Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-06 / 284. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 Nyolcvannégy munkanélküli foglalkoztatására kaptak esélyt Tatárjárás Kaposváron kiállítások Már a centenáriumra készül a megyei múzeum Harmincmillió forint támoga­tást nyert a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás a munkaügyi minisztériumtól pá­lyázaton. Ezzel nyolcvannégy állástalan alkalmazására nyílik lehetőség. A téli-tavaszi köz­munkaprogram keretében kí­vánják őket foglalkoztatni 2008. január 1-jétől március 31-éig. ■ Huszonnégyből tizen* nyolc településen dol­gozhatnak majd az új közmunkaprogram keretében. A kistérségbe tartozó 24 te­lepülés közül 18-ból összesen hatvannégy munkanélküli kaphat esélyt az elhelyezke­désre. A legtöbb állástalan fog­lalkoztatását Tab, illetve An- docs tervezte, a legkevesebbet Miklósi, mindössze egyetlen személlyel. A benyújtott pályá­zat érdekessége, hogy a köz­munkaprogramban húsz fővel szerepel Karád is. Az a község, amely a közelmúltban kilépett a kistérségből. A foglalkoztatá­si program összes költsége harmincmillió forintot tesz ki. A közel 2,6 milliós önerőt - melyből négyszázezer forintot nem pénzben biztosítanak - a társulási tanács döntése alap­ján a 2008. évi költségvetés­ben a társulás elkülöníti, a sa­ját erőt az önkormányzatok biztosítják. A pályázat nyerte­sei házi segítségnyújtásra, víz­elvezető árkok és közterületek karbantartására, illetve az ille­gális szemét eltüntetésére al­kalmazzák a munkásokat. ■ Krutek J. Tatárjárás, somogyi törté­neti kiállítás s a Rippl-Ró- nai villa felújítása is sze­repel a megyei múzeum igazgatója, Költő' László tervei között. Vas András Fél évvel ezelőtt került a Somogy Megyei Múzeumok élére Költő László, aki nehéz feladatot örö­költ elődjétől. A különböző meg­szorítások, összevonások miatt legalább annyi időt kellett a szer­vezeti munkára fordítania, mint a szakmaira, ám ha lassan is, de körvonalazódik számára a jövő.- Miután a megyei művelődé­si központ beleolvadt az Intéz­ménybe, bővültek a közművelő­dési feladataink - kezdte az igazgató. - Az anyagi helyzet mi­att elbocsátásokra, szerkezeti át­alakításokra kényszerültünk. Emellett kiderült, tervezett prog­ramjainkat jórészt csak pályáza­ti források segítségével tudjuk majd megvalósítani. Pedig az intézmény igazán nagy dobásokkal szeretne elő­rukkolni a 2009-ben esedékes százéves megyei múzeumi jubi­leumra: mostantól az összes projekt a centenárium jegyében szerveződik, zajlik. Várható egy átfogó kiállítás Somogyról, mely a földtörténeti korszakoktól nap­jainkig bemutatja a megye sa­játosságait. Folytatódik a Natura Somogyiensis folyóirat kiadása, emellett évkönyvek s emlék­könyv is készül a közeljövőben.- Áprilisban a Nemzeti Múze­ummal közös kiállításon mutat­juk be a tatárjárás korának Ma­Bár kevés a múzeum pénze, Költő László színvonalas programokat ígér gyarországát - folytatta Költő László. - Csatlakozunk a mú­zeumok őszi fesztiváljához, a 2008-as reneszánsz évhez, s Kaposváron is megrendezzük a Múzeumok éjszakáját. Sokkal szorosabb kapcsolatot szeret­nénk kialakítani Kaposvárral: kapható lesz egy kombinált be­lépő, mellyel minden kiállításra el lehet majd látogatni. Az igazgató reményei szerint sikerül megoldást találni a je­lenlegi raktározási gondokra is. A tervek között szerepel egy ré­gészeti látványraktár kialakítá­sa a múzeumépületben, új rak­tár épülhet a keleti városrész­ben, s talán a hajdani taszári laktanyaépületek egyikében is.- A megye és a város közös uniós turisztikai pályázatot ké­szít elő - tette hozzá Költő Lász­ló -, melynek egyik pillére a Rippl-Rónai villa. Fel akarjuk újítani a környezetét, új fogadó- épület, parkoló, kiállítótér épül­ne. A projekt nagyjából negyed- milliárd forintba kerül. A koráb­ban felmerült nagyszabású ötle­tek, mint a szabadtéri színpad vagy egy kávézó kialakítása, vi­szont a jelenlegi anyagi helyzet­ben irreálisnak tűnik. Csakúgy, mint a Munkácsy-kiállításhoz hasonlatos nagy rendezvények lebonyolítása: csak komoly álla­mi és szponzori támogatással lennének lehetségesek; egy ilyen projektnél csak a biztosítási dí­jak több százmillióra rúgnak. Rövid a takarónk, azaz meg sze­retnénk maradni a realitások ta­laján: a közönséget érdeklő ki­állításokat szervezünk, s sokkal jobban be akarunk kapcsolódni a város mindennapi életébe. Egyelőre még a kincstáré a taszári laktanya taszár A képviselő szerint szálljon a településre a tulajdon, mert megérdemli A repülőtér és a polgári terminál helyett az utóbbi időben a taszá­ri laktanya került az érdeklődés középpontjába. A településnek komoly tervei vannak a 17 hek­táros laktanya 2,9 hektárnyi in­gatlanjával. Szabadidős, sport- és szociális létesítményeket képzelnek el a területen. A volt laktanya területéről érkezik az ezerlakosú lakótelep közműel­látása, ezért is fontos lenne a tu­lajdonba vétel. Taszár polgár- mestere nem szeretne mást, mint jó megoldást a település számára. Szerinte nem túlzás, hogy ismét a teljes igény mellett állt ki a testület. Két éve 50-50 százalékos arányban egyeztek meg a megyei önkormányzattal, majd nemrég 63-37 százalék­ban. A megyei közgyűlés vezetői szerdán nem kívánták kommen­tálni a fejleményeket. Mint el­mondták: a héten ismét asztal­hoz ülnek a taszári vezetéssel, és nem szeretnének elhamarko­dottan nyüatkozni. Kolber István országgyűlési képviselő elmondta: továbbra is Taszár tulajdonszerzését támo­gatja. Szerinte a település dél­szláv háború idején tanúsított szerepvállalása miatt megér­demli a laktanyát, másrészt a megyei tulajdonszerzésre talán sehol sem volt még példa. Idén még a kormány "dönthet a va­gyonátadásról, jövőre ugyanezt egymilliárdos értékig a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, efö­lött a kormány teheti meg. Meg­keresésünkre Bocskai István HM-szóvivő így tájékoztatott: Szekeres Imre honvédelmi mi­niszter valóban támogatja a Ta­szár Helyőrségben, a Magyar Ál­lam tulajdonában és a Honvédel­mi Minisztérium vagyonkezelé­sében lévő egyes ingatlanok in­gyenes önkormányzati tulajdon­ba adását Taszárnak. Az ingatla­nok pontos listájáról a honvédel­mi miniszter levélben tájékoztat­ta a taszári polgármestert. ■ TORNATEREM Kis bárapáti megint kitesz magáért. Olyan tornaterme van, amit Pap László sokszoros vi­lágbajnok bokszbajnok avatott. Most a falu ifjúsága kívülről nézhe­ti. Majd szociális intézmény címszó­val pályázati pénzből megvette a volt tsz-iroda épületét, amiben jól felszerelt, képzett pedagógusok okították 1-4-ig a nebulókat. Itt hé­be-hóba valamilyen magukat ze­nésznek nevező, fülsiketítő zenét produkáló srácok gyakorolnak, amúgy ez is üresen áll. Nekem ne hivatkozzanak forráshiányra! Van itt pénz, húzzatok bele. A dokit ta­lán tegyétek el Tabra, de jó nagyot építsetek helyette, mert a józan ész nem fog benne elférni. Hurrá! Beléptünk az EU-ba. PARKOLÓ Indítsunk akciókat.! Pl. parkolj egy helyen, vagy a nézőnek köszönj, ne egymásnak! Tévéském. LATORNAK. A szabályokat be kell tartani. Ilyen egyszerű. Kedves Ist­ván! A vitátok érdekes, de miből gondolod, hogy a szerkesztő férfi? T. * Én még jobban megbüntettelek volna a mozgáskorlátozottak helyé­re állás miatt. Próbáld ki egyszer a helyzetüket, sakkkor talán sejteni fogod, miért. Menyus. * Végre az el­ső eset, hogy megbüntetnek valakit a rokkantparkolóban. Nem ötre, 50 ezerre kellene büntetni. Én egy ha­sonló tetű miatt lettem nyomorék, aki részegen rohant az álló autóm­ba. A rokkantaknak nemcsak a tá­volság a probléma, hanem a másik kocsi távolsága is. Egyébként felhá­borító ez a gondolkodás. Mindenki felmenti magát a szabályok betar­tása alól, pedig ez lenne jó életünk egyik alapja. Ikim. * Tisztelt Lator! Én súlyos mozgáskorlátozott vagyok. Köszönöm a rend őreinek ezeket az ellenőrzéseket, remélem, ez így is marad. Képzeld, azért nem tudok kenyeret, tejet venni, mert olyanok, mint te - egészségesek -, elveszik az esélyt, hogy bejussunk a boltba. KASTÉLY 7541-nek üzenem, hogy amit a „kastélyút''-ra írt, abból az derült ki, hogy a rosszindulat és a butaság határtalan. Egyed György, Kutas polgármestere végre az iga­zat és az itt lakók véleményét írta meg. Hogy MSZP-tag-e, azt nem tu­dom, de 7541 ezen az alapon való­színűleg Kutas egyetlen ostoba Fi­desz tagja, akit a többiek joggal szégyellhetnek. Gyuri bácsi, csak így tovább. Igazság. TASZAR Mikor lesz munkahely, tessék már megmondani, MSZP? Mikor lesz a taszári repülőtéren munkahely, mert családok bomla­nak szét külföldre menekülvén a megélhetés reményében. Párton kívüli nagyi. TÉLAPÓ Papa! Én a Télapó kultúr­körbe tartozom 45 éve, és nem volt vele bajom. Pink. UTAK Kaposvár útjaihoz. Örülök, hogy végre felújítanak pár utcát, hisz naponta közlekedek rajta én is. De mélységesen megértem az Ivánfahegyalja utca végén élőket, hasonló helyen élek én is, pár száz méternyire a városhatártól. Szüle­im 40 éve élnek itt, azóta fizetik az adót. Hálából 1991-ig vezetékes vi­zünk sem volt. Szilárd útburkolat akkor van, ha megfagy. Az út álla­gának javítása iránti kérelmünket kivétel nélkül elutasították. A jegyző legkedvesebb hangú válasza az volt, hogy a külterületeken élők fog­ják már fel: a város nem fog náluk csinálni semmit! Érdekes, amikor adó kell, megtalálnak. (Ha közük, kérem, egyben tegyék.) BOCSÁNAT Kóka miniszter bocsá­natot kért, amiért azt állította: dü­börög a gazdaság. Szép dolog a bűnbocsánat, de egyesek úgy gon­dolják: bármit tehetnek, egy bocsá­natkéréssel el van intézve? Lili KOLBÁSZ Illetékestől kérdezzük: mi­ként lehetséges, hogy minden tiltás és törvény ellenére a kaposvári vá­sárcsarnokban asztalon árusítják a kétes eredetű hurkát, kolbászt? Dr. Rumi Györgyre emlékezünk Halkszavú, nagy tudású or­vostól búcsúzunk: dr. Rumi György, a Kaposi Mór Okta­tó Kórház belgyógyászatá­nak osztályvezető főorvosa csendben távozott. Éppen úgy, ahogyan élt Gyógyított akkor is, amikor neki is szüksége volt a gyó­gyításra: türelemmel, hoz­záértéssel, alázattal. Kisebb kórháznak is beillő osztá­lyán nemcsak a szervezés­sel foglalkozott, pedig az is egész embert kívánt volna, hanem volt türelme, és mindig szakított rá időt is, hogy odaüljön a beteg ágyá­ra vagy csak megálljon mel­lette és beszélgessen, vi­gasztaljon. Képes volt akár néhány szóval is megnyug­vást teremtem. Nemcsak a mondanivalója volt a meg­nyugvás, hanem a hang­súlya is. Nála ez a terápia része volt. Hófehér haja, jellegzetes, határozott mozdulatai so­kakban ébresztettek re­ményt: van esély a gyógyu­lásra, csak akarni kell. A szakma, a pálya érdekel­te, mert tudta, hogy orvosol­ni egész embert kívánó fel­adat, mert az egész embert kell gyógyítani, és ez élet­program. Az eredmény: kor­szerű diagnosztikai és terá­piás módszereket alkalma­zó belgyógyászati, osztály, ahol nemcsak ő, hanem or­voskollégái és a betegek is jól érezték magukat. Kaposváron született 1941- ben. A Táncsics gimnázi­umban érettségizett, a Pé­csi Orvostudományi Egye­temen szerezte diplomá­ját. Pályáját is az egyetem belgyógyászati klinikáján kezdte gyakornokként 1967-ben, és 1986-ban ad­junktusként pályázta meg a Kaposi Mór Megyei Kór­ház II. számú belgyógyásza­ti osztályvezető főorvosi ál­lását. Aztán végigélte a mo­dernizációval összekapcsolt épületrekonstrukciót, a két belgyógyászati osztály ösz- szevonását, a szakrendelők kórházba költöztetését. Mindezt úgy, hogy a gyó­gyítómunka nem szünetelt, csak nehezebb körülmé­nyek között, de jó színvona­lon folyt. Az új - összevont - osztály Rumi György irányí­tásával találta meg arcát, s lett a belgyógyászatban ve­zető intézmény. Ebben a tényben Rumi Györgynek elévülhetetlenek az érde­mei. Abban is, hogy osztá­lyán a gasztro-enteorológia és a diabétesz kezelése - ez volt a két szakterülete - egyre magasabb színvona­lon folyik. Oktatott is. Ezt a munkát a Pécsi Orvostudományi Egyetem azzal ismerte el, hogy kinevezte címzetes egyetemi docensnek. Az egészségügyi főiskolán pe­dig főiskolai docens c ímet kapott. A katedrán ugyan­azt tette, amit a betegágy­nál: halkan, csöndesen ér­velt. Hitte és elhitette aki­vel beszélt, hogy van kiút a bajból. Magával is elhitet­te ezt, s kollégáira bízta t. Sokáig úgy látszott, nek a kór felett... Dr. Rumi Györgyöt holnap kísérik utolsó útjára Kapos­váron a Keleti temetőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom