Somogyi Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám

6 SZTORI 2008. NOVEMBER 16., VASÁRNAP A magyar borok között is találtak olyat, amelyikben sok a nehézfém Az európai országok többségé­ben olyan vörös- és fehérborok kerülnek forgalomba, amelyek veszélyes dózisban tartalmaz­nak legalább hétféle nehézfémet - derült ki a londoni Kingston egyetem biomolekuláris szak­embereinek kutatásából. A vizs­gálatokat Declan P. Naughton és Petróczi Andrea végezte el. Eredetileg egyébként a gyöm­bér élettani hatásait kutatták, és amikor több italt is elemeztek, meglepő adatokat találtak. Mint­egy mellékesen kiderült, hogy az egyik vizsgált borban nagyon sok a nehézfém. Ezután 15 ország borait vetet­ték vizsgálat alá. A kockázatot jelentő értéket THCEnak nevez­ték el. A THQ-t pedig úgy hatá­rozták meg, hogy annak értéke már 1 fölött is veszélyes. Nem­csak borokat vizsgáltak, hanem többféle ételt és italt, de a borok­ban találták a legmagasabb érté­keket. Volt olyan is, amelyik 50-200 közötti THQ-t mutatott, vagyis az ötvenszeresét vagy kétszázszorosát a megengedett mértéknek. A 15 vizsgált ország borai kö­zül pedig csak háromban mér­ték a nehézfémek biztonságos szintjét: Olaszországban, Brazí­liában és Argentínában. Az érdekes elemzésben részt vevő magyar kutató, Petróczi Andrea 2001 óta dolgozik a Kingston egyetemen.- Természetesen értesültem róla, hogy a borászok felhábo­rodtak az eredményeken, és azt mondják, az üzletüket akarjuk rontani ezzel - mondja. - Ez azonban nem így van. A mi cé­lunk nem a riogatás volt, hanem a figyelemfelkeltés. Tudni kell, hogy nem azt állítottuk: egy-egy pohár bortól bárkinek baja lehet. Azt mondjuk, hogy aki rendsze­resen, nap mint nap fogyaszt azokból a borokból, amelyekben sok a nehézfém, az hosszú távon veszélyezteti saját egészségét. Az, hogy honnan kerülnek a borba ezek az anyagok, egyelőre nem ismert. Naughton szerint a források között lehetséges a sző­lőültetvények talaja, a permete­zőszerek, az erjedést okozó anya­gok, de a tárolásra használt tar­tályok is „bűnösek” lehetnek. A kutatók természetesen így folytatják a munkát. Szeretnék kideríteni, hogy mikor kerülnek a nehézfémek a borokba, ki le- het-e iktatni őket, vagy lehet-e csökkenteni a mennyiségüket az italokban. ■ F. E. Címkét a palackokra! „ha veszünk egy üveg bort néhány ezer forintért, az egyetlen dolog, amit a címke elárul, hogy mekkora az al- koholszintje - mondta Petróczi Andrea kutató. - Ugyanakkor, ha veszünk egy 100 forintos ásványvizet, an­nak a palackján ott szere­pel, hogy milyen összetevői vannak. El tudom képzelni, hogy a nehézfém-tartalmat is fel lehetne tüntetni a bo­rosüvegen. Sok borban ugyanis nincsenek benne ezek a fémek. Rá kellene bízni a vásárlókra, hogy el­döntsék, milyen bort akar­nak, olyat, amelyben van ne­hézfém, vagy olyat, amely­ben nincs. ” Név:. Cím:. Házi kedvencek póktól elefántig állattartás Hüllőből van a legtöbb, de vadállatot is tartanak engedély nélkül Csak az lehet egy védett vagy veszélyes állat gaz­dája, aki szakképzett ál­latgondozó, vagy ötéves állatkerti gyakorlata van. Fábos Erika. Uzsonna a maradék zsírból menza A gyerekeknek adott ételekben kevés a zöldség Még ma is van olyan óvoda, ahol zsíros kenyeret adnak a gyere­keknek uzsonnára. Táplálkozá­si szakemberek szerint a ma­gyar gyermekélelmezés még messze van attól a színvonaltól, amire a fejlődésben lévő korosz­tálynak szüksége lenne. Nem elégséges és nem megfe­lelő. Röviden így jellemezte az óvodai és iskolai menzák kínála­tát lapunknak dr. Greiner Erika, az Országos Élelmezéstudomá­nyi Intézet (OÉTI) főosztályveze­tője. A magyar gyermekélelme­zés egyik legnevesebb hazai szakértője szerint azok az éte­lek, amelyeket nap mint nap a gyerekek elé tesznek, nem szol­gálják az egészséges táplálkozá­si kultúra kialakítását. „Minősé­gi alapanyagok nélkül nehéz korszerű étrendet összeállítani - mondta. - Általános tapaszta­lat, hogy a gyerekek számára fő­zött ételekben kevés a zöldség és a hús, helyette inkább az ol­csóbb tésztafélék uralják a me­nüválasztékot. Teljes kiőrlésű pékáru szinte sohasem kerül a tálcára, és a gyümölcs is ritka szereplője a kínálatnak.” A jelenség egyik leggyakoribb magyarázata a pénzhiány. Tény, hogy a konyhák általában szű­kös költségvetésből gazdálkod­nak, s ez szűkíti a lehetőségei­ket, ám ez még önmagában nem indokolja az egészséges szemlé­let hiányát. Az ugyanis koránt­sem pénzkérdés, hogy a menzá­kon indokolatlanul magas a só-, illetve cukorhasználat, miköz­ben az ételek fűszerezése eléggé szegényes. A konyhatechnoló­giai eljárások sem nevezhetők gyerekbarátnak. Gyakori pél­dául a túlfőzés, ami pusztítja az ételben lévő vitaminokat. Egye­düli pozitívumnak talán csak azt lehet nevezni, hogy a gye­rekmenzák az utóbbi években átálltak az állati zsiradékokról a növényi olajok használatára. Ám az már korántsem örvende­tes, hogy ennek a mennyisége is jóval több az ideálisnál. Speciális diéta csak néhány óvodában van bár manapság egyre több a cu­korbeteggyerek, a magyar köz- étkeztetés erre a problémára sincs felkészülve. Diabéteszes, illetve lisztérzékeny menüt csak néhány óvoda kínál, az iskolai menzákon pedig hiába is keres­nénk speciálisan a beteg gyere­kek számára készített ételeket Van jogszabály, amely előírja, hogy a gyermekélelmezésben a tápanyagbevitel szempontjából milyen normákat kell betartani, ám a több minisztérium által együttesen hozott rendelet be­tartása - bármily furcsán is hangzik ez - nem kötelező. A legtöbb településen a szolgálta­tás pályáztatása során a legfon­tosabb szempont az ár, s az elvá­rások is ezzel egyenes arányban csökkennek. „Nem is olyan rég például jártunk olyan konyhán, ahol a főzéshez használt zsírral kenték meg a délutáni uzsonna gyanánt adott kenyereket” - mondja az OÉTI főosztály- vezetője. A szerv utoljára tavaly tett javaslatot a minisztériumok­nak a közétkeztetés megrefor­málására. Az anyag a tápanyag- beviteltől a nyersanyag-kiválasz­tásig számos konkrét előírást tartalmaz. Ám a politikai dön­téshozók „menüjébe” eddig még nem került bele. ■ D. T. Túl sok a tészta és a cukor, kevés a gyümölcs és a zöldség hetetlen kéréseket is hallanak időnként. Még sincs lehetetlen kérés, bármit be lehet szerezni, csak a csillagászati összegű áraktól rendszerint a vásárlók lelkesedése is alábbhagy. És az állatkereskedés sem hajlandó mindenre. Az eddigi legmeglepőbb ké­rés egyébként az volt, amikor egy állatbarát azzal állított be a kereskedőhöz, hogy elefántot szeretne. Utána is jártak, hon­nan tudnának elefántot szerez­ni. Kiderült, egy szafariparkból hozzá tudnának jutni. A vá­sárlónak akkor ment el a kedve Tenyérnyi nagyságú madárpó­kot találtak a fővárosban péntek hajnalban. Egy fiatalokból álló csapat egy játszótér padján fe­dezte fel a pókot. Ennek az állat­nak ugyan nem halálos a mérge, de nagy csáprágója van, amivel komoly sebet okozhat, így ve­szélyt jelenthetett volna a gye­rekekre, ha ők találják meg. Fel­tehetően valahonnan megszö­kött, vagy ráunt a gazdája és ki­tette, úgy került a parkba. Hanga Zoltán, a Fővárosi Nö­vény- és Állatkert szóvivője azt mondta: sokféle madárpók van, 900 fajtát ismernek, közülük ha­tot lehet megnézni az állatkert­ben. Arra viszont nincs lehető­ség, hogy a pókot befogadják, ahogyan más megunt állatokat sem lehet az állatkertre bízni. A madárpók egyébként nem sze­repel a veszélyes állatokkal fog­lalkozó jogszabályban, mert a madárpókok közül csak néhány veszélyes. Az is egy ártalmatla­nabb fajta, amit Budapesten ta­láltak, gyenge a mérge. Erős fel­nőtt embereknek csak hányin­gert, izomgörcsöket, légzési za­varokat vagy lázat okozhat. Kis­gyermekek vagy legyengült, kró­Pénteken egy budapesti játszótéren találtak megúnt madárpókot. Az egzotikus állatok legtöbbjének tartásához engedély kell, a madárpókéhoz nem. nikus beteg emberek esetében azonban komoly ellátást is igé­nyelhet a pókcsípés okozta seb. Aki valamüyen ritka vagy ve­szélyes állatot szeretne, jobb, ha felkészül: a veszélyes állatok tar­tásáról szóló, valamint az állat- védelmi törvény pontosan és szi­gorúan szabályozza a különle­ges állatok tartásának feltételeit, így például csak az lehet egy vé­dett vagy veszélyes állat gazdá­ja, aki vagy szakképzett állat- gondozó, vagy ötéves állatkerti gyakorlata van. Ezen kívül pe­dig pontosan leírja a jogszabály azt is, milyen körülmények kö­zött, mekkora helyen lehet eze­ket az állatokat tartani. A védett állatok esetében a Nemzeti Parkoknál, a veszélyes állatoknál pedig a település jegy­zőjénél kell kérelmezni a tartás­hoz szükséges engedélyeket. A szakemberek szerint sok állat van engedély nélkül az ország­ban, elsősorban hüllőket tarta­nak papírok nélkül. Pedig nem éri meg. Az illegális állattartás ilyen esetben ugyanis bűncse­lekménynek számít, és akár sza­badságvesztéssel is sújtható. Az egyik nagy állatkereske­désben azt mondták: teljesen le­a házi elefánttól, amikor meg­tudta: több mint húszmillió fo­rintot kéne fizetni érte, és a ter­mészetvédelmi törvény előírása szerint huszonöt hektáros (ötszázszor ötszáz méteres) te­rületet kellene biztosítani a tar­tásához. A legtöbbször egyébként az éppen aktuális divat határozza meg, milyen állatok népsze­rűek. A Jurassic park sikerszé­riája után boldog-boldogtalan nagy gyíkokat akart otthonra, nemrégiben pedig egy rajzfilm hatására sokan vettek patká­nyokat. ■ Fábos Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom