Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-14 / 265. szám
2007. NOVEMBER 14., SZERDA GAZDASAG 7 Nincs egyezség az ötyártin: egyelőre marad a Költségtérítés Meg sem nézzük, mit eszünk konyha Akár nyolcéves börtönbüntetésre ítélhetik a vétkes cukrászt Nem folytatódnak a tárgyalások, mert nincs miről - ez a csalódott mondat Göndör István szocialista frakcióvezető-helyettestől származik, miután eredménytelenül zárult a képviselői tiszteletdíjak és költségtérítések rendszeréről szóló tegnapi ötpárti tárgyalás. Egy a kormánypártok által támogatott - MSZP-s forrású - javaslat szerint ugyanis adó- és járulékköteles körbe vonnák valamennyi képviselői javadalmazást, ugyanakkor a fizetéseket a háromszorosára emelnék - ezt megvitatni ültek asztalhoz a pártok. A tárgyalási fiaskóval kapcsolatban Göndör azt mondta: „győzött az Orbán Viktor-i mutyi és szociális demagógia”. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója a tárgyalást követően közölte: egyetértenek a változtatásra való igénnyel, de nem lehet egy rossz megoldást egy még rosszabb megoldással orvosolni. Répássy szerint a közvélemény számára nemcsak a számla nélküli költségtérítés, de a tiszteletdíjak háromszorosára emelése is elfogadhatatlan. A politikus hozzátette: a Fidesz a jövőben is nyitott minden olyan tárgyalásra, amely a képviselői javadalmazást a közvélemény számára is elfogadható módon rendezi. Répássy az MDF-es Hock Zoltánnal közösen éppen ezért azt javasolta a tárgyalást követően: a kormány vonja vissza a benyújtott javaslatot. Hock közölte: csak ötpárti megegyezés elfogadható az ügyben, így készek az újabb tárgyalásra. Jelenleg a viszonylag alacsony képviselői alapfizetés mellé kiemelkedően magas költségtérítési átalány jár, amellyel semmilyen formában nem kell elszámolniuk a honatyáknak. ■ Z. M. A magyar vásárlók csaknem fele sokszor még sem nézi, mit tartalmaz az általa vásárolt élelmiszer, de a lejárati időt most már majdnem mindenki ellenőrzi. Boda Veronika - Farkas Károly Ha a magyar vásárló egy élelmiszerüzletben nézelődik, szinte mindig megnézi, hogy az élelmiszerek szavatossága mikor jár le. Ellenben azt, hogy mit is tartalmaznak, már sokkal ritkábban - derül ki a Tárki és az Image Factory közvélemény-kutatásából. Szemben a cseh vagy szlovák vásárlókkal, a magyaroknak és a lengyeleknek csak alig 53 százaléka ellenőrzi, milyen ösz- szetevőkből készült az általa vásárolt termék. Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenőrzi, hogy az általa vásárolt élelmiszer miből készül. „Ebben az is közrejátszik, hogy a vásárló, ha meg is nézi a termék összetevőit, túl sok információt abból sem szerez” - emelte ki lapunknak Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársa. A szakértő szerint a tájékoztatónak tartalmaznia kellene nemcsak az összetevőket, hanem azok arányát, pontos megnevezését és tápértékét is. A magyarok esetében a kutatási eredmények megerősítették: a nők körültekintőbbek az élelmiszer-vásárlásnál: 82 százalékuk, szemben a férfiak 72 százalékával, ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt Az elmúlt évekhez képest gondosabban vásárolunk. A magyarok 77, a csehek 76, a lengyelek és a szlovákok 75-75 százaléka több-kevesebb rendszerességgel megvizsgálja az élelmiszerek szavatossági idejét. Amíg minden harmadik magyar és lengyel vásárló ezt minden alkalommal megteszi, addig Csehországban és Szlovákiában ez csak minden ötödik fogyasztóra igaz. Ennek hátterében valószínűleg az elmúlt néhány év sorozatban kirobbant átcímkézési és élelmiszerhamisítási botrányai állnak. Az elmúlt egy évben közel 3500 tonna lefoglalt és megsemmisített, lejárt szavatosságú, meghamisított vagy egyszerűen csak egészségre veszélyes élelmiszerMire figyelünk élelmiszerek vásárlása közben? A magyarok szemében a termékek ára és minősége számít a legtöbbet, az, hogy miből készül, nem annyira fontos. A szakértő szerint ebben közrejátszik, hogy a csomagoláson sem derül ki, mit tartalmaz az áru. Botrányok az élelmiszerpiacon 2004. AUGUSZTUS 10. DélAmerikából származó, mérgező aflatoxinnal szennyezett fűszerpaprikát találtak magyar készítményekben. 2005. július 28. Mérgező vegyszerekkel kezelt ribizlit és egrest találtak több magyar élelmiszerboltban. 2006. DECEMBER 4. A M.E.G.A. cégcsoport raktáraiban lejárt szavatosságú külföldi árukra ragasztottak későbbi lejáratra szóló magyar címkét 2007. március 7. A szolnoki Treff Kft. telephelyén több tonna lejárt szavatosságú, de átcímkézett, védőgázos csomagolásúfelvágottat, szalámit és virslit foglaltak le. 2007. augusztus 6. Indiából származó guargumiban rákkeltő dioxint mutattak ki. 2007. augusztus 7. Illegálisan működő baromfifeldolgozó üzemet találtak Csákánydoroszlón. Becslések szerint a vágóhídon tavaly november óta 17 tonna húst dolgoztak fel. rel kapcsolatos botrány került az újságok címlapjára. Ételmérgezés is jut minden nyári szezonra. Augusztus elején Kiskundorozsmáról kellett több- tucatnyi embert kórházba szállítani. Tegnap pedig a Szombathelyi Városi Ügyészség több ember halálát okozó gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emelt a séi cukrászüzem vezetője ellen. Az üzemből kikerült diós kocka miatt 2006-ban 418 ember került kórházba, közülük hat olyan súlyos állapotban, hogy már nem tudtak segíteni rajtuk. Ha bűnösnek találják a cukrászdavezetőt, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. Brüsszel vizsgálja a magyar „lex Mólt” az európai bizottság tegnap közölte, hogy vizsgálatnak veti alá a „lex Molt”: Brüsszel szerint a jogszabály akadályozhatja a tőke szabad mozgását biztosító uniós alapelvet. Brüsszel szerint aggályos lehet, hogy a különösen fontos magyar vállalatokról rendelkező törvény túlzó követelményeket állít az állami felvásárlási kérelmek esetére, illetve az államnak lehetővé teszi, hogy az energiacégek vezetésébe irányítási és ellenőrzési joggal rendelkező tagot delegáljanak. Hetvenhét gyógyszer ára csökkent novemberben NOVEMBER ELSEJÉTŐL 77 gyógyszer ára csökkent átlagosan 2,5 százalékkal, közölte az Egészségügyi Minisztérium. December 1-jétől további 47 termék kerül majd kevesebbe, átlagosan 5,6 százalékkal. Az olcsóbb termékek közül 7, míg a decembertől kevesebbe kerülő gyógyszerek közül 10 terméknél több mint 10 százalékos az árcsökkenés. Elindult a kormányzati feljelentő honlap keddtől üzemel a www.anti-lop.gov.hu korrupcióellenes közérdekű honlap, amelyen bárki bejelentést tehet, ha szabálytalanság, visszaélés jut a tudomására az uniós támogatásokkal kapcsolatban - jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Hozzátette: általában harminc nap alatt vizsgálnak ki egy ügyet. Bajnai átláthatóságot ígért Nem az osztrákok miatt habzik a Rába szennyezés Vizsgálatot rendelt el a környezetvédelmi minisztérium Virágzik az agrobiznisz a minisztérium szerint Soron kívüli vizsgálatot végzett a környezetvédelmi minisztérium kedden a Rábán, hogy kiderítsék, miért habzik újra a folyó. Csaknem 200 kilométeres szakaszon, 12-15 nagyobb szennyvíz-kibocsátású telephelyről vesznek mintát, azt ellenőrzik, hogy ők vezettek-e a Rábába szennyvizet. Az elsődleges vizsgálat is megerősítette, hogy ezúttal vélhetően nem az osztrák bőrgyárak miatt habzik újra a Rába. Szentgotthárdnál csak kisebb habpöttyök vannak, amelyek a szakemberek szerint messze nem összehasonlíthatók a korábbi állapottal. A múlt pénteken vett három minta alapján készített elemzés szerint a folyó szerencsére most nem annyira szennyezett, mint a korábbi habzáskor. Azt azonban továbbra sem tudni, honnan származhat a szeny- nyezés, az eredmények a hét végére készülnek el. Korábban komoly diplomáciai bonyodalmakhoz vezetett, hogy a szomszédos Ausztriában nagy mennyiségű szennyezőanyagot juttattak a folyóba. Akkor több burgenlandi bőrgyár és egy stájerországi geotermikus erőmű engedett hosszú időn keresztül szennyvizet a Rábába. ■ ■ Nem tudni, honnan származik a szennyezés. Diplomáciai vitát is okozott a Rába évekig tartó szennyezése Jó évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság, részesedése a GDP- ből 3,7 százalék volt, míg a teljes agrobizniszé 12-13 százalék - jelentette ki Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára kedden az agrárgazdaság helyzetéről szóló parlamenti beszámolójában. Az államtitkár kiemelte: tavaly a mezőgazdaság 429,6 milliárd forintos támogatási forráshoz jutott, ami több mint húszmilliárd forinttal haladta meg az előző évit. A magyar agrárgazdaság kivitele 2006-ban elérte a 3,6 milliárd eurót (915 milliárd forintot). Ez 8,5 százalékkal volt több, mint 2005-ben. Gőgös utalt arra: Magyar- ország sikerrel kapcsolódott be az unió agrárpolitikai reformjába. Negatívumként értékelte ugyanakkor azt, hogy az állattenyésztési ágazatokban romlottak a pozíciók. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint viszont a kormány a tsz-ala- pú tőkés nagybirtokrendszer építését végzi gőzerővel, pedig inkább az Európai Unió középbirtokon alapuló, családi gazdaságok köré szerveződő modelljét kellene szem előtt tartania. ■ ■ 8,5 százalékkal nőtt az agrártermékek kivitele.
