Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám

2008. NOVEMBER 16., VASÁRNAP 5 Évi ötvenmilliárd forintos fizetés, luxusélet, világhír - Greg Coffey mindent elért, amit egy átlagha­landó magának kívánna. A 37 éves ausztrál mégsem képes megpihenni, szűnni nem akaró belső nyugtalanság hajtja az újabb és újabb kihívások felé. Ázsia, Kelet-Európa, Latin-Ame- rika, részvények, kötvények, de­vizák: a napi húsz órát dolgozó sztárbróker, pénzügyi zsonglőr, hivatásos spekuláns az árfolya­mok megszállottja, és dollármil- liárdok megbízható szállítója munkaadóinak, korábban a GLG, most pedig a Moore Capital nevű fedezeti alapnak. Főidbe döngölt részvények Greg Coffey neve Magyarorszá­gon is ismert, amikor bő egy hó­napja az OTP Bank tőzsdei árfo­lyama pár nap alatt a felére zu­hant, sokan őt vádolták meg, hogy spekulációs támadást indí­tott a pénzintézet ellen. Pedig Coffeynak akkor éppen más járt a fejében, nagyban tervezgette munkahelyváltását. Persze nem Pénzügyi guruk meghallgatása. Soros György, James Simons, John Alfréd Paulson, Philip Falcone és Kenneth Griffin csütörtökön tett esküt, hogy csak a színtiszta igazat mondják el pénzügyi döntéseikről az Egyesült Államok egyik parlamenti bizottsága előtt. zörög a haraszt, és valóban: Coffey az elmúlt években elké­pesztő vagyonokat keresett feltö­rekvő piaci pénzügyi eszközök adás-vételével, ráadásul olyan technikák segítségével, amelye­ket az OTP-részvény esésekor is felfedezni véltek a hozzáértők. Coffey és társai kedvenc tech­nikája a fedezetlen határidős részvényeladás (úgynevezett fe­dezetlen short). Ilyenkor a spe­kuláns egy bróker közbeiktatá­sával nagy mennyiségben dob piacra részvényeket úgy, hogy maga az értékpapír közben nincs is a birtokában. Ez a fejlett piaco­kon eddig megoldható volt (most már nem, a felügyeletek ugyanis megtiltották), a tőzsdei tranzak­ciókat végrehajtó brókercégek ugyanis nem kérték annak bizo­nyítását, hogy az adott részvény már az ügyletet végrehajtó kezé­ben van vagy lesz. Hogy ezen miként lehetett ke­resni, egyszerű. Egy vevő ráha­rap az ajánlatra, leköti a részvé­nyeket, és két nap múlva ígéri a fizetést a megállapodott árfolya­mon. Eközben azonban a túlkí­nálat miatt esni kezd az árfo­lyam. A spekuláns ekkor egy har­madik személytől vesz olcsón részvényeket, majd két nap múl­va a balek vevőnek a korábban megállapított magasabb árfolya­mon eladja azokat A vevő pedig már nem léphet vissza: a speku­láns nagy üzletet csinált. Az ilyen és ehhez hasonló tranzakciók különösen nyereség­hozónak bizonyultak az elmúlt két hónapban. Az amerikai hitel­piac problémái globális pénzügyi és gazdasági krízissé nőtték ki magukat, ami világszerte lejtőre küldte az árfolyamokat. Akik ko­rábban a pénzügyi eszközök esé­sére játszottak, most zsákszámra lapátolták a pénzt. Nagyot keresni a bukáson A válságon igazán nagyot ugyan­akkor azok kaszáltak, akik ideje­korán felismerték, hogy az ame­rikai jelzálogadósok és az őket ki­szolgáló pénzügyi intézmény- rendszer a szakadék felé száguld, és bevásároltak azokból a speciá­lis értékpapírokból, amelyeket eredetileg azért fejlesztettek ki, hogy védelmet nyújtsanak az em­lített piaci szereplők csődje ellen. A 90-es évek második felében a nagy amerikai befektetési ban­kok álltak elő az ötlettel, és el­kezdtek kibocsátani olyan, kvázi biztosítás jellegű értékpapírokat, amelyek után akkor fizettek a megvásárlójuknak, ha egy har­madik fél nem tudta teljesíteni kötelezettségeit. Ezek a papírok rendkívül gyor­san népszerűvé váltak, piacuk is kialakult, ahol adni-venni lehe­tett őket. Akik jól ismerték ezt a piacot, és látták azt is, hogy a jel­zálogadósok micsoda problémák előtt álltak, zsákszámra kezdték el vásárolni az értékpapírokat. A felhalmozásban egy John Paul­son nevű amerikai pénzügyi zse­ni járt az élen; fedezeti alapja, a New York-i Paulson & Co. sok mil­liárdért vásárolt a papírokból. Az adósok tömeges bedőlésén Paul­son alapja nem kevesebb, mint 3,5 milliárd dollárt keresett. Ma­ga Paulson ma az Egyesült Álla­mok 78. leggazdagabb embere. GAZDASÁG Milliárdokat kaszáltak a pénzügyi guruk válság Különösen nagyot lehetett keresni az amerikai jelzálogadósok tömeges bedőlésén Miközben az átlagbefek­tetők több ezermilliárd dollárt buktak eddig a pénzügyi válságon, spe­kulánsok szűkebb köre tízmilliárdokkal lett gaz­dagabb. Bemutatjuk, hogy miként. Molnár Sándor Akik nagyot kaszáltak (MILLIÁRD DOLLÁR) Név Összeg Befektetés John Paulson 3,5 cds-ek Dávid Elnhorn 1,7 ______short An drew Lalidé 0,8_______cds-ek FO RRÁS: VR-GYOTTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom