Somogyi Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-14 / 265. szám

Szabad iskolát választani? korlátozás Minden gyereknek a körzeti iskolába kell majd járnia A szociális miniszter szerint a szegényebb településeken élő, hátrányos helyzetű gyerekek lényegesen rosszabb minőségű oktatást kapnak Megrótta a pártja Dobolyi Alexandrát az mszp országos etikai bizottsága figyelmeztetés­ben részesítette Dobolyi Alexandrát, a párt európai parlamenti képviselőjét, mi­vel a végzettségével kapcso­latos nyilatkozatai nem vol­tak pontosak. A képviselő a végzettségével ellentétesen doktorként tüntette fel magát, és életrajzi adataival kapcsolatban több lapnak nem pontosan nyilatkozott. Mégsem beszámíthatatlan Tasnádi Péter? nem szenved kóros-agysor- vadásban Tasnádi Péter, így nem nevezhető beszámítha- tatlannak sem - a Magyar Nemzet szerint ez szerepel az ügy kapcsán készült új szakértői véleményben. A bűnszervezetben elköve­tett bűncselekménnyel vádolt vállalkozót erre hivatkozva helyeztették szabadlábra az ügyvédei. Szekeres: nem aggályos Laboré kinevezése a nato egyetlen szervezeté­től sem érkezett jelzés La­boré Sándornak a Nemzet- biztonsági Hivatal élére tör­ténő jelölésével kapcsolat­ban - jelentette ki Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A tárcavezető azt követően mondta ezt, hogy Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke botrányosnak nevez­te a moszkvai KGB-egyete- men végzett Laboré ki­nevezését. Szekeres nem aggódik Csak az Országos Cigány Önkormányzat támogatja azt a javaslatot, amely a falusi szegény gyerekek érdekében korlátozná a szabad iskolaválasztást. A Fidesz szerint az ötlet tárgyalási alapnak sem jó, Vég Márton Egy-két éven belül eltörölhetik a szabad iskolaválasztást, vagyis minden gyereknek a körzeti is­kolába kell majd járnia. A felve­tés Lamperth Mónika szociális miniszteré, aki szerint a falusi szegény gyerekeknek most nincs esélyük jó minőségű okta­tást kapni. A körzetesítést - elv­ben - az oktatási tárca is támo­gatja, ha a szakma is egyetért. Egyelőre azonban egyik par­lamenti párt sem állt Lamperth Mónika mellé a kérdésben. A szocialista politikus egy hét végi konferencián beszélt arról, hogy egy baloldali kormány nem nézheti tétlenül, amint a jelen­legi oktatási rendszer növeli a meglévő társadalmi különbsége­ket. Lamperth szerint akik tehe­tősebbek, költséget nem kímélve az általuk jobbnak ítélt iskolába viszik a gyereküket. A szegé­nyebb falvakban és a nagyváro­sok perifériáján élő, hátrányos helyzetű gyerekek így lényege­sen rosszabb minőségű oktatást kapnak. A folyamat következmé­nye, hogy a pedagógusok is igye­keznek a jobbnak ítélt iskolák­ban elhelyezkedni. „A cigányok esetében a szabad iskolaválasztás szabad gyerekvá­lasztást jelent, mert az iskola dönt a felvételről. Ez a szegregáció melegágya” - mondta ifjabb Bog­dán János. Az Országos Cigány Önkormányzat szóvivője hozzá­tette: azt javasolják, ne vihessék magukkal az állami fejkvótát azok a gyerekek, akik nem a lakóhe­lyük szerinü iskolában tanultak. A Fidesz szerint Lamperth ja­vaslata addig nem tárgyalási alap, ameddig a kormányzat mil- liárdokat von el a közoktatástól. „A szabad iskolaválasztás joga lényegében alkotmányos alap­jog” - mondta Sió László. Az el­lenzéki párt szakpolitikusa sze­rint a megoldás nem az, hogy a tehetős családokat próbálják korlátozni, hanem a leszakadó iskolákat kell egyrészt vonzóvá, másrészt sikeressé tenni. A Pedagógusok Szakszerveze­te szerint annyit megér az ötlet, hogy elgondolkodjanak rajta. Igaz, szerintük sem biztos, hogy beválna. „Nagyon sok kibúvó lesz. Azok a családok, amelyek eddig is elvitték a gyerekeket máshova, megtalálják a módját, hogy a jövőben is elvigyék őket. Alapítványi iskolákban ezentúl is folyhat elitképzés” - mondta Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Vekerdy Tamás gyermekpszi­chológus nem hisz abban, hogy Magyarországon járható út len­ne a szabad iskolaválasztás meg­szüntetése, és a lépés egyenlő esélyeket teremtene a hátrányos helyzetűek és a jobb módúak számára. „A gyermekek esély- egyenlőségének javítását a pe­dagógusképzés megváltoztatá­sával kellene kezdeni” - fogal­mazott a szakember, aki szerint Lamperth Mónika felvetése helyes célokat tűz ki, ám a javas­lat nem megvalósítható. Gyűlöletbeszéd: Sólyom László alkotmánybírák elé viszi a törvényt Előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybíróságnak (Ab) Sólyom László a gyűlöletbeszéd- törvényt. Az államfő véleménye szerint a jogszabály több szem­pontból is alkotmányellenes. A törvényt az Országgyűlés október végén fogadta el, azt kö­vetően, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Gárda augusztus végi avatása utáni nemzetközi sajtótájékoztatón szorgalmazta a szigorítást. A jog­szabályban többek között az sze­repel, hogy a jövőben bárki, aki egy vallási, etnikai, kisebbségi csoport tagjaként vagy szexuális hovatartozása, világfelfogása miatt megszólítva érzi magát, felléphessen egy sértő megnyil­vánulás ellen. Sólyom László szerint ugyan­akkor egyetlen sértő kifejezés miatt perek tömege indulhat: ez és a kiszabható kártérítés össze­ge azonban „olyan aránytalan mértékben korlátozza a véle­ménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, ami büntetőjogi szankciókat is meghaladó sú­lyú" - áll az elnöki állásfoglalás­ban. Ez a Köztársasági Elnöki Hivatal szerint elrettenthet a szabad véleménynyilvánítástól is, gátolva a szabad közvélemény működését. ■ Perek tömege indulhatna a törvény nyomán- véli az államfő. Az államfő szerint az is aggá­lyos, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesül­nek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik épp oly méltóak a védelemre. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetvezetője úgy vélte, vár­ható volt az államfő döntése. Hozzátette: a fenti aggályok na­gyobb része már a törvény par­lamenti vitájában is felvetődött. Répássy emlékeztetett: az ellen­zék éppen ezek miatt nem támo­gatta a javaslatot. Az Alkotmánybíróság azt közöl­te: soron kívül napirendre tűzi a jogszabály vizsgálatát. ■ Z. M. Együtt tanulva jobbak az eredmények KISEBBEK A ROMA és nem ro­ma ellentétek azokban az ál­talános iskolákban, amelyek integrált oktatást valósítanak meg - ez olvasható abban a kutatásban, amelyet tegnap ismertettek. A nyáron zárult felmérés mintájául 60 intéz­mény szolgált, közülük 30 is­kola valósította meg az Orszá­gos Oktatási Integrációs Háló­zat programját, 30 pedig ha­gyományos pedagógiai prog­ram szerint tanító iskola volt. Kézdi Gábor, a kutatás vezető­je közölte: a programban részt vevő iskolákban tanulók ered­ményei szinte mindenben job­bak voltak. Jobb volt a diákok szövegértési képessége, s in­kább érezték úgy, hogy ma­guk irányítják a sorsukat. Környezeti katasztrófa a Fekete-tengeren pakura A viharos időjárás is nehezíti a mentőalakulatok munkáját Gyurcsány sem tudta meggyőzni a szerbeket Harmincezer madár és meg- számlálhataüan mennyiségű hal pusztult el a Fekete-tengerben - nyilatkozta az Interfax hírügy­nökségnek Krasznodarszk kor­mányzója, annak kapcsán, hogy már ■ Évekig tarthat kétezer tonna paku- a szennyezés ra ömlött ki a felszámolása. Kercsi-szorosban egy vasárnap kettétört tenger­járóból. A Volganyeft-139 le­génységének öt tagját még teg­nap sem találták. Az elmúlt év­tizedek legpusztítóbb fekete-ten­geri viharában összesen tucat­nyi hajó süllyedt el vagy futott zátonyra, tegnap este összesen húsz eltűnt embert kerestek. A Volganyeft több mint négy­ezer tonna olajat szállított, ebből alig kétszáz tonnát sikerült ösz- szegyűjtenie a több száz fős mentőalakulatoknak. A pakukát a partról markolókkal, a víz fe­lett pedig helikop­terrel eltávolító ka­tonák munkáját a viharos szél nehezí­tette. A BBC beszá­molója szerint két másik, a vi­harban elsüllyedt hajó is veszé­lyes anyagokat szállított. A pa­kurán kívül hatezer tonna kén is a vízbe került. Szakértők szerint fennáll az a veszély is, hogy a hi­degben a pakura a fenékre süly- ^ lyed, s ebben az esetben a vihar J következményeinek felszámoló- I sa évekig is eltarthat. ■ Harmincezer madár pusztult el, miután a partra jutott a kiömlött pakura „Koszovó függetlensége elfogad­hatatlan” - jelentette ki Vojislav Kostunica szerb kormányfő Bu­dapesten, Gyurcsány Ferenc ma­gyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után. A szerb politi­kus hozzátette: a koszovói füg­getlenség sértené a szerb alkot­mányt; Belgrád álláspontja to­vábbra is az, hogy a déli tarto­mány Szerbia részeként maxi­mális jogokat kapjon. Kostunica szerint a kompromisszumos megoldáshoz a két fél együttmű­ködésére volna szükség, az albán oldal azonban nem tesz semmit. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unió álláspontján van, tehát az lenne a legjobb, ha a helyzet rendezé­sének alapja a felek megállapo­dása lenne. „Fontos, hogy a ki­sebbségek ne konfliktusok for­rásai legyenek, hanem gazdagít­sák a két országot” - jelentette ki a magyar miniszterelnök. A honvédelmi miniszter azon­ban a parlament külügyi bizott­sága előtt kijelentette: „minden­re fel kell készülni”. Szekeres Imre szerint ezért a Koszovóban szolgáló magyar zászlóaljat 2008-ban összevonják az olasz és szlovén egységekkel. December 10-én lejár a nem­zetközi erők ENSZ által adott mandátuma, és meg kell hatá­rozni a tartomány státusát: elis­merni függetlenségét vagy Szer­bia részének tekinteni. ■ F. K. mmmm ÉHHIB Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága támogatta ^ IO —azokat a módosító javaslatokat, amelyek lehetővé tennék a női kvóta bevezetését a választáso- ' * f í % kon a pártlistákon. Sándor Klára törvényjavaslata szerint a következő országgyűlési és ön- ^ÉS kormányzati választásokon a pártok listáin egymást váltanák a férfi és a női politikusok. A| ZjüiIjHi jl------- :-------------r~=:---------- — — ~ ...............................•- --------------------------------------------- ■ ............... ~ W..

Next

/
Oldalképek
Tartalom