Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

2008. JÚNIUS 8., VASÁRNAP 6 MM MC11ISB3MI Watteau-képek Szentpéterváron WATTEAU-TÓL MONET-IG cím­mel nyílt kiállítás Szent­péterváron, amelynek szen­zációja Antoine Watteau 160 éve elveszettnek hitt és csak nemrég megkerült, Meglepetés című képe. A festő alkotásáról csak azért tudott a művészet- történet, mert van egy má­solata a brit királyi gyűjte- . ményben, a Buckingham- palotában. Az alkotást egy angol magánházban találták meg, s tulajdonosainak fo­galmuk sem volt arról, hogy a falon egy mestermű függ. Utoljára látható a Hattyúk tava a MűPa-ban ISMÉT LÁTHATÓ BUDAPESTEN a ]uronics-féle Hattyúk tava a Szegedi Kortárs Balett elő­adásában, ebben az évad­ban utoljára. Szerdán, jú­nius 11-én délután 3-kor a gyermekeknek szóló, este 7-kor pedig a felnőttváltoza­tot adják elő a Művészetek Palotájában. A balettet Juronics rendezte Temetőt találtak Kállósemjén határában KÉSŐ AVARKORI TEMETŐT és településrészt találtak gáz­vezeték-építés közben Kál­lósemjén határában. A hely­színre hívott régészek hu­szonkét sírt tártak fel eddig összesen, amelyekben az el­temetett emberek valamely késő avarkori népesség tag­jai lehettek. József Attila mellé temetik Fejtő Ferencet FRANCIAORSZÁG június 10- én búcsúzik Fejtő Ferenctől a párizsi Saint-Sulpice- templomban rendezendő ökumenikus istentisztele­ten, ahol egy katolikus és egy református pap, vala­mint egy rabbi és egy kam­bodzsai buddhista szerzetes lesz jelen. A szertartást Varnus Xavér kíséri orgo­nán. Budapesten a törté­nész-újságírót június 13-án a Fiumei úti sírkertben tartandó állami temetésen József Attila sírja közelében helyezik örök nyugalomra. Papírbútor-kiállítás a Karton-Art Galériában HULLÁMKARTON BÚTOROKRA írtak ki pályázatot a má­sodéves hallgatók számára a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem formatervező tanszékén; a díjkiosztót és az alkotásokat a Ráday ut­cai Karton-Art Galériában, a Papírvarázs Fesztiválon tekinthetik meg az érdek­lődők. Megint kicsapta a biztosítékot tánciskola Grecsó Krisztián új könyve, a Tánciskola megosztja a szakmát Grecsó Krisztián nem bánja, hogy új regénye, a Tánciskola két szélsősé­ges táborra osztja az olva­sókat és a szakmát; Kapott hideget-meleget, ő azonban minden véle­ménynek örül. Mézes Gergely Grecsó Krisztián büszke rá, hogy képes volt új utakra találni,'és nem az egyszer már bevált recepthez nyúlt- Első regénye után mindenki azt találgatta, merre indul tovább. Melyik könyvet volt nehezebb megírni?- Nyomasztott az elvárás. Az­zal, hogy szinte már mitikussá felnövelt világot építettem a falu köré az Isten hozottban, olyan lett a regény, mintha eddigi tudáso­mat foglaltam volna össze benne. A kritikusok rögtön arra voltak kíváncsiak, hogy meg tudom-e haladni. Minden fiatal írónál ez történik. Tisztában vagyok a Tánciskola hibáival, szerintem vállalható könyv született.- Milyen hibákra gondol?- Azok, akiknek nem tetszik, \ egyfajta ideologikusságot kriti- | zálnak benne. Úgy gondolják, 1 hiába raktam bele sok irodalmi utalást, ezek nem kifelé nyitják az értelmezési terét, hanem le­szűkítik. Ezt nem is értem.- Mit szól ahhoz, hogy ennyire szélsőséges a fogadtatása?- Az egyik barátom azt mond­ta, örüljek, mert az ő könyvére csak annyit mondtak, hogy unal­mas. A legrosszabb, ami a könyv­vel történhet, hogy nem kerül semmilyen diskurzusba. Figyelni kell a véleményeket, de ahogy Esterházy mondta, kreatív felej­téssel félre kell rakni őket.- Úgy tűnik, a könyv egy széle­sebb közönséghez szól.- Az átlagolvasó - aki nem létezik - mindkét könyvre azt mondaná, hogy nehéz olvas­mány. A nyelvi struktúra nem kü­HIRDETÉS lönbözik radikálisan az első könyvtől, a szerkezet, az igen. A regényben feltett kérdésekre persze lehet mondani, hogy baná­lisak, hiszen arról szól, hogy egy fiú felnőtté válik. Nem akarok nagy történeteket elmondani, ap­ró sztorikkal vagyok körülvéve, engem ezek érdekelnek. És kü­lönben is: az a fontos, hogyan mondom, és nem az, hogy mit!- Mit ért nagy történet alatt?- Mondjuk egy családregényt, amelyben mélyrétegként ott a történelem.- A Tánciskolában pedig a vidék mélyrétege van benne.- Aki ebből a regényből akarja kiolvasni, miként élnek ma vidé­ken, az rossz helyen kutat. A vi­déki város csak kulissza. Fontos kulissza, hiszen a főhős a vi­szonyrendszerét nem ismeri. Évszázados urambátyám világba csöppen. Ám nem ez a regény tét­je, nem szociográfiát írtam.- Most Budapesten él. ír majd nagyvárosi történetet is?- Novellákat már írtam, de re­gényt? Túl nagy, nem tudnám a szálakat egyben tartani. Érdekel a vidék és a főváros közti életfor­mabeli különbség. Itt van például a migráció: fiatalok továbbtanul­nak, de nem költöznek haza, aztán az előző generáció is ide­vándorol. Ilyen szituációkba szí­vesen helyezem a szereplőimet. Például, hogy mi történik, ha egy vidéki húsvétra valaki hazaviszi újlipótvárosi barátnőjét. Aki még sosem élt át falusi locsolást, és most kénytelen eltűrni, hogy a félrészeg rokonok a büdös kölni­jüket ráborítják a fejére. Erről szól majd az új kötetem is.- Az idegenségről?- Az Otthonosság érzetének hiánya minden művemben ott van. Erre nemrég döbbentem rá. A sok költözés miatt folyton azt ér­zem, mindenhol idegen vagyok.- Szereplői gyakran élnek tudatmódosító szerekkel. Pró­bált már ki drogokat?- A regényben szereplő egzoti­kus drogokat nem próbáltam. Bár tudom, kettő közülük létezik. Névjegy • 1976-ban született Szegváron, költő, író 2001-TŐL 2006-ig a Bárka szer­kesztője. Jelenleg Budapesten él, író, a Nők Lapja vezető szerkesz­tője, a Szépírók Társaságának alelnöke. Két verseskötet után, 2001-ben jelent meg első novel- láskötete, a Pletykaanyu. Első regénye, az Isten hozott (2005) németül is megjelent, és rövide­sen cseh, török és szlovén ki­adás is várható. Számos díj bir­tokosa, megkapta a József Attila-, a Déry-, a Bródy Sándor-díjat is. Kaptam levelet „szakértőktől”, akik állítják: nem ilyen a hatá­suk. A cselekmény viszont egy­fajta szakrális élményt kívánt. Úgy gondolom, adhatnak ilyen él- . ményt a drogok, bár valószínűleg olyan benyomásokat kapnék a sorsomról, amelyekre nem lenne szükségem. Cinikus, remény- vesztett lennék.- Megbékéltek már a faluja- beliek a nagy port kavart novel- láskötetével, a Pletykaanyuval?- Van, aki még mindig őrzi a haragot, úgy tűnik, nagyon mély­re küldtem az ütést' Hét év távla­tából borzasztóan sajnálom. Ta­nulságos az eset, talán innen jön az érdeklődés az egyén és a kö­zösség konfliktusa iránt. Az írás­ban azonban nem befolyásolt. A szándékaimtól még a család sem tudott soha eltántorítani, pe­dig az Isten hozott sokuknál kiver­te a biztosítékot. Nem értik most sem, miért kell ennyi borzalom, szex és őrület. Bár egyik sem ön­célúan jelenik meg a könyvben.- Kint lesz a könyvhéten?- Békéscsabán én nyitottam meg a könyvhetet. Vasárnap a Vö­rösmarty téren dedikálok négy órától. Remélem, találkozom ol­vasókkal, mert nincs is kínosabb, mint ülni a tűző napon egyedül. További részleteket keresse a Borsban! Wéber Kata két színházat képvisel a POSZtan Csütörtökön nyílt meg Pécsett a VIII. Pécsi Országos Színházi Ta­lálkozó (POSZT). Wéber Kata, a Radnóti Színház színésznője két darabbal is szerepel a rendezvé­nyen, főszerepet játszik Térey János Asztalizene című darab­jában (Radnóti) és a Mundruczó Kornél-Bíró Yvett rendezte Fran- kenstein-terv című előadásban is (Bárka). „A Radnóti Színházban sokkal kisebb térben játsszuk az Aszta­lizenét, mint Pécsett - mondta a színésznő. - Fontos, hogy fel­készüljünk. Például a Franken- stein-tervet egy konténerben játsszuk, amelyet nem tudunk le­utaztatni Pécsre. Emiatt nem­csak a színpad mérete, hanem a díszlet is megváltozik." Wéber Kata fontosnak tartja, hogy a szakma megmutassa magát egy ilyen fesztiválon. „A POSZT-nak privilégiuma van, szubjektív látleletet ad az évad­ról. Lehetne még több ilyen fesz­tivál, mondjuk olyan, amelyen külföldi produkciók is vannak” - tette hozzá a színésznő. ■ H. V. R. Kétszázhúsz remekmű a fotográfia történetéből A fotográfiatörténet legjelentő­sebb művészeinek alkotásai lát­hatók a pénteken nyílt nagysza­bású kiállításon a Szépművésze­ti Múzeumban. A Lélek és Test, Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fo­tográfia legnagyobb mestereinek szemével című tárlaton csaknem kilencven művész több mint két­százhúsz műve tekinthető meg. A tárlat érdekessége, hogy ez az első alkalom, hogy a Szépmű­vészeti fotográfiai kiállításnak ad otthont. A szervezők ezzel azt hangsúlyozzák, hogy a fotó­művészet egyenértékű a képző- művészettel. A látogatók hat te­matikus egységbe rendezve kö­vethetik nyomon a fotográfia vál­tozásait az 1800-as évek végétől napjainkig. A XX. századi mű­vészettörténet legismertebb ma­gyar származású alakjai, André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai és Róbert Capa 60 művel képviselteti magát a tárlaton. ■ A millcista halála. Róbert Cápának ez a fénykép hozta meg a világhírt. A Szépművészeti újabb sztárkiállítása augusztus 24-ig látogatható. MŰVÉSZBEJÁRÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom