Somogyi Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-25 / 198. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 25., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 Ünnep a kenyér tiszteletére fesztivál Fantasztikus ízű, illatú termékek kerültek ki a kemencékből Negyedszer gyűltek ösz- sze az amatőr és profi pé­kek Nagybajomban, hogy megmutassák, milyen re­mekművek kerülhetnek ki a kemencéből. F. Szarka Ágnes A sülő kenyér illata töltötte meg a levegőt vasárnap dél körül Nagy­bajomban. Különleges cipók, lán­gállók sültek a fatüzeléses kemen­cékben. A szépszámú vendégse­reg kényszer nélkül annál a sá­tornál kóstolt, amelyiknél akart. A zsűrit azonban kötötték a szabá­lyok, mintegy húsz kenyérfélesé­get kellett megízlelnie. Sokáig ve­zetett a juhtúrós, szalonnás, vö­röshagymás kenyércsoda, amit másodiknak kóstoltak.- A Különleges Asztali Örö­mök Somogybán gasztronómiai sorozat keretében rendeztük meg először a kenyérünnepet - mondta Czeferner Józsefné pol­gármester.- Ám mára Nagyba­jom lett az igazi otthona. Asztal és kenyér. A kettőt nem lehet egymás nélkül elképzelni. A magyar ember mindenhez ke­nyeret eszik. A tarisznyába is hol kenyér, hol hamuban sült pogácsa vagy lángálló került. Több mint tíz csapat jelentke­zett a versenyre, hagyományos módon dagasztott különleges­ségeket készítettek. Itt nincs áram a kemencékben, és nem gépek dagasztják a kenyeret. Teknőben, kézzel dolgoznak a versenyzők, és érteniük kell a begyújtáshoz, a fával tüzelés­hez is. Semmihez sem hasonlít­ható, fantasztikus ízű és illatú Ez most akkor fonott kalács, vagy valamilyen betű? Több százan fordultak meg és kóstoltak finomságokat a nagybajomi kenyér- és langallófesztiválon kenyér kerül ki a kemencékből. Nagybajom testvértelepülésé­ről, Gyergyószárhegyről is ér­keztek versenyzők. Először vet­tek részt a fesztiválon.- Nagyon érdekes ez a ver­seny - mondta Kozma Mária -, nagyon jó itt lenni. Hagyomá­nyos gyergyói krumplis kenye­ret és perecet készítünk. Ver- senyzünk is és kóstoltatunk. Öt kiló lisztből dagasztottuk a tész­tát. Aki megkóstolta a terméke­ket, annak ízlett. Persze aki nem akart csak kenyérrel jóllakni, ehetett mást is. Szombaton délután három órakor gyújtottak be a majd öt­mázsás ökör alá. Több mint hat­van tekercs alufóliával burkol­ták a jószágot. Egész éjjel óvták, vigyázták, forgatták. Vasárnap délben, amikor leszedték a borí­tást, bebizonyosodott, megérte a virrasztás. Nyolcszáz adag vaj­puha, ízletes húst mértek ki. Rusztikus, kolbászos prita- min-paprikás kenyeret sütött a Sándor Zsolt vezette csapat. A budapesti fiatalok a pékvizsgá­juk után életükben először ké­szítettek kenyeret.- Idén mestervizsgáztunk a Pesti Barnabás iskolában, na­gyon jól összebarátkoztunk, úgy gondoltuk, kipróbáljuk magunkat ezen a versenyen - mondta. A héttagú zsűri nem panasz­kodhatott, hogy kevés szénhid­ráthoz jutott. A Verli József ve­zette ítészek végül az erdélyi csapat kenyerét találták a legfi­nomabbnak. A legjobb lángállót a BAKÓ Hungary Kft. csapata készítette, míg az egyéb kategó­riában az Atád Kenyér Kft. nyert. Verli József, a zsűri szakmai elnöke értékelésében kiemelte, hogy sokkal igényesebb, fino­mabb kenyérféléket készítettek a résztvevők, mint tavaly. Re­ményét fejezte ki, hogy jövőre újra összemérik tudásukat a ke­mencék varázslói. Politikamentes nosztalgiázás Boross Péterrel a kenyérsütésről, a szülőfaluról és az emlékekről boross Péter volt miniszterel­nök a kenyér- és langallófeszti- vál vendégeként büszke a szülő­falujára, Nagybajomra.- másodszor sikerült eljut­nom a fesztiválra. Mindig ütkö­zött valamilyen programom­mal, de most kierőszakoltam, hogy itt lehessek - mondta -, ez a levegő kell nekem. Kezdet­ben nem is jöttem szívesen, mert amink volt, elvették, na­gyon sok sérelem ért Ezeknek fel kellett oldódniuk. Ma már nem zavar, hogy a községi óvó da épületében születtem. Nagy­bajom nagyszerű, gazdag, jó­módú falu volt Nagyon erős iparos, kulák, zsidó közösség élt itt Őket teljesen tönkretet­ték, elhurcolták vagy elmene­kültek. Helyükre a puszták em­berei költöztek be. Az átmenet nem tett jót a falunak, de ma már újra elindult a gyökér- eresztés időszaka. Uj, mély gyö­kereket eresztenek itt az embe­rek. Mióta nő a polgármester, felélénkült minden. Már az or­szágos tévé is foglalkozik a vá­rossal, bemondta a gólyákkal kapcsolatos rendezvényt, a vá­rosnapot Ennek a visszahatá­sa érződik. Ilyen kisvárosban ez egy monstre rendezvény. Én dicsekedni szoktam azzal, hogy falusi gyerek vagyok. A nagy­anyám jómódú asszony volt, hét-nyolc kenyeret sütött egy­szerre. Az illata a mai napig az orromban van. Én azért ólál­kodtam a környékén, mert les­tem a lángállót, tejföllel lebo­rítva Azt a szót, hogy lángos, nem is ismertem. És azok a nagy kerek kenyerek, amik nem száradtak ki soha! Ahogy az ember vénül, érzékenyebbé válik. Az érzelmek és az emlé­kek erőteljesebben működnek. Ha itt vagyok, újra felelevened­nek az emlékek. Nevek, embe­rek, emlékek jutnak eszembe. Most azt látom, hogy bár vál­tozott a világ, de megindult - új módon - egyfajta közösségi értékteremtés. Boross Péter: Nagyanyám kenye­rének illatát a mai napig érzem SEGÍTÜNK... F. SZARKA ÁGNES Köszönet a segítségért kaposvári olvasónk ke­reste fel történetével szer­kesztőségünket. elmesélte, hogy néhány napja indultak nyaralni. Bécsbe igyekeztek a rep­térre, amikor éjjel kettő­kor a 67-es úton balesetet szenvedtek. Egy, az úttest közepén ülő állatot akar­tak kikerülni, ám a túl hirtelen kormánymozdu­lattól az autó irányíthatat­lanná vált, és az árokban landolt. Szerencsére a bal­esetben senki sem sérült meg, de az összetört autó­val nem tudták folytatni az utat. minden arra járó autós megállt és felajánlotta a segítségét. A leghatható- sabb segítség egy kapós- füredi fiatalembertől, Klikk Attilától érkezett, aki riasztotta személyszál­lítással és autómentéssel foglalkozó ismerősét, a balatonboglári Tar Istvánt. Ő elszállította a családot a repülőtérre, majd gondos­kodott az összetört autó biztonságba helyezéséről. olvasónk rovatunkon ke­resztül mond köszönetét minden megálló gépko­csivezetőnek, de különö­sen a két fiatalembernek. TRAFFIPAX Somogybán ma Kaposfőn 10.30- 11.45-ig, Bárdudvar­nokon 12.15-13.30-ig, Kadarkúton 15-16-ig, Miké­ben 16.30-17.30-ig, a 6-os sz. fk. úton 14-20-ig, Marcaliban 10-14-ig, Csurgón 8-12-ig, Siófokon a Kandó utcában 9-10-ig, a Honvéd utcában 10.30- 11.30-ig, a Vak Bottyán utcában 14-15-ig, a Fő utcán 15.30- 16.30-ig, a Wesselényi utcában 17-18-ig, az autópá­lyán a balatonfenyvesi felhaj- tónál 9-11.30-ig mérik a se­bességet. Kerek perec és a turáni átok a balatonmáriai Lerakatban OLIMPIA A vendéglátó egység törzsgárdája majdnem megfejtette a magyarok pekingi szereplésének rejtélyét- Na, b..d meg, ezek vagyunk mi!- robbant ki Laciból, a sírkövesből- vagy ahogyan a balatonmáriai Lerakatban és környékén ismer­ték, Bazaltból - jó fél perccel az­után, hogy az olimpia talán leg­főbb magyar aranyvárományosa, Kovács Katalin a - számára - meglehetősen dicstelen negyedik helyen lapátolt a célba kajak- szingliben. A híresen szabadszájú Bazalt - csak a női nemi szervre több szót ismert, mint amennyit Szíjjártó szóvivő pazarolt az el­múlt két évben a Gyucsány-kor- mány ekézésére... - ezzel röviden össze is foglalta az egység törzs­gárdájának kéthetes véleményét: a nyári szabadságukat direkte a pekingi játékokra időzítő kompá­nia - melynek tagjai a korábbi évektől eltérően már este tízkor elhagyták kedvenc helyüket, vi­szont hajnalonként már fél há­rom-három között összegyűltek, s üvöltve szurkoltak akár a sport­lövőknek is - egyre levertebben nézte a közvetítéseket, s a női ka­jak egyes után bizony két sörös­korsó is a cementpadlón végezte. S a csörömpölés utáni csöndet tör­te meg Bazalt velős kommentje.- Ne aggódj, megmagyaráz­zák! - mutatta fel két ujját Tomi­ka, a nyugalmazott rendőr-fő- törzs, s erre már érkezett is a La­jos, a filozofikus hajlamú infor­matikus által szabadalmaztatott stendhaü kör - vörös spiccer és egy fél unikum vagy jéger - min­denkinek. - Ezek mindent meg­magyaráznak. A Schmitt majd a szocikra mutogat, azok vissza a MOB-ra, meg a szövetségekre, meg az edzőkre.- A szerencse csimborasszója sincs velünk - fűzte hozzá a be­cenevét kedvenc szófordulatával kiérdemlő Csimbi. - Ez is haj­szálon múlt, mint a Cseh Laci, a Mincza vagy a kézis lányok. Bazalt egy hangos lóf..szal in­tette le az okoskodókat, ám mire belelovalta volna magát, Lajoska abszolválta a harmadik stendha- li kört, s ez egyúttal azt is jelen­tette, hogy a következő fél órára magához ragadta a szót.- Megmondta a Kati, kerek perec - utalt az edzőkirályra, Fábiánnéra -, hogy nem lehet három számot menni. Kovács meg okosabb akart lenni. Hát tessék... Négy év munkáját tet­ték tönkre két hónap alatt: ez nem pénzkérdés, nem politika, ez egyszerű butaság. Mert mi mindig szeretünk kombinálni. Lajos láthatóan folytatta volna, ám ekkor olyan történt, amire korábban nem volt példa a Lerakatban: félbeszakították. To­mika a pultra csapott, s ellent­mondást nem tűrően fennhan­gon a turáni átkot kezdte emle­getni. A női egyes ötszáztól vi­szonylag hamar jutottunk el előbb Mohácshoz, majd a tatár­járáshoz, a mélyebb történelmi elemzésnek végül a korábban benyakalt tekintélyes mennyisé­gű s egyre inkább kikívánkozó sör vetett véget. Tomika eszme- futtatása a biliző fiúcska figurá­jával díszített ajtó mögött vélhe­tően folytatódott ugyan, ám ezt már nem hallhattuk, főként, hogy a döbbenetéből lassan ocsúdó Lajos visszavette a szót- Nagyot akartunk markolni, csak éppen egyujjas kesztyűben - kezdett egy-két szinttel elru­gaszkodni a hallgatóságtól -, tíz arany, húsz érem... Na persze! Meg a prémszegéjű bili. A felével elégedettnek kellene lennünk! Tovább nem jutott, a kéthetes, szinte állandó ébrenlét és a mali­gán egyik pillanatról a másikra gyűrte le, s bár láthatóan gondo­latai még szárnyaltak, s a társa­ság egyöntetű véleménye szerint valószínűleg a megoldást is meg­találta egy eredményesebb maj­dani olimpiai szereplésre, hirte­len megmerevedett, majd szálfa­egyenesen hátrahanyatlott Szerencséjére a törzsgárda már ismerte Lajos különböző stá­cióit, így amint elakadt a szava, Csimbi rutinos mozdulattal egy széket lökött a várható dőlés irá­nyába, így a kanizsai informati­kus ezúttal is megúszta a kopo­nyatörést. Lefagyott állapotában viszont nem láthatta, amint a szingli kajak vesszőfiitása után Kovács Katalin Janics Natasával az oldalán leiskolázta a mezőnyt, s megvédte athéni címét - Na, b..d meg, ezek vagyunk mi! - böffentett elégedetten Ba­zalt. - Ezt senki sem csinálta volna utána: felkelünk még a sírból is! A turáni átok meg be­kaphatja... ■ Vas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom