­kenést szeretne. Sok cég pedig dolgozóinak munkajogi tovább­képzéséhez óhajtana állami se­gítséget. Indoklásuk szerint erre azért lenne szükség, hogy a le­építéseket humánus és legfő­képp jogszerű módon bonyolít­hassák le. Elbocsátás helyett szabad péntek az elbocsátások helyett a négynapos munkahét beveze­tését javasolja a kormány a bajba került cégeknek Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök a Kormányzati Válság- megelőző és Válságkezelő Köz­pont megalakulása után beje­lentette: az ötödik nap mun­kabérét az állam állná, erre uniós forrásokból húszmilli­árd forintot különítenek el A javaslatot a jövő héten tár­gyalja a kabinet. A kormány­fő tájékoztatása szerint a ter­vezett konstrukcióban az ötö­dik napon munka helyett kép­zés lenne a cégeknél. Az ál­lam legfeljebb a szokásos na­pi bér nyolcvan százalékáig, maximum a minimálbér két­szereséig vállalná át a mun­kaadótól az ötödik napi bért. a kormányfő szerint ez a megoldás az alkalmazottak húsz százaléka számára ten­né lehetővé munkahelye meg­őrzését. ÜTFTS3M Ecostat: nagyobb lesz a visszaesés jelentősen rontott az idei évre szóló GDP-előrejelzésén az Ecostat. A kutatóintézet 2,4 százalékos visszaesést vár 2009-re; eddig a gazda­sági teljesítmény 1,3-1,5 szá­zalékos csökkenéséből in­dult ki. Az Ecostat szerint a lakossági fogyasztás is job­ban visszaesik a korábban vártnál: a csökkenés 2 szá­zalék helyett 2,9 lesz. Retteghetnek a világ leendő nyugdíjasai meredeken zuhant tavaly a vüág nyugdíjalapjai által ke­zelt befektetések értéke a re­cesszió okozta tőkepiaci visszaesés miatt - áll az egyik vezető brit adatközlő cég összesítésében. A doku­mentum szerint 2007 vége és 2008 vége között 18 szá­zalékkal, valamivel több mint 30 000 milliárd dollár­ról 25 000 milliárdra csök­kent a legnagyobb gazdasá­gok nyugdíjalapjai által ke­zelt vagyon értéke. Összeomolhat az idén a jelzáloghitel-piac AKÁR 30 SZÁZALÉKKAL ÍS zsugorodhat az idén a jelzá­logpiac - állítja Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center vezetője. A szakember szerint a roha­mosan gyengülő forint ko­moly fejtörést jelent a ban­koknak, jelentősen növeli ugyanis a kockázatukat Bánfalvi úgy látja: a hitelin­tézetek nem egyformán ér­tékelik a helyzetet, jelzi ezt, hogy míg az egyik kamatot emel, a másik csökkenti a hiteltermékei árát. Bánfalvi méretes esést vár LEADER - az összefogás és az együttműködés művészete új Magyarország vidékfejlesztési program Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság jövőjének megalapozásáért Az Európai Unióban az 1990-es években egy olyan közösségi kez­deményezést indítottak el, amely a helyi önkormányzatok, vállal­kozók és civilszervezetek összefo­gására építve, azok kezébe koráb­ban nem ismert fejlesztéspoliti­kai feladatokat adott. A program életre hívásakor a 15 akkori uni­ós tagország céljd az volt, hogy megállítsa az egyre öregedő és el­szegényedő vidéki térségek to­vábbi leszakadását Az együttmű­ködés a részt vevő települések szabad elhatározásán alapult, és a településcsoportokat integrált térségi fejlesztési stratégiák meg­valósítására ösztönözte. Ezen alapul a program elneve­zése, a LEADER is, amelynek többféle értelmezése létezik. A francia értelmezés határozza meg lényegében a LEADER prog­ram alapvető célját és megvalósí­tási lehetőségeit az unióban és így Magyarországon is. Hazánkban elő­ször 2002-2004 kö­zött indítottak el egy viszonylag alacsony anyagi támogatott­ságú, úgynevezett kísérleti LEADER- programot. Ennek ta­pasztalatai alapján a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumban (FVM) 2004-ben döntöttek a vidéki közösségek számára már jelentősebb önálló­ságot biztosító LEADER+ prog­ram elindításáról. E program ke­retében 2004-től 70 vidéki közös­ség, azaz 960 település részesült összesen 25 millió euró, vagyis 6,7 milliárd forint támogatásban. A LEADER+ program eredmé­nyeként ugrássze­rűen fejlődtek a vi­déki közösségek és települések közti együttműködési for­mák. A vidéki terü­leteken élők megis­merhették az uniós program működését, pályázati rendszerét, és így a speciális he­lyi igényekhez igazodó fejleszté­si tervek megvalósításának fi­nanszírozási lehetőségeit is. A szakemberek szerint a LEADER felfrissítette a vidéken élők gon­dolkodásmódját, elindítva őket az összefogás és a magukról való te­vékeny gondoskodás útján. E program megvalósítása során szerzett tapasztalatok ar­ra sarkallták mind a kormányt, mind a szaktárcát, hogy a LEADER-szemléletet kiterjessze az ország egész területére. En­nek megfelelően a 2007-2013 közötti uniós költség- vetési időszakban megvalósuló, az Európai Bizottság által 2007 szeptemberében elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) külön intézke­déscsoportjaként - vagyis a IV. tengelyként - jelenik meg az új LEADER program, mintegy 70 milliárd forintos támogatási ősz- szeggel. A LEADER-t magában foglaló ÚMVP IV-es tengelyének ki­emelt céljai között szerepel a helyi fej­lesztési stratégiák megvalósítása, a hazai és a külföldi térségek közötti együttműködés ösztönzése, valamint az együtt­működési készségek elmélyíté­se a fejlesztési források lehető leghatékonyabb felhasználásá­nak érdekében. A program célja továbbra is a vidéken élők ösztönzése arra, hogy együtt gondolkodjanak tér­ségük hosszú távú fejlesztési le­hetőségeiről, illetve hogy támoga­tást kaphassanak - a fenntartha­tó fejlődés elveit szem előtt tartva - a helyi fejlesztési stratégiák megvalósításához. A LEADER-kö- zösség megalakításában 10 ezer fő alatti települések vagy 120 fő/km2 népsűrűség alatti telepü­lések vehetnek részt, egymással összefüggő területen. Egy LEADER Helyi Akciócsoport leg­alább 10000, legfeljebb 100000 fő közötti lakosságú területet fed­het le. Készült az Európai Unió, a Ma­gyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága tá­mogatásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom