Somogyi Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-30 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 52. szám

4 2007. DECEMBER 30., VASÁRNAP az év borásza Nyolcgenerációnyi szőlészkedés után, mínuszból indulva értek a csúcsra. Rozéjukkal koccintanak a norvég parlamentben, de már Magyarországon is megtanulták a nevüket. AZ ALFÖLD BORRAVALÓJA: FRITTMANN INTERJÚ A Belga együttes - és az oslói parlament - már megelőlegezte, a Boraka­démia most meg is tette: 2007-ben egy alföldi szak­embert tüntettek ki Az év borásza címmel. Mert az Alföldön nem csak pan­csolt bor van, hiszen „ott van a Frittmann”. Fábos Erika Frittmannék borászata 1999-ben egy rozéval nyerte az első komo­lyabb elismerést. Azóta, lehet mondani, az ő rozéjuk a legjobb az országban, de legalábbis a legran­gosabb rozéversenyen minden év­ben ők nyernek. Külföldön már régóta népszerű a soltvadkerti családi pincészet, az oslói parla­ment büféjében például évek óta Frittmann-borral koccintanak a képviselők. Idehaza azonban csak az igazán jó szimatú borisszák és néhány borsznob tudta, hogy Soltvadkerten nem „alföldi bor” van. Persze Frittman János, akit idén Az év borászának választott a Borakadémia, ezt kikérné magá­nak. Ő még akkor is büszke volt szűkebb pátriájára, amikor az nemhogy nem előny, de egyene­sen hátrány volt.- Meggyőződésem, nem az számít, ki hova születik, hanem az, hogy mit tud ott csinálni, aho­va született - mondta Frittmann János. - Egy pillanatra sem ju­tott eszembe soha, hogy hátrány lenne, hogy alföldi borász va­gyok. Aki ezen kesereg, az sose csinál jó bort. Sőt továbbmegyek: én egyenesen utáltam, hogy so­káig szégyenkeznünk kellett az alföldi jelző miatt. Amikor a nyolcvanas évek elején elhatá­roztam, kilépek a szakszövetke­zetből, talán éppen ez a bizonyí­tási vágy vezetett, pedig minden­ki azt mondta, őrült vagyok, hogy prémiumborokat akarok csinál­ni Soltvadkerten.- Akkor Az év borásza cím amellett hogy elismerés, elégté­telt is jelent?- Nem csak elégtételt, annál többet: mindent jelent. Itthon en­nél nagyobb szakmai elismerést nem lehet kapni. Hitelesít, és nemcsak engem, de talán abból is visszaad valamit, amit ettől a bor­vidéktől méltánytalanul elvettek.- Nyilván a borhamisításra gondol.- Látja? Nem tudjuk kikerülni, pedig lassan húsz éve volt.- De volt.- De még akkor is több volt a be­csületes borász az Alföldön, mint a tisztességtelen. Ráadásul borha­misítás ebben az országban nem csak ezen a borvidéken fordult elő, mégis az Alföld vitte el min­denki helyett a balhét.- Itt a példája: ki lehet ebből törni.- Sosem volt kétségem efelől, de megszenvedtük nagyon, az egyszer biztos. Amúgy, az elmúlt pár évben érzek némi változást. A nagy történelmi borvidékeknek persze mindig ránk vetül majd az árnyéka, de az előítélet azért csak múlik. Akad errefelé négy-öt Frittmann János mindig hitt abban, hogy az Alföldön is lehet prémiumborokkal boldogulni. A célja most az, hogy a régi telepítésű soltvadkerti ezerjóültetvényeiből minél többet kihozzon. olyan borászat, amelyik megdol­gozott ezért.- Csak ne panaszkodjon, azt mondják, maguknak könnyű volt, hiszen a Frittmann név tradíció. Nyolc emberöltő óta a kunsági borból élnek, az 1700- as évek óta borászkodik a csa­lád. Nem első generációként kellett az utat kitaposni.- Én erre mindig azt mondom, mi tényleg nem nulláról indul­tunk, hanem mínuszból. Ez a múlt, valamint az, hogy a testvé­remmel gyakorlatilag belenőt­tünk a borászkodásba komoly tar­tást ad, de gondoljunk csak bele: ha ugyanolyan nívóból indulunk ki, egy első generációs tokaji, vil­lányi pincészetnek vagy nekünk van könnyebb dolgunk? Na ugye?- Ha már itt tartunk, tulajdon­képpen csak a fél „Az év borá­sza” cím jár magának.- Miért is?- Hát a fele a testvérét illeti. Frittmann Testvérek Kft., így jegyzik a cégüket.- Ha így nézzük, akkor még a fele sem. István bátyámon kívül a feleségeinknek, a borásznak ta­nuló gyerekeinknek, a nehéz idő­ket a szakszövetkezetben átvésze­lő édesanyámnak is jár Az év bo­rásza címből. A Frittmann valódi csapatmunka, és ettől még értéke­sebb nekem.- A testvére nem fájlalja, hogy háttérbe szorul?- Nem szorul, csak másként van előtérben. Én kezdtem minő­ségi borokkal foglalkozni, ő csak évekkel később csatlakozott hoz­zám. Azóta aztán valahogy rajtam maradt, hogy a nyilvánosság előtt én képviselem a céget.- Jó testvérek? » Nem az számít, ki hova szülétik, hanem az, hogy mit tud ott csinálni, ahová született.- Évtizedek óta együtt dolgo­zunk és egymás mellett lakunk. Ha nem lennénk jó testvérek, ez nem működne.- „ ...ha azt mondod, hogy az Alföldön csak pancsolt bor van, mondok valamit, hülye gyerek, ott van a Frittmann” - énekli napjaink egyik felkapott együttese, a Belga. Az év borá­sza címnek is óriási reklámér­téke van. Úgy látszik, egyenes pályán tör felfelé a csillaguk, már ami a dolgok marketing részét illeti.- Hát ez tény. A Belga száma a szüret idején volt új. Akkor szin­te nem látok, nem hallok, de ze­nét biztosan nem hallgatok, szó­val sokáig csak szóbeszédet hal­lottam, a számot nem. Mindenki azt kérdezgette, mit fizettünk ér­te, közben meg azt sem tudtam, Borászkiválóságok mondták Az év borászáról GARAMVÁRI Vencel, Az év bo­rásza 2006: Van az ország­ban néhány kivételes mikro- klímájú terület, ahol kitűn& en szép borokat lehet csinál­ni. Van, ahol könnyebben megy, van, ahol komoly mun­kakén hozzá. Soltvadkert az utóbbi, de mindenhol elen­gedhetetlen az ember, aki a szőlőhöz nyúl. Frittmann János nyugodt, visszafogott ember, jó egy társaságban lenni vele. Szerintem hasonlí­tanak rá a borai. takler Ferenc, Az év borásza 2005: A legfontosabb, hogy Frittmann János egy nagyon rendes ember. Nem vagyunk barátok, csak szakmai ren­dezvényekről ismerjük egy­mást, de elég annyi, hogy eb­ben biztos legyek. Azon a vi­déken csak becsületes kitar­tással lehet ilyen eredményt elérni. Nem volt meglepetés az eredmény, benne volt a levegő­ben és azért is öröm, mert ez példa és lendület lehet az al­földi borászoknak is. miről van szó. Persze, nagyon jólesett.- Zenekari reklám, meg Az év borásza cím. Rögtön drágábbak is lettek a Frittmann-borok?- Csudát. Húsz százalékot emeltünk, de csak a szőlő drágu­lása miatt. A kereskedők az egy más tészta. Hallottam olyanról, aki Az év borásza cím elnyerése után 80 százalékkal növelte a bo­raink árát. De még mindig ala­csony áron tudjuk csak értékesí­teni a borainkat. Túdja, az Alföld?!- Azt mondják, a bor egyéni­ség. A Frittmann-boroknak mi­lyen az egyénisége?- Elégedett lennék, ha azt mon­danák, gyümölcsös, beszélgetős, barátkozós boraink vannak. Per­sze legjobban annak örülök, ha azt mondják: ízlett.- Fontos Önnek az elismerés?- Tudja, ez érdekes. Egyszer ki­számoltam, egy borász, ha időben kezdi úgy 40-45 alkalommal ké­szíthet bort életében. Mert egy év­ben, csak egyszer lehet. Nincs még egy ilyen szakma, ahol van negyvenszer egy-két nap, amikor bizonyítani lehet. Meg egyébként is, a bor bizalmi termék, így a mi szakmánkban talán még fonto­sabb az elismerés, mint általában.- Milyen dicséretnek örült a legjobban utoljára?- Nagy kedvencem, SzávayÁgi, aki szintén soltvadkerti, nemrég nálunk járt és nagyon kedveset írt a vendégkönyvünkbe. És ha már öröm, és ha már Soltvadkert: az idei „Az év vendéglőse,, Pus­kás Lajos, az Anna vendéglő tulaj­donosa is ide való. Szávay, Pus­kás és itt ez Az év borásza cím is. Szerintem mondhatjuk, 2007-ben jó éve volt Soltvadkertnek és ennek is nagyon örülök. Frittmann János 1958.10. 10-én született. Nős, két gyermeke van saját márkanéven 1987-ben palackozta első tételeit ma 40 hektáron évi 3,5-4 ezer hektoliter minőségi bort készít, a testvérével közös borászatban frittmann János ha újból kez­dené, akkor is borász lenne és egy lakatlan szigetre is egy sző­lőtőkét vinne magával LEGJOBB TULAJDONSÁGA: mások sikerének is ugyanúgy örül, mint a sajátjának LEGROSSZABB TULAJDONSÁGA: a konokság amit elismer: az önzetlenség amit ki nem állhat: a gátlásta­lanság amikor pihen: kártyázik VÖRÖS VAGY FEHÉR: rozé álma: jobban megismerni a vi­lágot ami motiválja: hogy van, aki folytatja majd a munkáját- Azért a vendégkönyv első ol­dalán ott van Orbán Viktor is egy fotón. Erről jutott eszembe, hogy valahol azt hallottam, a rendes magyar borásznak csak a tora vörös. Hogy áll a politi­kával?- A bor egy hagyománytisztelő termék, ezért talán könnyebb a konzervatív oldallal azonosítani, de nekem mindkét oldalon van­nak barátaim. Nem hiszem, hogy szerencsés, ha egy borász túl so­kat politizál. Hamvas Bélával va­gyok egy véleményen. Ő köztudot­tan értette a bor filozófiáját és azt mondta - különben éppen az alföl­di borok kapcsán - hogy „a pince civilizációnknak egyik legfonto­sabb intézménye, sokkal fonto­sabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom