Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

6 INTERJÚ 2008. OKTÓBER 26., VASÁRNAP bajnai gordon A gazdasági és Európa-ügyi miniszter szerint a kormánynak legelőször a kisvállalkozókon kell segíteni, mert ők szoktak az ilyen válsághelyzetek első áldozatai lenni. Számukra mostantól egy nyolcszázmilliárdos csomag áll rendelkezésre - mondta a miniszter. ii F# / / / / „A JOVO EV RAMEHET A VALSAGRA Bajnai Gordon szerint gyárbezásárok várhatók, és tisztességtelen a mos­tani helyzetet politikai haszonszerzésre kihasz­nálni. Molnár Sándor -Újvári Miklós- Az elmúlt két hétben kide­rült, hogy sem a közép-kelet- európai térség, sem Magyaror­szág nem kerüli el a globális pénzügyi válságot, sőt most már Magyarországot második Izlandként emlegetik. Ön meg tud minket nyugtatni, hogy nem összeomlás következik?- Nézzék, Magyarországban és Izlandban az a közös, hogy ennek a két országnak van a legnagyobb termálvízkészlete Európában. Minden más szem­pontból érdemi különbség van. Magyarország az elmúlt két év­ben nem kevés áldozattal radi­kális kiadáscsökkentésen ment keresztül. Az államháztartási hiányt a tíz százalék környéké­ről négy százalékra, sőt, a leg­újabb terveink szerint 3,4 szá­zalékra, jövőre pedig 2,9 száza­lékra csökkentjük. Magyaror­szág stabilizálódott. A mostani helyzet mögött piaci pánik van, amit ráadásul generálnak a vál­ságok vámszedői, a hiénák. Ők intéznek sokszor pénzügyi tá­madásokat Magyarország ellen, és ezen nyerészkedni akarnak. Intenzíven kell védekezni, és a helyes dolgokat kell tenni. Ma­gyarország ezt teszi, és mivel a gazdaság stabil, a lépések meg fogják hozni gyümölcsüket.- És az állam, a kormány nem követett el hibát? A piaci elemzők abban egyetértenek, hogy például a devizahitelek száma amiatt ilyen magas, mert az állam túlköltekezett, a külföldi befektetőket csak ma­gas kamatok mellett lehetett itt tartani, így a magyarok in­kább az alacsonyabb kamatú devizahiteleket vették fel.- Ha normálisan működik a pénzügyi világ, akkor ez fel sem tűnik. Most, amikor abnormális körülmények vannak, a világ legfontosabb nemzetközi pénz­ügyi intézményei, az IMF, az Európai Központi Bank és maga az Európai Bizottság is kijelen­tette, hogy Magyarország mö­gött áll, és ez egy ötmilliárd eurós, devizaátváltásra szolgáló hitelben is kifejeződött. Ezek a nagy erők elegendők lehetnek.- De Magyarországnak nem kellene egy két lépést tennie? A nemzeti csúcson kevés eredmény született.- Szerintem tettünk fontos lé­péseket. Magyarország még a válság első napján azt mondta, hogy újra kell írni a költségve­tést, és még az idén erőteljeseb­ben, plusz 0,4 százalékkal csök­kentjük a hiányt. Ezzel csökken a valószínűsége annak, hogy néhány remegő kezű londoni bróker döntsön a mi finanszí­rozhatóságunkról, hiszen nem kérünk annyi kölcsönt, mint ed­dig. A nemzeti csúcs nem arról tünk el. A legkisebb családi vál­lalkozások is felvehetnek tízmil­lió forintos hitelt tíz évre, a jegy­banki alapkamat alatt is, ráadá­sul a garancia 80 százalékát az állam átvállalja. Ez az Új Ma­gyarország Mikrohitel a K&H banki hálózatában már fel is ve­hető. Már eddig is az összes fej­lesztési pénznek közel húsz szá­zaléka ment vállalkozásfejlesz­tésre. Most az a cél, hogy akár más programok rovására is, ezt az összeget növeljük.- De honnan venne el? Né­gyes metró? Államreform? Vagy valamelyik másik ki­emelt projekt?- Most dolgozom ezen, nem szeretnék előreszaladni. A na­pokban járt Budapesten Da- nuta Hübner EU-biztos, akinek szóban felvetettem, hogy sze­retném a válsághelyzethez iga­zítani az uniós programokat. És arra kértem, hogy ezt a tervet ők gyorsan hagyják jóvá. Hi­szen az uniós pénzek lehetősé­get adnak arra, hogy miközben a költségvetésben nagyon spó­rolnunk kell, a brüsszeli 8000 milliárd Ft egy részéből a gaz­daságot élénkítsük. Például 1800 milliárd forintnyi építési beruházás fog elindulni a kö­vetkező másfél évben. Ez azt je­lenti, hogy az építőipar megint beindulhat.- Nem riasztják el a rossz hí­rek a befektetőket?- A kollégáim a múlt héten kérésemre a legnagyobb befek­tetők közül vagy harmincat körbekérdeztek erről. A legtöb­ben arról számoltak be, hogy összeurópai vagy világméretek­ben számítanak lassulásra, de beruházási döntéseiket nem halasztják el, sőt volt, aki fel­gyorsítja, mert Magyarorszá­gon kedvezők a feltételek. Le­het, hogy bizonyos beruházá­sok a költségcsökkentés miatt épp Magyarországra jönnek.- Különösen, ha megvalósul Demján Sándor javaslata, hogy ne legyen béremelés.- A bér fontos tényező, és most mindenkinek, a munka­adóknak és a munkavállalók­nak is belátóknak kell lenni. Most azért küzdünk, hogy min­den munkahelyet megtartsunk, és nem azért, hogy egy-egy munkahelyen magasabb le­gyen a jövedelem. De Magyar- ország már nem az olcsó bérka­tegóriába tartozik. A Mercedes sem ide jött volna, ha a bérek alapján dönt. De itt kapta a leg­jobb kiszolgálást. szágot. Azt mondják például, hogy radikális adócsökkentés kell. Én magam általában az adócsökkentés híve vagyok. De aki ebben a helyzetben radiká­lis adócsökkentésről beszél, az akkor tisztességes, ha azt is hozzáfűzi, hogy annak az ára radikális kiadáscsökkentés. Ami valójában gigantikus meg­szorítás. Tisztességtelen egy ilyen válságot politikai haszon- szerzésre használni.- De meddig fog tartani az úgynevezett stabilizációs idő­szak, azaz a nehéz idő?- Első dolgunk, hogy a pénz­ügyi bizalmat Magyarország iránt helyreállítsuk, mert alap­jaink erősek, és nem indokol­ják ezt a bizalmatlanságot. Ha ez megvan, akkor még mindig kérdés, hogy meddig tart a re­cesszió. Az a dolgunk, hogy se­gítsük a kisvállalkozásoknak, a családoknak átvészelni ezt az időszakot, a munkahelyeket megőrizni, amennyit csak le­het. Nagyon tudatosan kell át­alakítanunk ezt az országot, hogy amikor a recesszió véget ér, akkor Magyarország az el­sők között gyorsulhasson fel.- De hol volt ez a tudatosság eddig? Nyolc éve rossz irányú gazdaságpolitika folyik.- A kormány 2006 után el­kezdett lényeges átalakításokat csinálni. A közszféra 120 ezer fővel csökkent, de igaz, hogy a népszerűséghajhász politikai klíma miatt bizonyos reformok megálltak. Más reformok mö­gül - biztosan a kormány hibá­jából is - kifogyott a levegő.- Győrben, Szentgotthárdon és másutt máris elbocsátások­hoz vezetett az autóipar meg­torpanása. Hogyan tudják megvédeni a munkahelyeket?- Arra kell felkészülni, hogy jövőre lesznek gyárbezárások, lesznek elbocsátások, vissza fog esni a termelés. Ez legnyil­vánvalóbban a járműipart és az elektronikai összeszerelő-ipart érinti Magyarországon. Ezek­ben a napokban készül el egy olyan csomag, amely segíthet ezt átvészelni. Legelőször a kisvállalkozókon kell segíte­ni, mert ők szoktak az ilyen helyzetek első áldozatai lenni. Ezért számukra bejelentettünk egy nyolcszázmilliárdos csoma­got, amelyet na­gyobbrészt uniós, ki­sebbrészt banki forrá­sokból indí­szólt, hogy a kormány megte­hesse azt, amit egyébként dolga megtenni. A kormány a jegy­bankkal együtt meglehetősen gyorsan lépett, hogy stabilizálja a gazdaságot. De az látszik, hogy Magyarországon jó né­hány olyan ügy van, ami tizen­nyolc éve, nyolc éve, hat éve megoldatlan, mert hiányzik hozzá a politikai megegyezés. A politikai erőknek az elmúlt időszakban mindig fontosabb volt az, hogy a saját szavazóbá­zisukat megerősítsék és tovább­építsék, még az ország hosszú távú érdekeivel szemben is. Ez ugyanis mindig könnyebb, mint a fájdalmas lépések mellé szer­vezni támogatást.- Dávid Ibolya azt mondta, hogy a gyávaságnak kéthar­mados többsége van a parla­mentben.- Igen. Ennek kell véget vet­ni, és például a nyugdíjrend­szer átalakításával egyensúlyt kell teremteni. De említhetném a hihetetlenül pazarlóan kiter­jedt önkormányzati rendszert is. Nem egyenként pazarolnak az önkormányzatok, hanem ek­kora országban nem lehet gaz­daságosan működtetni 3200 önkormányzatot. Általában a közszféra kiadásait csökkente­ni kell. Ezekben az ügyekben kétharmados parlamenti több­ség kell, vagy szélesebb politi­kai megállapodás. Azok az or­Névjegy 1968. március 5-én született Szegeden közgazdászdiplomáját a Budapesti Köz­gazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerezte 1991-ben 1991-től több magáncégnél dolgozott, 1993-ban az Európai Újjáépítési és Fejleszté­si Banknál Londonban volt gyakorlaton 1995-2000 között a CAIB Értékpapír Rt. ügyvezetője, majd vezérigazgató-helyettese 2000-2005 között a Wallis Rt. vezér- igazgatója szágok voltak sikeresek, ame­lyek hasonló válsághelyzetben ezt megtették. Ilyen szempont­ból a nemzeti csúcs biztató, mert a megszólalók nagy több­sége kereste az irányt, és ki­sebbségben volt, aki inkább csak politikai pozícióját kíván­ta erősíteni.- Nyüván Orbán Viktorra cé­loz, de a közvélemény-kutatá­sok szerint ő aligha kisebb­ség, inkább a legvalószínűbb következő kormányfő.- Ez a válság jó arra, hogy minden józan ember figyelmét felhívja arra, hogy az eddigi populista szólamok ismétlé­se tönkre fogja tenni az or­2003-ban az év fiatal menedzseré­nek választották 2006 JANUÁRJÁTÓL júniusig a Budapest Airport Zrt. elnöke 2006 júliusától fejlesztési kor- g mánybiztos 2007-től önkormányzati és területfejlesztési miniszter MÁJUS VÉGÉTŐL fejlesztési és gazdasági miniszter Nős, két gyermek édesapja politikai klíma miatt bizonyos reformok meg­álltak. Más re­formok mögül - biztosan a kor mány hibájából is - kifogyott ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom