Somogyi Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám

2009. FEBRUÁR 8.. VASARNAP SZTORI 5 Pápai feloldozás egy bűnözőnek? williamson A holokauszttagadó brit püspökre börtön várhat Németországban Angéla Merkel német kancellár és XVI. Benedek pápa. Az elmúlt hetekben fagyos lett a viszony a német kancellár és a Szentszék között. A katolikus egyházon be­lül és azon túl is botrányt okozott, hogy a Vatikán re­habilitált egy holokauszt­tagadó brit püspököt. Gyükeri Mercédesz Mindenki mindenki ellen: Né­metországban a kancellár a pá­pát szidja, hasonlóan a katolikus egyház vezetőinek egy részéhez, míg a többiek - számos politi­kussal - Angéla Merkelt bírál­ják. És ha ez nem lenne elég, mind ugyanazt mondják: a holokauszttagadás bűn. A viszályt egy püspök rehabi­litációja váltotta ki. Richard Williamsont három másik pap­pal együtt 21 éve közösítette ki II. János Pál. Ezt utóda, XVI. Benedek pápa január 21-én ol­dotta fel. Épp azon a napon, ami­kor a svéd televízió levetítette egy novemberben készült inter­júját Williamsonnal, amelyben a brit pap azt állította, a náci haláltáborokban nem voltak gáz­kamrák, és a holokausztnak nem lehetett több áldozata 2-300 ezernél. A holokauszt tagadása Német­országban bűncselekmény, így Williamson akár ötéves börtön- büntetést kockáztat. A német rendőrség el is rendelte a nyo­mozást, hogy kiderítse, az inter­jú Németországban készült-e. Úgy tűnik azonban, a történet már legkevésbé sem az ultrakon­zervatív, antiszemita és nőelle­nes nézeteiről ismert William- sonról szól, aki amúgy részben a rend vezetője, Bemard Falley felszólítására sajnálatát fejezte ki kijelentései miatt a pápának, ám nézeteit mostanáig nem von­ta vissza. A rehabilitáció hírére német és olasz zsidó szervezetek, illet­ve az izraeli főrabbiátus is meg­szakította kapcsolatait a Vati­kánnal. A német püspökség is így tett, ám az elutasítást árnyal­ta, hogy a vitában megszólalt Angéla Merkel is. A protestáns kancellár elégtelennek nevezte honfitársa, a pápa azon védeke­zését, amelyben elítélte az anti­szemitizmus minden formáját, illetve szolidaritását fejezte ki a zsidó néppel, de egy szót sem pazarolt Williamsonra. Mün­chen és Freising érseke és az augsburgi püspök is azzal kriti­zálta Merkel kirohanását, hogy a pápa korábban többször is vilá­gossá tette a holokauszttal kap­csolatos véleményét. A Szent­szék azon védekezésétis kieme­lik, hogy a pápa (sem a renddel tárgyaló bíboros) nem tudott Williamson nézeteiről. Merkel kijelentését politiku­sok is bírálták még a pártján be­lül is. XVI. Benedekben az a be­nyomás alakult ki, hogy a szuny­a szent x. Plusz Testvériséget Marcel Lefebvre alapította. A francia pap apja - akit francia ellenállóként a Gesta­po deportált - a sonnenburgi koncentrációs táborban halt meg 1944-ben, ám maga Lefebvre soha nem ítélte el a kollaboráns Vichy-kormányt, és később támogatta Jean- Marie Le Pen szélsőjobboldali nyadó németországi katolikus­ellenes érzelmek most egy csa­pásra felszínre törtek - állította Georg Brunnhuber, a keresz­ténydemokrata párt egyik kép­viselője egy lapinterjúban. A Vatikán szerdán arra szólí­totta fel a püspököt, hogy vonja vissza állításait, erre Merkel már engedékenyebben reagált. A kancellár fontos és jó jelzésnek nevezte a nyilatkozatot. Az sem Nemzeti Frontját is. A II. vati­káni zsinat vívmányait eluta­sító rend ultrakonzervatív né­metiékes azonban, hogy a Szent­szék azt is többször világossá tet­te: a feloldozás a kiközösítésre vonatkozik, a papok és a rend te­vékenységére nem. Német­országi zsidó szervezetek pedig a Williamsont is soraiban tudó ultrakonzervatív Szent X. Piusz Testvériségtől való elhatároló­dást várják a Vatikántól - már­pedig a feloldozás éppenhogy az ellenkező irányba mutat. zeteiről vált híressé, és a Vati­kánnal többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült kiegyez­nie. A kiközösítés oka azon­ban az volt, hogy Lefebvre 1988-ban pápai jóváhagyás nélkül szentelt fel négy püspö­köt, Richard Williamsonon kívül Bemard Fellayt, a rend vezetőjét, Alfonso de Gallare- tát és Tissier de Mallerais-t. Isten rottweilere megszólal A KONZERVATÍV SZIGORA miatt az Isten rottweilere gúnynévvel ■ illetett Joseph Ratzinger pápa­ként nemegyszer okozott botrányt megjegyzéseivel. 2006 SZEPTEMBERÉBEN regens- burgi előadásában egy közép­kori tudóst idézve nevezte erő­szakosnak az iszlám vallást. 2007 májusában dél-amerikai látogatásán kavart újabb vihart azzal a mondatával, amely szerint a kereszténységgel nem erőltettek rá idegen kultúrát a kontinensre. Később elismerte: a gyarmatosítók sok fájdalmat okoztak az őslakosoknak. 2007 júliusában a II. vatikáni zsinat előtti misekönyv engedé­lyezése okozott zavart. A nagy­pénteki liturgia ugyanis tartal­mazott egy imát, amelyben ah­hoz fohászkodnak, hogy a zsi­dók fogadják el Jézus Krisztust. A pápa módosította a passzust. Új őrületet indíthat el Rubik Ernő gömbjátéka Ismét Rubik Ernő nevétől han­gos a világsajtó. A bűvös kocka feltalálója ugyanis egy új, min­den eddiginél nehezebb logikai fejtörő játékkal rukkolt elő: a nürnbergi nemzetközi játék­vásáron bemutatott Rubik’s 360 sokak szerint méltó párja lehet az 1974 óta töretlen népszerű­sége kockának. A játék három, átlátszó műanyagból készült gömbhéjból áll, amelyben színes golyókat kell a belső gömbből a héjakon található lyukakon át a külső gömbhéjon lévő mélye­désekbe eljuttatni. A feladat több szempontból is nehéz: egyrészt a középső gömbből csupán két helyen lehet a golyókat kivezet­ni, s később sem árt vigyázni, mivel ha rosszul forgatja a göm­böket a játékos, a korábban he­lyére tett golyó kiesik a helyéről, s máris kárba vész összes addi­gi fáradsága. Az új játékot a Rubik-kocka forgatásában rekordernek szá­mító brit Dán Harris már tesztel­te. A 24 éves fiatalember tíz má­sodpercen belül rakja ki a koc­kát, ám először neki is két nap­ba telt, mire sikerült megoldania a feladatot. A gömb kirakásához is órákra volt szüksége, de a fo­lyamatos gyakorlásnak köszön­hetően ma már percek alatt vé­gez. Mint mondta, a Rubik’s 360 kirakása azért sokkal nehezebb a kockáénál, mert nemcsak logi­kai képességek kellenek hozzá, hanem a fizikai törvényszerűsé­gekkel is meg kell küzdeni. „Meggyőződésem, hogy a Rubik’s 360 komoly függőséget okozhat - jelentette ki Harris. - Ha egy­szer valaki elkezd játszani vele, nehezen tudja letenni.” A bűvös kocka 1974-es megalkotása óta Rubik Ernő több játékkal állt elő, de egyik sem közelítette meg a kocka népszerűségét. ■ D. T. Helyükre kerülnek a golyók A pápa hozzájárulása nélkül szentelte fel püspökeit a szakadár pap Lúzerek helyett inkább Harry Potter lehetne kötelező irodalom Pedagógusok szerint a klasszikus olvasmányok hőseivel nem tudnak azonosulni a mai gyerekek Harry Potter mint kötelező ol­vasmány? Elméletileg ennek semmi akadálya, hiszen közpon­ti rendelet híján az iskolák ma­guk határozzák meg, milyen művek segítségével akarják megszerettetni a diákokkal az ol­vasást. Pedagógiai szakemberek szerint sem dőlne össze a világ, ha frissülne az ajánlott irodalmi kötetek évtizedek óta változat­lan listája. Kincskereső kisködmön, A kő- ' szívű ember fiai, Légy jó mind­halálig, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok. Manapság nehezen lehetne olyan általános iskolát találni, amelynek tantervében ne szerepelnének kötelező ol­vasmányként ezek a művek. Pedig nincs olyan állami ren­delkezés, amely előírná, hogy mely könyveket kell a gyerekek kezébe adni. Trencsényi László, az Országos Köznevelési Ta­nács kerettantervi bizottságá­nak elnöke szerint érdemes megnézni, milyen hősöket állítanak a gyerekek elé. „Nemecsek Ernőt a társai bele- kényszerítik a lékbe, ami miatt később meg is hal. Nyilas Misit átverik, igaztalanul vádolják, és kicsapják az iskolából. Ók len­nének azok, akikkel a mai gye­rekeknek kellene azonosulni? Hiszen mind gyámoltalan, vesztes típusok! Teljesen ért­hető, ha a mai diákok elutasít­ják ezeket a figurákat.” A szakember szerint a döntés az iskolák kezében van, nekik kell megharcolniuk a gyerekek „leikéért”. „Szerintem minden érdeklődéssel elolvasott betű hasznára válik a diáknak - je­lentette ki a kerettantervi bizott­ság elnöke. - Nem kell félni at­tól, hogy kicsit populárisabb, ér­dekesebb művet adjunk a gyere­kek kezébe. Babits is lelkes krimirajongó volt, mégsem vált kárára ez a szenvedélye.” Fenyő D. György, a Magyar­tanárok Egyesületének alelnöke szerint az a tény, hogy bizonyos művek irodalmi értékeket kép­viselnek, nem jelenti azt, hogy ezeket 8-10 éveseknek tanítani is kellene. „Az elmúlt évtizedek változásai sajnos érintetlenül hagyták a kötelező olvasmányok körét - mondta. - Pedig a gyere­kek életkori tulajdonságaival is számolni kellene. Dante kilen­cedikes anyag, Radnóti Miklós tizenkettedikes. Radnótit min­den gyerek érti, Dantét senki. Ráadásul vannak olyan művek, amelyek a magyar irodalmi tradíció szerint kihagyhatatla­nok, mégis a legtöbb iskolában komoly gondot okoznak. Szerin­tem ilyen például a Bánk bán, amelynek tanításával szinte minden pedagógusnak problé­mái vannak.” ■ Dián Tamás Néhány könyvet politikai okok miatt elfelejtettek vannak olyan müvek, amelyek kikoptak a kötelező olvasmá­nyok köréből. Ilyen volt például a Timur és csapata, illetve a Távolban egy fehér vitorla című szovjet regény, mindkettő a rendszerváltás idején vált „politikailag” vállalhatatlanná. Hasonló sorsra jutott Tatay Sándor Puskák és galambok című kötete is, amely a tanács- köztársaság utáni időkben ját­szódik, s a vöröskatonákat po­zitív szereplőként mutatja be. Ezt legalább elolvassák

Next

/
Oldalképek
Tartalom