Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-22 / 69. szám
4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 22., SZOMBAT Ásóval, kapával segítenek az iharosi lovagrendnek Az élet szimbóluma: benne a jövő tojás Egész évben húsvét Kovácséknál: a család tojásfeldolgozással foglalkozik Ásót és lapátot ragadna több lovagegyesület is, hogy segítsen az iharosi Szent László Király Lovagrendnek. Az iharosiak ugyanis amellett, hogy rendezvényeken szerepelnek, felvállalták, illetve folytatják településük s a csurgói kistérség településeinek kutatását. Többek között a helyi Árpád-kori templom nyomára. szeretnének bukkanni. A munkát még Horváth Győző kezdte el, aki a lovagrend nagymestereként most többekkel kiegészülve folytatná a kutatást. Elmondta: légi felvétel is készült, ezen látható a templom elhelyezkedése. Ám engedélyekre volna szükség a szaktárcánál, s egy régészre, aki felkarolja az ügyet, de leterheltek a szakemberek, nincs, aki a próbaásatást felvállalja. A lovagrend civil szervezet- ' ként tevékenykedik, gyökerei még 2000-re nyúlnak vissza. Ezt az évet téli csatával nyitották, aztán kosztümös felvonulással folytatták a budai várban a Mátyás király emlékünnepségen. Már most tudják, hogy nem sok szabad hétvégéjük marad, ha beindulnak a rendezvények. Ötszázezer forint pályázati támogatást nyertek, ebből többek között felszerelésüket gyarapítják. Normannsisakot akarnak venni, és zöld egységöltözékből is kell még, mert már huszonöt fősre duzzadtak. Horváth Győző elmondta: szombatonként edzenek, vívás, íjászat, puszta kezes harci cselekmények szerepelnek a repertoárban. S tanulnak magyar történelmet, hadtudományokat és néprajzot. S ez nem egyhangú, mert nők is tagjai a szervezetnek. ■ Varga Andrea Téli csatával nyitották, kosztümös felvonulással folytatták az évet Papa, mama, gyerekek. A család 1000 tyúkkal őstermelőként kezdte, és ma már rendezvényeket is szerveznek. A legújabb a Balatoni Húsvéti Napok Siófokon, mától hétfőig Tojásmúzeum, tojásfeldol- gozás, tojásfesztivál. A siófoki Kovács család életét 15 éve a tojás határozza meg. A vállalkozás mellett ők a hagyományok ápolását is fontosnak tartják. Kolumbán Tünde Tojásmintás nyakkendőben érkezik a siófoki tojásmúzeumba Kovács József. Az öltözék nem a fényképezőgépnek szól, hiszen mint kiderült, a hét minden napjára jut egy-egy stílszerű darab. - Ennél jobban ki sem fejezhetném az elkötelezettségemet-nevet a fiatal férfi, aki egyben a família szóvivője. Kovácsék igazi családi vállalkozásként irányítják tojásfeldolgozó cégüket. A papa, a mama és a felnőtt gyerekek is a Pasteur Kft.-ben dolgoznak. A férfivonal az értékesítésben jeleskedik, míg a hölgyek a múzeumért, a kultúráért felelősek. Merthogy Kovácsék nem elégedtek meg azzal, hogy feldolgozzák, majd eladják az életet is jelképező alapvető élelmiszert. Számukra fontos a hagyományok őrzése, a tojásfogyasztás népszerűsítése. Az általuk megálmodott siófoki tojásfesztivál mára országos ismertségnek örvend. A rendezvény ötletét egyébként a csabai kolbászfesztivál adta, ott döbbentek rá, hogy az ünnep a tojásra is átírható. Legújabb rendezvényük pedig épp a napokban debütál, és húsvét alkalmából a népszokásokra épül. De nézzük, hogy is jött létre a tojáshatalom. Kovácsék 15 évvel ezelőtt ezer tojóval őstermelőként vágtak a tojásbizniszbe még Kecskeméten, aztán fogták magukat, és a Balatonhoz költöztek. Vállalkozásukat Ádán- don, majd Siójuton bővítették, és a Pasteur Kft. termelésről átállt a feldolgozásra. - Főtt, fertőtlenített tojással, feldolgozott létojással, tojásporral és fürjto- jással foglalkozunk - mondta Kovács József. - Speciális ez a piac, és azt mondhatom, van benne jövő. Mint kiderült, próbálkoznak a húsvéti időszakban külföldön oly népszerű főtt, festett tojás értékesítésével is, erre azonban a magyar fogyasztóknak még ebben a rohanó világban sincs igazán igénye. A tojás történetével, felhasználásával kapcsolatban Ková-cs- ék már-már mindentudónak számítanak. Megtudtuk például, hogy mi magyarok európai viszonylatban nagy tojásevőnek számítunk azzal, hogy évente mintegy 300 tojást fogyasztunk el fejenként. Gondolhatnánk, hogy valaki, akinek a tojás tölti ki a mindennapjait, rá sem bír nézni egy rántottára. Kovács József azonban rácáfolt a feltételezésre, hiszen mint mondja, nincs nap, hogy ne enne ebből az alapvető élelmiszerből. A fiatal cégvezető egy kultúrafüggő érdekességre is felhívta a figyelmünket. Önök észrevették már, hogy az amerikai filmekben mindig fehér tojások kerülnek elő a hűtőszekrényből? Ne restelljék magukat, ha nem, hiszen az efféle apró filmbéli részlet szinte biztos, hogy csak egy szakmabelinek tűnik fel. - Amerikában más hibridvonalat választottak, ezért fehér ott a tojás, akárcsak az arab világban, ahol a fehér a tisztaságot jelképezi. Ezzel szemben az európai barna tojás a házias jellegre utal. S hogy mi a válaszuk az örök dilemmára? - A tyúk volt először - hangzik a válaszuk -, mert abból kelt ki a tojás, s a tojásból lett a tyúk... Tojásmúzeumi látogatás nem csak húsvétkor. Tárlatvezetéssel várnak A TOJÁS MINT JELKÉP CL pogány időkből ered. Fontos szimbólum volt, az élet születését jelentette. AZ ÓKORI EGYIPTOMBAN a papok nem ehettek tojást, mert az maga volt az élet. Ezek a sorok a siófoki tojásművészeti múzeumban olvashatók, ahol különleges ékszertojások és egyedi kézműves remekek is láthatók. A MÚZEUMBA BETÉRŐKET tárlatvezetéssel is várják a kiállított hímes, patkóit, csipkézett tojásokról. Több ezer tojásra lehet rácsodálkozni a siófoki tojásmúzeumban Kétszer is hímzi a húsvéti tojást Nagyatád Dél-somogyi technika: írókával díszíti, aztán hagymalébe teszi Térségi iskolával szállnak szembe a városokkal Mikrotérségi oktatási központ megvalósítására pályázik a Rinya mente két térségi iskolája. Kutas és Lábod együtt próbál támogatást nyerni az összevont intézmény kialakítására. A pályázaton 750 millió forint nyerhető, mellyel a pályázó településekkel együtt Beleg, Kisbajom, Szabás, Nagykorpád és Rinyabesenyő 500 tanulója kaphat színvonalas oktatást és jobban felszerelt iskolát. Egyed György, Kutas polgármestere elmondta: ha sikerül nyerniük, a városi iskolákkal azonos színvonalú, de közeli, helyben lévő általános iskolában tanulhatnak a gyerekek. ■ Csikós M. Ma már ritka dél-somogyi tojásfestési technika ismerője a nagyatádi Karlovics Jánosné, aki a „kétszer hímzett” húsvéti tojás készítésének mikéntjét tudja. Nemcsak a technika, a minta is egyedi, összesen tízféle hagyományos lábodi minta kerül a kétszer hímzett tojásokra. A viasz- szal mintázott és utólag színezett ünnepi tojás díszítését a térségben már csak ő tudja. - Idős rokonomtól még kislánykoromban tanultam meg ezt az egyedi, ám hosszadalmas tojásfestési módot. Elsőként a nyers tojásokat viasszal mintázom meg. Ehhez a viaszt lábasban kell felmelegíteni, és kis lángon vagy re- zsón folyamatosan folyékony álKarlovics Jánosné unokáinak adja tovább a tudományát Görgetegen őrzik A JELLEGZETES, kétszer festett dél-somogyi húsvéti tojás néhány, több évtizedes példányát a görgetegi tájház is őrzi. A kifújt tojások ugyanezzel a technikával készültek, valamikor a hetvenes években, amikor a legények jobbára valóban csak hímes tojást kaptak a lányoktól a húsvéti locsolkodásért. A hímes tojás régen nem pusztán ajándék volt. A tojásajándékozás azt jelentette: a lány elfogadta azt a fiút, akinek díszes tojást adott. lapotban tartani. A díszítéshez írókát használok, ez egy vékony fából készült eszköz, amivel finom vonalakat lehet rajzolni a tojásokra. Az alapminta elkészítése után zöldes színűre festjük a tojást. Régebben erre természetes anyagokat használtak, én ma már krepp-papírba burkolva teszem meleg vízbe, így főzöm meg. Ezután viasszal folytatom a munkát, az alapminták üresen maradt részeit töltöm ki ott, ahol nem a színt szeretném érvényesíteni. Végül hagymalevélből főzött, langyos festőiébe teszem a kész munkákat, amelyek így a föld színeit, a zöld, a sárga és a barna árnyalatait kapják. ■ Csikós Magdolna Milliós bírságok röpködnek a hadműveletben Csak úgy röpködnek a bírságok - a Kikelet hadművelet során a somogyi fogyasztóvédelmisek közel két és fél millió forint büntetést szabtak ki péntekig. Rosszul címkézett csokinyuszi, lejárt füstölt csülök; emiatt is több eljárás indult megyénkben. Három héten belül csaknem száz húsboltot, élelmiszerüzletet és vásárt vizsgáltak meg a revizorok. Kajzinger Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának ellenőrzési osztályvezetője pénteken azt mondta: címkézéssel kapcsolatos hiba több áruházláncnál is előfordult. ■ Harsányi Miklós
