Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
4 2009. FEBRUÁR 8., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA bűn Csak vasárnap lehetünk biztosak benne, hogy Magyarországon nem történik bankrablás. Idén tucatnyi esetnél tartunk, amit sokan a válsággal magyaráznak. MINDEN NAPRA EGY BANKRABLÁS Több biztonsági őr? Több kamera? Fémkapuk? A szakértők is csak keresik a megoldást az elszaporodó bankrablások ellen. Ambrus Vilmos-Éber Sándor-Vég Márton Összedugta a fejét Bencze József országos rendőrfőkapitány a bankszövetség és a bankok biztonságát felügyelő cégek képviselőivel, és néhány órás szakmai egyeztetést követően rájöttek, miként lehetne megakadályozni, hogy ne raboljanak ki minden bankot az országban: még több és jobb belső kamerát kell elhelyezni a bankokban, és a kamerás megfigyelést a rablások megelőzése érdekében ki kell terjeszteni a bankok megközelítésének útvonalára is. „Az ombudsman valószínűleg tiltakozni fog a kamerarendszer kibővítése ellen, de a védekezésnek és a későbbi felderítésnek elengedhetetlen követelménye, hogy az elkövetőről olyan felvételek készüljenek, amelyek alapján azonosítható” - fogalmazott Bencze József. Az országos főkapitány szerint a rendőrök annak ellenére nem ügyetlenek, hogy például az óbudai bankrabló az orruk elől menekült el, így a tehetetlen nyomozóknak nem kell továbbképzéstől tartaniuk. Ellenben már javában tesztelik azt a szoftvert, amely képes arra, hogy „kezelje” a bankok épületeinek alaprajzát, a tereptérképét, és így segítse, hogy egy esetleges támadás idején ne a helyszínen kelljen tájékozódniuk a rendőröknek, hanem már az adatok birtokában, gyorsan tudjanak reagálni. Bencze szerint még nem lehet közvetlen összefüggést kimutatni a gazdasági válság és a megszaporodott bankrablások között. Azt azonban ő is elismerte, hogy a január a bankrablások hónapja volt: tavaly összesen 22 pénzintézetet támadtak meg, míg idén már 11-et. Igaz, a korábbi évekkel összehasonlítva 2008 kivételesen nyugodt év volt: 2004-ben például 83 ilyen bűncselekmény történt. Jakab Péter, a Bankszövetség biztonságtechnikai vezetője szerint nincs megtámadhatatlan bankfiók, és valószínűleg tökéletes biztonsági megoldás sincs, mert minden olyan intézkedés, amely erre a maximális biztonságra törekszik, szinte biztosan elviselhetetlen lenne az ügyfelek számára. Ha például szeretnék azt megakadályozni, hogy egy bankfiókba fegyverrel be lehessen menni, akkor a Ferihegyi repülőtéren is tapasztalható, tesü motozást is magában foglaló biztonsági eljáráson kellene keresztülesni, amit nyilvánvalóan egyetlen ügyfél sem viselne el. „A biztonsági őröknél nem a tes- tí erő a legfontosabb, hanem hogy egy támadáskor értesíteni tudja a hatóságokat, illetve ha az ügyfelek, alkalmazottak testi épsége veszélybe kerül, be tudjon avatkozni" - mondta Jakab. A szakember leszögezte: ma minden nagy kereskedelmi bankban van már biztonsági videorendszer, végh József nyugalmazott rendőr ezredes, klinikai szakpszichológus - aki túsztárgyaló volt a tavalyi Széna téri bankrablásnál - lapunknak azt mondta, a jövőben várhatóan gyakoribbak lesznek az egyszemélyes elkövetési módok, az úgynevezett krízisbűnözők száma feltehetően növekedni fog. „Krízisbűnözőknek azokat nevezzük, akik magánéleti-pénzügyi krízisbe kerültek, és pénzre van szükségük ahhoz, hogy életüket helyrehozzák” - magyarázta a szakember. Ők alkotják a bankrablók egyik „típusát". Az jellemző rájuk, hogy egyedül követik el a rabannak ellenére, hogy ezt semmiféle jogszabály nem írja elő számukra. A bankokat ért erőszakos támadásokat összesítő európai statisztikák szerint egyébként Magyar- ország a legkedvezőbb felső egy- harmadban van. Nálunk durván minden 380. bankfiókot támadják meg, míg Olaszországban minden kilencediket, Csehországban pedig minden tizennegyediket. Nálunk jobb paramétereket Norvégia, Finnország, Luxemburg produkál, tehát igazán nincs szégyenkezni valónk, kifejezetten a kevésbé fenyegetett és jó bankbiztonsági színvonalú országok közé tartozunk. „Gazdasági világválság van, és a nehéz gazdasági helyzetben mindenhol emelkedik a vagyon elleni bűncselekmények száma” lást, az akció közben idegesek, nem gyakorlottak, nem akarnak ölni, kevés pénzzel is beérik. „Van olyan közöttük, aki úgy megy bankot rabolni, hogy vagy pénzhez jut, vagy meghat Azt is kiprovokálhatja, hogy a rendőrség végezzen vele" - tette hozzá Végh József. A bankarablók másik csoportjába a „szakmaszerű" elkövetők tartoznak, a legveszélyesebbek a kábítószeres elkövetők, mert viselkedésük kiszámíthatatlanét gül a kisebb bankfiókok, üzletek kirablására szakosodott megélhetési elkövetők alkotják a negyedik csoportot- mondta lapunknak Tarjányi Péter. A rendőrségi szakértő szerint ilyenkor azok is próbálkoznak bankrablással, akikben korábban fel sem merült ennek a gondolata. Ritka, hogy teljesen amatőrök fosszanak ki pénzintézetet. A válság például a csempészeket is érinti, s ha rosszul megy a „bolt”, újabb pénzszerzési lehetőségek után néznek. A sok sikeres bankrablás pedig bátorítólag hathat. „A rendőrség és a bankok között szorosabb együttműködésre lenne szükség” - hangoztatta a szakértő. Tarjányi arra emlékeztetett, hogy a móri és a Széna téri bankrablás után nagy felbuzdulás volt, de végül érdemben nem sok történt. Már arról is vita van, hogy alkalmazzanak-e biztonsági őrt, vagy sem. „Sokszor ugyanis éppen a biztonsági őr fegyvere A MAGYARORSZÁGI bankrablók közül a legnagyobb ismertségre Ambrus Attila tett szert. A Visz- kisként elhíresült egykori jégkorongkapus, állatbőrcsempész, sírásó 1993 és 1999 között ösz- szesen mintegy 200 millió forintot rabolt különböző pénzintézetek, posták, utazási irodák elleni, javarészt fegyveres támadások során. A bíróság összesen 46 rendbeli rablást, továbbá lő fegyverrel visszaélést, szökést és rongálást rótt Ambrus terhére. 1999januárjában kapták el a román határon, de júliusban megszökött, és csak októberben kaptak el újra. 17 évet kapott. a legnagyobb veszélyforrás” - mondta Tarjányi. Az őrök az emberi életben nem okozhatnak kárt, ezért hagyniuk kell, hogy a rabló elhagyja a helyszínt. Ugyan ez á helyzet a rendőrökkel túszejtés esetén. „A magyarországi felderítési arány 50-60 százalék - egyáltalán nem rossz nemzetközi szinten” - véli a szakértő. A rablók döntő többsége 3-4 eset után mindenképpen lebuknak. Tarjányi szerint a bankoknak meg kellene állapodniuk, hogy mi az a minimális védelem, amit rendszeresíteniük kellene. „Ehhez az erődített bank, a zsilip- rendszer vagy az elrejtett fegyveres őr azonban szerintem túlzás, mert a banki szolgáltatások rovására mehet” - mondta a rendőrségi szakértő. a leghírhedtebb páros, a magyar Bonnié és Clyde története 1995. július 31-én kezdődött. A tizenhat éves Novák Mária Tünde > és a nála tíz évvel idősebb Fekete László 27,5 millió forintot rabolt el egy nyíregyházi bankfiókból, ahol a férfi biztonsági őrként szolgált Öt évig bujkáltak Fekete László, aki 2000-ben, néhány nappal elfogásuk előtt, menekülés közben fegyverével élet- veszélyesen megsebesítette az őket üldöző egyik rendőrt, őrizetbe vételük után két hónappal öngyilkos lett a miskolci börtönben. Novák Tünde pár napja szabadult kilenc év börtön után. Januári és februári bankrablások 2009. JANUÁR 13. Az óbudai Flórián téri Erste- fiókba ment be egy férfi, lefegyverezte a biztonsági őrt, és egy túszt is ejtett. Ót nem sokkal később elengedte, majd bemenekült egy közeli panelházba. A rendőrök többórás keresés után sem találták meg. JANUÁR 20. Kecskeméten a Bocskai utcai takarékszövetkezetet rabolta ki egy férfi. A rendőrök lezárták a városból kivezető utakat, de nem találták meg az elkövetőt. JANUÁR 23. Ismét egy Erste-fiók volt a célpont, ezúttal a fővárosi Fehérvári út 168. szám alatti pénzintézetet támadták meg Budapesten. A rabló a pénzt megkapta, és gyalog távozott a helyszínről. JANUÁR 26. Egy 40 év körüli, erős testalkatú férfi lépett be az Uni- Credit Bank Bartók Béla úti fiókjába. A pénzt neki is átadták, gyalog menekült el. Négy nap múlva állampolgári bejelentés alapján a lakóhelyén elfogta a rendőrség. Ezzel szinte egy időben egy ötven év körüli férfi kirabolta a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet székesfehérvári fiókját. JANUÁR 28. Négy bankrablás történt az országban. Budapesten az Eurocenter bevásárlóközpontban egy pénzszállítóhoz lépett oda egy bandita, majd fegyverrel kényszeríttette a pénzeszsákok átadására. A támadónak sikerült egérutat nyernie. pár órával később a Duna Plazában egy férfi fegyverrel követelt pénzt sikerrel a bank alkalmazottaitól. Tolna megyében két álarcos férfi fegyverrel kényszerítette az egyszemélyes medinai postahivatal alkalmazottját a postán lévő pénz átadására. A rendőrök körülbelül egy óra múlva elfogták a két férfit. Szombathelyen pedig egy késsel ment be egy férfi egy pénzintézetbe. Az elkövetőt a biztonsági őr lefegyverezte, és átadta a kiérkező járőröknek. FEBRUÁR 2. Bár ismét bankot szeretett volna rabolni valaki Budapesten, de a január végi esetekkel szemben a támadó most nem jutott pénzhez. A rablót ugyanis a biztonsági őr megpróbálta lefegyverezni, ami ugyan nem sikerült, de a támadó pénz nélkül menekült el. Eközben fegyverrel rabolt ki egy bankot Nyíregyháza belvárosában egy másik rabló. FEBRUÁR 5. Néhány perccel a bűncselekmény elkövetése után elfogták a nyomozók azt az elkövetőt, aki kirabolt egy postahivatalt Eger belvárosában. Viszont fegyvernek látszó tárggyal kiraboltak egy takarékszövetkezetet Kecskeméten. FEBRUÁR 6. Kiraboltak egy takarékszövetkezeti fiókot a déli órákban Szegeden, a Tarján lakótelepen. A takarékszövetkezetbe egy ismeretlen férfi mentbe, arcát fehér álarccal eltakarva, és az alkalmazottaktól pénzt követelt. „Vagy sikerül, vagy meghalok" A Viszkis 200 milliót rabolt össze
