Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
2008. NOVEMBER 23., VASÁRNAP GAZDASÁG 5 Pénzek, amelyek fabatkát sem érnek rangsor Most Zimbabwét sújta olyan hiperinfláció, mint hatvanhárom éve Magyarországot Zimbabwéban olyan gyorsan értéktelenedik el a helyi pénz, hogy lehetetlen követni az árfolyamát. A világ öt leggyengébb valutájából három afrikai. Németh Márk Bár a mostani válság igencsak megtépázta Magyarországot, és a forint is jelentősen gyengült, attól nem kell tartanunk, hogy hazánk a cikkünkben bemutatott öt ország sorsára jut. Ezeknek a fizetőeszköze ugyanis szinte már fabatkát sem ér. Oly- * annyira elértéktelenedtek, hogy % egy dollár beváltásakor annyi 2 helyi pénzt kap az ember, hogy gazdagnak érezheti magát. Persze csak akkor, ha a bankjegyeken szereplő nullák számát veszi figyelembe. íme a világ öt legértéktelenebb valutájának listája, amelyet az amerikai Fox News állított össze. 5. SAO TÓMÉ ÉS PRINCIPE (1 DOLLÁR = 14 350 dobra) A két aprócska, vulkanikus sziget alkotta ország Afrika nyugati partjainál fekszik. A miniállam gazdasága - földrajzi adottságaiból következően - elsődlegesen a turizmustól, a kókusz-, kakaó- és kávétermeléstől, valamint a halászattól függ, ezenkívül gyakorlatilag minden másból importra szorul. Rossz lehetett a termés az elmúlt években, mert a szigetország hosszú ideje alapvető gazdasági problémákkal küzd. Hiába engedte el a Vüág- bank tavaly az ország nemzetközi adósságának tetemes részét, mintegy 327 millió dollárt, ez sem sokat segített rajtuk. 4. VIETNAM (1 DOLLÁR = 16 975 DONG) AZ i ázsiai \ kommunista országban évek óta két számjegyű az infláció, jelenleg a legnagyobb címletű bankjegy az ötszázezerdongos, amelyet nehezen lehetne papírpénznek nevezni, ugyanis polimeralapú, azaz téphetetlen műanyagból készül, mint az összes tízezerdongosnál nagyobb címlet. Bár Vietnamnak jók a gazdasági kilátásai - a térség egyik leggyorsabban fejlődő állama -, a lakosok jobban szeretik az amerikai zöldhasút a saját pénzüknél, gyakran kérik azt külföldiektől, hogy dollárban fizessenek. 3. TÜRKMENISZTÁN (1 DOLLÁR = 24 ooo manat) Az egész világon nincs annyi manat, hogy operajegyet vehessen belőle az ember Türkmenisztánban, ugyanis ezt hivatalosan betiltotta az ország egykori vezetője, a 2006 decemberében elhunyt Szaparmurat Nyijazov. Az egykori szovjet tagköztársaságnak csak 1993 óta van saját valutája, és Nyijazov, az „örökös elnök” az összes bankjegyre a saját képét tetette. Ettől függetlenül nem ér sokat egy manat. 2. SZOMÁLIA (1 DOLLÁR = 35000 SCHIL- ling) Manapság elég gyakran hallani az afrikai országról, ugyanis partjainál mindennapossá váltak a Szomáliái kalózok által elkövetett támadások. Az elrabolt hajókért és a túszul ejtett utasaikért fizetett hatalmas váltságdíjak sem képesek azonban helyreállítani a törzsi harcok által sújtott ország szétesett gazdaságát. A schilling 1962 óta az ország hivatalos fizetőeszköze, értéke folyamatosan csökken 1991 óta, amikor a kormányzat összeomlott. Január elsején új bankjegyeket adnak ki, bár nem valószínű, hogy ez megoldaná az ország problémáit. 1 ZIMBABWE (1 DOLLÁR = 642 371 437 695 221 OOO DOLLÁR) Nehéz megmondani, hogy mennyit érhet egy zimbabwei dollár, ugyanis a dél-afrikai országban percenként nagyjából 400 százalékos az inflá- dó. Hgv te- keres vecepa- íBBL •*> pírhoz százmii- '0$* liómillió zimbabwei dollár kell, egy tojásért szombaton 45 millió dollárt kértek, de azt senki sem tudja megmondani, ma mennyit kell értük fizetni. Fűteni olcsóbb néhány köteg kisebb címletű pénzzel, mint újságpapírral. Az. árak emelkedése miatt a népesség nagy része számára az alapvető élelmiszerek is megfizethetetlenek. A munkanélküliségi ráta nyolcvanszázalékos, és óriási hiány van üzemanyagból, élelmiszerből. Az évek óta tartó válságot Róbert Mugabe elnök elhibázott gazdaságpolitikájának tudják be. Nálunk is használták tüzelőnek a pénzt A huszadik században Európában is több országot jellemeztek a zimbabwei helyzethez hasonló állapotok. Az első világháború után Németországot sújtotta hiperinfláció, ott a pénzromlás havi értéke elérte a 3,25 millió százalékot. Az elértéktelenedett bankjegyeket tüzelőnek vagy tapétának használták. az abszolút inflációs csúcsot azonban Magyarország állította be a második világháború után. 1946 augusztusa előtt az előző hónaphoz viszonyított infláció megközelítette a 41,9 billiárd százalékot. Amikor leváltották, 4 000 000 000 000 000 ooo 000 000 000 pengő ért egy forintot. Az árak Németországban 49, Magyarországon 15 óránként duplázódtak. Jugoszláviában 1993. október és 1994. január között 5 billiárd százalék volt az infláció. Ekkor 16 óránként duplázódtak az árak.
