Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
5 2008. JÚNIUS 8., VASÁRNAP SZTORI Aranyláz inkább kedvtelésből mosás Két tonna sódert kell összehordani egy borsószemnyi aranypogácsához Kéttonnányi kavicsot lapátol át Eperjesi László egy nap. Az eredmény egy borsószemnyi aranypogácsa. Az arany növekvő ára mind többeket hajt az egykori lelőhelyekre. A magyar aranymosók azonban inkább hobbiból keresik a nemesfémet. Maros László „Ezen a parton több kiló arany van”- mutat végig Eperjesi László a Komárom-Esztergom megyei Ács kavicsos Duna-partján, miközben a felszerelést szereli ösz- sze. A gazdátlanul heverő milliók puszta tudata is doppingolóan hat, amint az aranyásznak próbálunk segíteni. Csak nem lehet mindet kinyerni - hűti le a kedélyeket. Mégsem feleslegesen állunk a folyóparton harminc fokban. A tapasztalt aranymosó ugyanis olyan helyet is felfedezett, ahol már megéri a fáradság got a keresgélés. A vöröses sóderréteget kell összekupacolni - magyarázza. A hegyekből érkező arany többek között a vörösgránáttal együtt rakódik a partra, a színből következtetni lehet a jelenlétére. Ezzel kezdődik a munka fárasztóbb része: két köbméter sódert kell ösz- szehordani a mosópad mellett. Pi- hentetőbb rész következik: féllapátonként át kell mosni az ígéretes anyagot Az aranyász a 60 fokban megdöntött rostára hányja a g sódert. Eközben egy tartályból - | amit búvárszivattyú tölt fel - zu- | hanyszerűen víz spriccel a rostá- | ra.Á négy milliméteres lyukakon £ átmosódik a finomabb sóder, a nagyobb kövek a földre gurulnak. A kimosott anyag ezután a barázdás, fekete gumiszőnyeggel letakart padra hullik, és a víz lefelé kezdi mosni. A gumirecék között leülepszik a víznél csaknem hússzor nagyobb fajsúlyú arany, míg az áramlat a kisebb köveket és homokszemeket elsodorja. „Itt az ideje megnézni a munkánk eredményét - mondja fél óra lapátolás után az aranyász. - Gyönyörű, rengeteg! Ilyen gazdag helyet rég találtam” - nyugtázza elragadtatva. S valóban, a fekete gumin szikrázóan szórja fényét a sárga fém. A récék között százával hevernek a mákszemnyi aranylemezkék, a zsákmány értéke mégis inkább eszmei. „Talán a másfél évtizedes tapasztalatommal már meg tudnék élni az aranymosásból - mondja. - Egy jó napon 10-12 óra munkával ki lehet mosni 1,5-2 grammot, de ez ritkaság. Idén 28-szor jöttem ki, és átlag 0,8 grammot találtam. És nem is mindig lehet dolgozni. Télen, és ha a vízállás nem megfelelő, kizárt” - állítja a biztonsági őrként dolgozó Eperjesi László. Egy gramm arany ára 4400- 5000 forint között mozog. Ennyi lapátolással ezt a pénzt egy építkezésen is meg lehet keresni. Az aranymosóknak azonban felüdülés a természet, a csend és a tudat, hogy tucatnyi társukkal éltethetnek egy ősi mesterséget. Időről időre megjelennek szerencsevadászok is - a munkához csak egy engedély kell az önkormányzattól -, de csalódniuk kell, ha könnyű meggazdagodásról álmodnak. „Egyszer idejött egy egri tanár, aki állítólag az utolsó pénzét költötte vonatjegyre. Nem volt kitartó, és gyakorlatlan volt. Egy nap után hazautazott” - emlékszik vissza az aranyász. Eperjesi Lászlót is hasonló aranyláz ismertette meg a szakmával. „Közalkalmazott voltam, 1991-ben elvesztettem az állásomat. A hirdetési újságot bújtam, amikor egy aranymosó-tan- folyamra lettem figyelmes. Biztos voltam benne, hogy meg fogok gazdagodni. Aztán hamar rá kellett jönnöm, hogy mégiscsak tovább kell böngésznem az állásAranyláz az ókortól a Kárpát-medencében MfQ AZ ÚJKORBAN Amerika lelőhelyei vonzották az arany- vadászokat, az ókorban a Kárpát-medence, főleg Erdély hegyei ontották az aranyat A korabeli feljegyzések szerint a cézárok kétezer tonna aranyat hordtak el Magyar- ország még a középkorban is Európa aranybányája volt: a nemesfémből többet termeltek itt ki, mint az egész kontinensen. Ja aranymosás több ezer éves foglalkozás a Kárpát-medencében" - mondja az egyik legtapasztaltabb aranyász, Kézdi László. A 8B ÉVE1, aranymosó másfél évtizeden át járta a hazai folyókat „Az évezredek során nem sokat változott a mesterség, hacsak a búvárszivattyút nem vesszük, ami jelentősen megkönnyíti a munkát A mosáshoz régen elengedhetetlen volt a meringelés, vagyis a mosópad folyamatos locsolása. Nemcsak az egy köbméter sódert kellett a rostára lapátolni, hanem a 4-5 köbméter vizet is kézi erővel kellett ráönteni ” Mlo NÉHÁNY évszázada még ezreknek nyújtott megélhetést a szakma, 1940 körül alig néhányon űzték a mesterséget a Dunán, a Dráván és a Murán, ma pedig elvétve találni a parton aranyászt hirdetéseket. De addigra már megismertem a szakmát, és a hobbim lett” - meséli. Az aranyász a vasporral és finom homokkal kevert aranyport egy vödörbe mossa, majd az alig fél deci sűrű zagyból többnyire higannyal választja szét az arany- szemcséket Posztón keresztül kipréseli a higanyt, a maradék folyékony fémet égetéssel távolítja el. A hőre az aranylemezkék összeállnak, és látható lesz munkája gyümölcse: egy borsószemnyi aranypogácsa. Hiányzik hatszáz tornaterem, de kötelező lehet a napi testnevelés Kötelező lehet a mindennapos tornaóra az általános iskolák alsó tagozatán, ha a parlament ősszel elfogadja az erre vonatkozó indítványt. A testnevelést - a mostani gyakorlattal szemben - csak testnevelő tanárok vagy szakirányú továbbképzésen . részt vett tanítók oktathatnák az 1 -4. évfolyamokon. Pedig van elegendő szakképzett tanár, csak épp nem engedik őket a foglalkozások közelébe, mivel akkor csökkenne a többi pedagógus óraszáma. Istvánfi Csaba, a Testnevelési Egyetem professor emeritusa, a Magyar Testnevelőtanárok Országos Egyesületének elnöke szerint ez a szemlélet jelentős károkat okoz. „A mozgástanulás legintenzívebb szakaszában, amikor az utánzásos tanulás dominál, a technikailag hibátlan gyakorlatok bemutatásához a szakképesítés nélküli pedagógusok képzettsége nem elegendő - jelentette ki. - 10-14 éves korban már késő elkezdeni a szakmai munkát.” A professzor állítását egy felmérés is igazolja: eszerint a magyar diákok 80 százaléka az iskolai tornaórákon kívül semmüyen fizikai aktivitást nem mutat. Ma minden negyedik gyerek túlsúlyos, s ez az afány felnőttkorban 40 százalékra romlik. A közoktatási törvény az alsó tagozatban jelenleg legalább három órát ír elő. Ha ez az óraszám ötre emelkedne, mindennap kötelező lenne az egyórányi testmozgás. Persze a feltételeken is javítani kellene. Az oktatási tárca nyilvántartása szerint a közoktatásból hatszáz tornaterem hiányzik, ahol pedig van, ott a felszerelés sokszor több évtizedes eszközökből áll. Ráadásul az intézmények mindössze 11 százaléka felel meg az alapvető higiéniai feltételeknek. Az iskolák 52 százalékában a diákok a vizesblokkok hiánya miatt nem tudnak mosakodni. Ezért a testnevelő tanárok szakmai szervezete szerint az óraszám növelése csak akkor érheti el célját, ha külön program is indul az oktatási feltételek javítására. ■ D. T. HIRDETÉS www.renault.hu MÁS MÉGANE MODELLEK JÚNIUSBAN ÉS JÚLIUSBAN AKÁR 500 000 FT KEDVEZMÉNNYEL! Az ajánlat 2008.05.01-jétö a készlat erejéig érvényes. Fogyasztás 1/100 km: vegyes: 4,7-8,0; városi: 5.6-10,9: országúti: 4,1-6,4; CO^-tóbocsátás g/km: 124-191. Részletekről és fettételekről érdeklődjön márkakereskedéseinkben! RENAULT
