Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám

4 2008. NOVEMBER 23., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA bántalmazás Hónapról hónapra történik olyan tragédia, amelynek áldozata védtelen gyermek, az elkövető pedig a szülő. A segítők túlterheltek, az elkövetők elleni szankciók sem megfelelőek. eletveszelyben a családi fészekben Az agresszív szülő gyakran nem is tartja magát veszélyesnek. Annak idején vele is így bántak otthon. A laikusok és a szakembe­rek nehezen dolgozzák fel, hogy egyre több gye­rekverésre, családi fenye­getettségre derül fény. Fábos Erika - Molnár Sándor Csak aludni szeretnék - ezek voltak Kevin utolsó szavai. Az­tán örökre elaludt. A hároméves kisfiút apja olyan durván meg­verte, hogy a teste végül feladta. Az eset márciusban történt Ka­posváron, szeptemberben azzal zárult le a szociális tárca vizsgá­lata, hogy megelőzhető lett volna a tragédia, ha elveszik a család­tól a gyereket. A hatóság azon­ban csak átmeneti otthonban he­lyezte el az anyjával. Igaz, távol a brutális apától, de ő folyamato­san fenyegette, hogy úgyis meg­keresi őket. Károly Sára pszichológus azt mondta: a szülők többsége tehe­tetlenségében üti meg gyerme­két, mert úgy gondolja, nincs más eszköze. Az ilyen brutális esetek hátterében azonban rend­szerint más is van. Gyakori, hogy az apa féltékeny a gyerekekre, vagy a saját sikertelenségéből adódó kudarcai miatt bántalmaz­za feleségét vagy a gyerekeket. A pszichológus a praxisában azonban nem egy olyan esettel találkozott, amikor megdöbbent a brutalitásával szembesített apa, mondván: őt is így nevelték. A szülői minta valóban meg­határozó: ez az alkoholproblé­mákra és az agresszivitásra is igaz, főként a férfiaknál. A lá­nyokra is hatással van, gyakran választanak olyan férfit, ami­lyen az apjuk volt, még ha rend­szeresen bántalmazta is őket. A rendszeres bántalmazástól ő maga is agresszívvá válhat. „Az erőszak erőszakot szül - mondta Gál Judit pedagógiai szakértő. - Éppen ezért az is utalhat arra, hogy valami baj van egy családdal, ha egy gyerek túl agresszívan viselkedik az is­kolában. A problémáknak min­dig vannak tapasztalható jelel, amelyet egy óvónő vagy. tanító észre kell, hogy vegyen. Leg­gyakrabban a szorongás és a fé­lelem látszik a gyerekeken, rom­lik a tanulmányi eredményük, és/vagy visszahúzódók, vereke- dősek lesznek. Ilyenkor a peda­gógusnak kötelessége tájékoz­tatni a gyermekvédelmi felelőst vagy a gyámhivatalt. Ha pedig bántalmazás nyomát találja, ak­kor akár a rendőrséget is. Ez per­sze egy kisebb közösségben nem mindig járható út. A taná­rok ugyanis ismerik az ag­resszív szülőt, és félnek is tőle.” Herczog Mária szociológus azt mondta: a hazai család- és gyer­mekvédelmi rendszer sokat fej­lődött az elmúlt években, mégis lenne min változtatni, hogy elke­rülhetők legyenek a tragédiák. A legfontosabb probléma az, hogy kevés a szakember. Ma­gyarországon egy családgondo­zóra 45 család jutna a törvény szerint. A valóságban azonban vannak olyan területek, ahol több mint száz családra kell fi­gyelnie egy szociális munkás­nak. Vagyis kellene, mert ennyi családra odafigyelni lehetetlen. „A törvényben megszabott 45 család is nagyon sok, ráadásul a magyar települések hatvan szá­zalékában egyszemélyes gyer­mekjóléti szolgálatok működnek - mondta Herczog Mária. - Az Egyesült Államokból és Nagy- Britanniából is ismerünk olyan büntetőpereket, ahol a szociális munkás arra hivatkozott, hogy több mint negyven családra kel­lett odafigyelnie, ami felelőség­gel vállalhataüan, és elfogadta a bíróság ezt a védekezést. Persze nem csak Magyarországon van hiány szociális munkásokból. Angliában például ezeknek az állásoknak a negyede folyamato­san betöltetlen.” Akadnak jó példák is. Angliá­ban az elmúlt tíz évben kezdő­dött a Biztos kezdet program. Már a terhesség idején elkezde­nek foglalkozni az édesanyával, ha tudják: baj van a családdal. 2003 óta egy hasonló modell működik itthon is. „Most készí­tik elő a gyermekvédelmi tör­vény módosítását - mondta Her­czog Mária. - Ebben már szere­pelne, hogy egy tragikus kime­netelű eset kapcsán ne csak a szülőket, hanem az ellátórend­szert is felelősségre lehessen vonni. Az ismeretterjesztés is fontos lenne: Svédországban és Hollandiában arra is felkészítik a szülőket már a várandósság idején, hogyan kezeljék az ag­ressziót vagy a krízishelyzete­ket. Svédországban a leendő szülők 85 százaléka vesz részt ilyen felkészítő tanfolyamokon.” A büntetés tehát önmagában mit sem ér. Szükség lenne az anya pszichológiai kezelésére és az agresszív családtaggal is szakembernek kellene foglal­kozni. De más szolgáltatások is kellenének például annak érde­kében, hogy a távoltartás ellen­őrizhető és betartható legyen. Je­lenleg ugyanis az a tapasztalat, hogy megszületik a távoltartás­ról szóló határozat, amelyet egy agresszív ember meg sem ért, és csak még dühösebb lesz attól, hogy nem láthatja a gyerekeit. Ilyen dühroham pedig már több­ször vezetett tragédiához, pél­dául Kaposváron is. A büntetés nem oldja meg a problémákat „KISKORÚ VESZÉLYEZTETÉSÉRŐL akkor beszélünk, ha a gyer­mek gondozására, nevelésére vagy felügyeletére btott sze­mély a kiskorú testi, értelmi vagy morális fejlődését veszé­lyezteti - mondta Dénes Vera, a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság bírója. - Ide tartozik a sze­xuális zaklatás, a védőoltások elmulasztása, a nem megfelelő táplálás vagy az is, ha a szülő nem ellenőrzi gyermeke iskolába járását Ezeket 1-5 éves szabadságvesztéssel lehet büntetni. Ha a gyermek meg hal, az már az emberölés minősített esetének számít, ami 10-15 év vagy életfogytig tartó elzárással sújtható. Dénes vera szerint fontos len­ne, hogy ne csak a bírói gya­korlatban, hanem a törvény- könyvben is legyen benne a lel­kifejlődés veszélyeztetése, ugyanis ez sokszor súlyosabb következményekkel jár, mint a testi bántalmazás vagy veszé­lyeztetés. Ilyen például a folya­matos fenyegetés, vagy az, ami­kor a gyermek rendszeresen szemtanúja annak, ahogy megverik az édesanyját „azt is fontosnak tartanám, hogy ne csak drogügyekben legyen alkalmazható az eltere­lés, hanem a családon belüli erőszaknál is. Tehát ha egy családban ilyen történik, le­hessen pszichiátriai vagy pszi­chológiai gondozásra küldeni a szülőket, és ha erre hajlan­dók, fel lehetne függeszteni a büntetés végrehajtását. ” Tragikus gyermeksorsok: megaláztatás, bántalmazás, gyilkosság november 14-ÉN előzetes le­tartóztatásba helyezte a Szegedi Városi Bíróság azt a 22 éves fér­fit, aki egy baltával agyonverte 23 éves élettársát, majd megfoj­totta 9 hónapos gyermeküket. szeptember 22-én egy életveszé­lyesen sérült kislány ügyében indított nyomozást a rendőrség SzabolcsSzatmár-Bereg megyé­ben. A rendőrséget a nyíregyházi kórházból értesítették arról, hogy életveszélyes koponyasérüléssel vettek fel az egyik osztályra egy kétéves, bökönyi kislányt A szü­leivel és nagyszüleivel lakott. július 10-én előzetes letartózta­tásba helyezte a Szegedi Városi Bíróság azt a férfit, aki néhány nappal korábban bejelentette a Szegedi Rendőrkapitányságon, hogy 8 éves fia eltűnt. A gyer­mek, amikor előkerült, azt mondta, hogy a rendszeres meg­Bíróság előtt a kaposvári gyermekgyilkosság vádlottja, az apa aláztatások és bántalmazások miatt szökött el. júniusban Jászárokszálláson eljárást indítottak egy helybéli asszony ellen, mert tízéves gyer­mekit rendszeresen bántalmaz­ta. Beismerte: több alkalommal is seprűnyéllel verte a gyereket. március 25-én meghalt egy hároméves kisfiú Kaposváron. A saját apja ütötte agyon. A mentők még megpróbálták megmenteni az életét, de nem sikerült. A jelek egyértelműek voltak: a kisgyerek az ütésekbe halt bele. Halál a gyámügy szeme láttára A kis peter még két napig élt azt követően, hogy anyja élettársa eltörte a gerincét. Mint amikor eltörnek egy száraz gallyat, olyan volta hangja, ahogy a 17 hónapos kisfiú gerince elpattant a 32 éves férfl ütése alatt - szá­molt be egy 15 éves kislány, aki szemtanúja volt az ese­ménynek. „Néhány másod­perc csönd, aztán egy velőt- rázó, keserves sikoltás. Le­rohantam a lépcsőn, ki az udvarra, és befogtam a füle­met, de a sikoltás tovább szólt, már a fejemből" - írta le 2007. augusztus elsejének szörnyűségeit. A mellkastól lefelé megbé­nult Pétért a kiságyába hají­totta a nevelőapa. A követke ző két napon sem ő, sem a Halála felháborodást keltett lakásban vele lakó bátyja, sem a kisfiú édesanyja nem törődött az ájult gyermekkel. Peter szenvedéseinek azok okozója vetett véget, a nyö­szörgő kisfiút augusztus har- madikának éjjelén fejére és arcára mért több ütéssel a nevelőapa megölte. Peter koponyája több helyen besza­kadt, nyolc bordája eltört, gerince kettévált, ajkai és or­ra szétmorzsolódott, két fogát a torkában találták meg. nagy-britannia polgárai fel­lázadtak. Nap mint nap tö­megek tüntetnek az országot felkavaró esemény helyszíne, egy londoni szegénynegyed polgármesteri hivatala előtt. A november elején a három felnőtt ellen megkezdődött bírósági per első tárgyalásán ugyanis kiderült: a helyi gyámügy születésétől fogva veszélyeztetettnek tartotta Pétért. Ám a kisfát azután sem vették el anyjától, hogy' kilenc hónapos korától kezd­ve (ekkor költözött a lakásuk­ba az élettárs és bátyja) heti rendszerességgel jelentek meg arcán, testén kék-zöld foltok, horzsolások. nem lehetett bizonyítani, hogy a nyomok verésből származtak - védekezett a gyámügy vezetője, hozzátéve, hogy egy gyermek kiemelése a családjából csak a legvég­ső lépés. Időközben azonban kiderült: három orvos és a rendőrség is azt kérte a gyámügytől, hogy helyezze Pétért nevelőszülőkhöz. Mindössze 17 hónapos élete során Pétért hatvanszor lát­ta gyámügyes, orvos, rendőr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom