Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám
4 2008. JÚNIUS 8., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA •• bőség Az eheti Ünnepi Könyvhétre 400 magyar szerző műve jelent meg, szakemberek szerint ez a termés egy négyszer ekkora országnak is a becsületére válna. KIT VÉD MAJD A TÖRVÉNY BETŰJE? A könyvhéten valóban ünnepi a hangulat, a könyvszakma azonban forrong: vitatott javaslatukkal rögzítenék a könyvek árát a megjenés után fél évig Törvényi szabályozást sürgetnek a kiadók, hogy megvédjék a könyv- kultúra hagyományos színtereit, például a kisebb könyvesboltokat. Europress-összeállítás Tegyük szívünkre a kezünket: ha fél áron is megkaphatunk egy amúgy négyezer forintnál is drágább Harry Potter-kötetet, miért vásárolnánk meg többért? És ha tudnánk, hogy a diszkontok, hipermarketek csábítóan alacsony árai hosszú távon több száz könyvesboltot tehetnek tönkre? Valószínűleg ez esetben sem áldoznánk többet ugyanarra. Ezért nyújtott be a legtöbb hazai kiadót tömörítő szakmai tömörülés, a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülete (MKKE) egy törvényjavaslatot, amely szabályozná a könyvek árát. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója szerint a törvény a könyvkultúra hagyományos színtereit védené, ráadásul a javaslat nem új gondolat, hiszen az Európai Unió kilenc országában szintén így védik a piacot „Az EU számos tagországában az árat a piaci szereplők közti megállapodás szabályozza. Ahol ezt valamely szereplő felrúgta, drámai események következtek be. Amikor a nyolcvanas években egy Francia- országba betelepülő multicég felrúgta a megállapodást, két év alatt ezres nagyságrendben mentek tönkre a kisebb könyvkereskedések - emlékeztetett az igazgató. - A szabályozásra azért van szükség, mert azzal, hogy a nagy tőkeerővel bíró kereskedelmi láncok kiszivattyúzzák a gyorsan fogyó bestsellereket a kisebb, minőségi árukat forgalmazó könyvesboltokból, utóbbiak elveszítik bevételi forrásukat. A könyvesboltokban található címek többsége ugyanis nem bestseller, ezek sokkal lassabban találnak vevőre.” Számításaik szerint a körülbelül 750 hazai könyvesbolt közül 500 kerülhet hosszú távon veszélybe, főleg a családi vállalkozásként működő üzletek. „A nagyok, a Líra és Lant, az Alexandra vagy a Libri tőkeerejük révén korrigálhatják a veszteséget” - tette hozzá Zentai Péter László. Az MKKE által kidolgozott törvényjavaslat szerint a hazánkban forgalomba kerülő könyveket az első megjelenéstől, illetve a forgalomba hozataltól számított 180 napon belül rögzített fogyasztói áron lehetne értékesíteni. Korlátoznák a kötött árból adható kedvezmények körét és mértékét is. Például internetes könyveladások esetén az árengedményt tíz százalékban maximálnák. A javaslatot az MKKE azzal indokolja, hogy az időkorlátok közé szorított, kötelezően alkalmazandó árak megállapítása a fogyasztó számára „elősegíti a széles körű minőségi könyvkínálat fenntartását, az értékesítési pontok, könyvüzletek nagy számának fennmaradását”. A javaslatot a gazdasági tárca és több elemző is bírálja. Főleg azt róják fel az MKKE-nek, hogy a törvény a két-három legnagyobb könyvpiaci szereplő profitját maximalizálná, hiszen ezeknél a kiadói és a kereskedői szerep is ugyanabban a kézben összpontosul, azaz egy-egy cég kiadóként, nagy- és kiskereskedőként is jelen van a piacon. (A könyvek árából a kiadó kb. 10, a nagykereskedő 15, a kiskereskedő 30 százalékban részesedik.) A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ennél is keményebben fogalmaz: a javaslatot kifejezetten fogyasztó- és versenyellenesnek tartja. A hivatal szóvivője, Mihálovits András elmondta: egy ilyen törvény nehéz helyzetbe hozná a magyar könyvforgalmazási rendszert. „A kiadóknak mint tulajdonosoknak jogukban áll a kereslet ismeretében meghatározni a kötet árát, akár kedvezményeket is adhatnak mondta a GVH szóvivője. - A verseny a fogyasztók árérzékenységétől függően növelheti az eladott példányszámot. Rögzített ár mellett ez a verseny megszűnne, a vásárlók sem élvezhetnék a kedvezmények előnyét.” Ha többlethasznot is hoz 'a kötött ár, a hatóság szerint nincs semmi biztosíték, hogy a kiadók és a kereskedők az így keletkező profitot magas színvonalú könyvek kiadására fordítanák. A másik fő érv, vagyis a kiskereskedelmi hálózat ellehetetlenülése sem valós veszély a versenyhivatal szerint. Mihálovits András rámutatott: igaz ugyan, hogy ma minden ötödik könyvet a hipermarketek adják el, de ezt a helyzetet a vásárlók igényei és a könyvpiaci szereplők alakították ki. „A kiadók ma is dönthetnek úgy, hogy nem veszik igénybe a hipermarketek hálózatát - mondta a szóvivő. - Ugyanakkor a kiskereskedelmi üzleteknek is van verseny- előnyük: a szakértő eladók tájékozottsága és a szolgáltatási színvonal mellettük szól.” A versenyhatóság 2006-ban már indított eljárást az MKKE ellen: az egyesület akkor is megpróbálta korlátozni a könyvek árversenyét. A hatóság megállapította: a kiadóknak mint a köny- <vek tulajdonosainak jogszerűen is lehetőségük van a fogyasztói ár meghatározására. A bíróság a GVH döntését hagyta helyben. Az MKKE szerint azonban a szervezet tagjai között érvényben lévő ármegállapodás kedvező hatása kézzelfogható: ezért nem emelkedett könyvek ára számottevően az elmúlt években, míg a létfenntartási cikkek árai az inflációnál nagyobb mértékben nőttek. Változékony idők az Ünnepi Könyvhéten az IDŐJÁRÁS NEM épp kegyes a könyvszakmához. Hol esik, hol melegen süt a nap a budapesti Vörösmarty téren, a 79. Ünnepi Könyvhét és a hozzá kapcsolódó 7. Gyermekkönyv- napok színhelyén. A potenciális vásárlókat, akik 142 pavilonnál nézelődhetnek, ügy látszik, mindez egy cseppet sem zavarja, az érdeklődés nem lankad egy percre sem. idén csaknem ötven új verses- kötetet és száz új szépprózát vehet kezébe az olvasó. Ha a könyvhétre kiadott összes könyvet meg szeretnénk vásárolni, mélyen a zsebünkbe kellene nyúlni: körülbelül egymillió forintot kóstálna, ha mindet haza szeretnénk vinni. a könyvkiadók komoly kedvezményekkel próbálják magukhoz csábítani a vásárlókat. Nem ritka az sem, hogy fél áron sikerül megszereznünk egy rég áhított kötetet. Idén körülbelül 400 magyar szerző jelentetett meg kötetet A könyvhéten az irodalom újdonságain kívül számos ismeretterjesztő könyvből vagy albumból válogathatunk. A polcra tehetjük például Tandori Dezső, Komád György, Kányádi Sándor vagy Szálinger Balázs legújabb kötetét Ma dedikálnak a Vörösmarty téren 11.00 Süveges Gergő, Csányi Vilmos, Varró Dániel 12.00 Bereményi Géza, Nádasdy Ádám 13.00 Kányádi Sándor, Gál- völgyt János, Krenner István, Jankovics Marcell 14.00 Kaján Tibor, Hankiss Elemér, Sándor György 15.00 Polgár Jutka, Földes László (Hobo), Levente Péter, Mérő László 16.00 Grecsó Krisztián, Konrád György, Bacher Iván, Karafiáth Orsolya, Komis Mihály, Spiró György 17.00 LőrinczL László, Cser- nus Imre, Závada Pál, Csoóri Sándor, Háy János Többet olvasnak a gyerekek a felnőtteknél: ők számítanak biztos piacnak „az egész világon egyre kevesebb az olvasó - mondja Békés Pál író, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) elnöke. - De a statisztikák azt is mutatják: a könyvolvasó gyerekek száma kisebb mértékben csökken, mint a felnőtteké. Ennek oka az iskolai kötelezettségben, a hagyományokban és abban gyökerezik, hogy a gyerekeknek meg kell tanulniuk olvasni - fejtegeti Békés. - A hazai könyvkiadás erre néhány éve nagy nehezen felfigyelt, és a magyar könyvkiadók a Frankfurti Könyvvásár mellett már az áprilisi Bolognai Nemzetközi Könyvvásáron is jelen vannak. Olyannyira, hogy utóbbinak 2006- ban Magyarország volt a díszvendége. Nagy előrelépés ahhoz ké pest, hogy hat-nyolc éve még gyászosan elhanyagolták nálunk ezt a területet A fordulat óta egyre több magyar szerző ír gyerekkönyvet, és a még nem gyermekkönyvvel foglalkozóként ismert kiadók is fenntartanak egy részleget a legkisebbeknek szánt olvasmányok számára. A könyvszakmában ez biztos piac, hiszen a szülők szívesebben vesznek könyvet a gyermekeiknek, mint maguknak” - tette hozzá Békés. Az MKKE igazgatója, Zentai Péter László szerint is a gyerekkönyvkiadás virágzik ma a legjobban, hiszen az utóbbi időkben egyre több „felnőtt író” - például Tóth Krisztina, Kukorelly Endre, Háy János, Varró Dani, Szabó T. Anna - próbálkozik kicsiknek szóló könyvekkel. Szerinte ez főleg a Harry Potter-jelenségnek köszönhető. Hangos a siker, de még nincsenek a csúcson harmadik alkalommal van jelen önálló standdal az Ünnepi Könyvhéten a Magyar Hangoskönyvkiadók Egyesülete. A hangoskönyvpiac ugyan még csak öt éve létezik, de a forgalma évről évre nő. „A hangoskönyvpiac még nincs a csúcson- mondta lapunknak Vajda- Mályi Zsuzsa, a Magyar Hangoskönyvkiadók Egyesületének elnöke. - A hangoskönyvek jelenleg csupán néhány százalékát teszik ki a magyar könyvpiacnak, de a köny\'- nagyhatalomnak számító Németországban már évekkel ezelőtt elérte a tíz százalékot”- tette hozzá Mint megtudtuk: egyelőre a könyvkiadók csak profiljuk színesítése miatt adnak ki hangoskönyveket, mivel nem lehet komoly bevételt remélni egy-egy kiadványtól A hangoskönyvek ugyanis a nyomtatott termékeknél kisebb példányban kerülnek forgalomba, mivel lassabban találnak vevőre. Ráadásul drágábbak is. Vajda-Mályi Zsuzsa ugyanakkor elmondta: idén sok újítás várható a hangoskönyvpiacon. „Sokáig csak irodalmi művek jelentek meg, most viszont már kaphatók hangoskönyvek életmód, gyerek- nevelés, pszichológia, relaxá- ció, fogyás, dohányzás témában is. Presztízst minden országban az irodalmi kiadásokkal ér el a műfaj. Ezekkel azonban önmagukban nem lehet sikert elérni, ehhez újfajta hangoskönyvek is kellenek. ” S Törvényy szabályozás nélkül körülbelül 500 kisebb könyvesbolt melm tönkre az árversenyben - állítja a könyvszakmai társulás.
