Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-28 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 43. szám

2007. OKTÓBER 28., VASÁRNAP 6 SZTORI Tanárkesergő: az iskolában a diák az úr bajkeverők Egyre több pedagógus fontolgatja, hogy a kiszolgáltatottság miatt elhagyja a pályát Ha egy gyerek tönkre akarja tenni a tanítási órát, nyugodtan megtehe­ti - a pedagógusok kezé­ben ugyanis kevés eszköz van az iskolai fegyelem fenntartására. Dián Tamás A kormos betiltása után átestünk a ló túlsó oldalára - állítja több pe­dagógus. Szerintük ugyanis a gyerekek jogai mellett szinte el­törpülnek a számonkérhető köte­lezettségek. Ha például egy gye­rek a viselkedésével ellehetetlení­ti a tanórai munkát, a tanár sem­mit sem tehet Rossz érdemjegyet a viselkedés miatt nem adhat, mi­vel ez törvényellenes. Kiküldenie sem szabad a diákot, mivel ez ugyancsak tiltva van. Az egyedü­li lehetőség az írásbeli figyelmez­tetés, de ez is könnyedén kivédhe­tő, ha a nebuló úgy dönt, hogy nem adja át az ellenőrzőjét A ta­nár ugyanis nem nyúlhat bele a gyerekek táskájába. Ha ezt még­is megteszi, eljárás indul ellene. „Valójában a gyerekek jóindula­tára van bízva, hogy el tudjuk-e végezni a munkánkat - jelentet­te ki egy névtelenséget kérő peda­gógus. - Sokszor az sem megol­dás, ha behívjuk a szülőket, mivel el sem jönnek. A családokban ál­talános nézet, hogy az iskolai problémákat oldja meg a tanár.” A jelenlegi jogszabályok sze­rint még a társait veszélyeztető Sok tanár tehetetlen egy-egy problémás diák megfékezésében. Egyesek több fegyelmezési eszközt szeretnének, mások a szülőkben látják a hibát diák eltávolítása sem megoldha­tó: mivel tankötelezettség van, az iskola csak úgy tanácsolhatja el a gyereket, ha egy másik intéz­mény átveszi. Ha ez nem sikerül, a rendbontónak maradnia kell. Pedagógusok között nyílt titok, hogy az iskolák „cserélgetik” egy­más közt a problémás diákokat - ez persze az esetek többségében nem old meg semmit. A tanárok zúgolódása már az oktatási jogok biztosához is elju­tott, de Aáry-Tamás Lajos szerint ezeket a problémákat csak peda­gógiai módszerekkel lehet megol­dani. „Sokszor ostromolnak, hogy miért nincs több eszközük a pedagógusoknak a fegyelme­zésre, de én ilyenkor mindig visz- szakérdezek: mire gondolnak? A testi fenyítésre, a félelemkeltés­Debrecenben egy kilencéves terrorizálta társait legutóbb a debreceni Mű­helytelepi Általános Iskolá­ban tört ki botrány azért, mert egy kilencéves kisfiú terrorizálta a többi diákot, egy társát pedig ceruzával álion szúrta. A rendőrségen azt mondták, hogy mivel kis­korúról van szó, nem tud­nak ellene eljárást indítani, az iskola igazgatónője pedig úgy nyilatkozott: ő minden­hol jelezte a problémát, de hiába. re alapozott pedagógia számunk­ra elfogadhatatlan. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet­ének elnöke szerint egy konflik­tust csak hosszú távon lehet pe­dagógiai eszközökkel megoldani, ha viszont konkrét incidens ala­kul ki, ott igenis meg kellene ol­dani a bajkeverő gyermek ideig­lenes eltávolítását. „A tananyag átadása közben, 20-30 gyerek je­lenlétében egyszerűen nincs arra mód, hogy a pedagógus egyetlen rendetlenkedő diákra figyeljen - mondta. - Minden iskolában kel­lene alkalmazni egy főállású gyermekpszichológust, aki ki­emelné a gyereket a pillanatnyi feszült helyzetből, és szakértő­ként foglalkozna vele.” Simonné Toldi Ágnes, a Ma­gyarországi Szülők Országos Egyesületének szóvivője szerint a tanárok sem szentek, hisz halla­ni olyanról is, hogy egyik-másik pedagógus rendszeresen meg­alázza a gyerekeket. „Persze, én sem tenném tűzbe a kezem min­den anyukáért vagy apukáért, hi­szen sók esetben valóban több­szöri hívás után sem mennek be az iskolába - mondta. - Ám en­nek sokszor anyagi okai vannak. Egyes családok szociális helyze­te ugyanis annyira rossz, hogy egyszerűen nem tudják fizetni az iskolai költségeket. Ha bemenné­nek a tanárhoz, egyúttal az osz­tálypénzt is kérnék tőlük, így az­tán inkább messze elkerüük az intézményt.” Lassan végleg elfelejtünk helyesen írni anyanyelvi mentőöv Néha elkél a „nyelvi elsősegély-szolgálat” segítsége Nagy Levente, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda vezetője lefüleli a hibákat Miben hasonlít a pékárú és a wesztern? Nos, így leírva mind a kettőben durva helyesírási hiba éktelenkedik. Utóbbi egy könyv címlapján (!) jelent meg nemrég, míg a főnévként használt „áru” szóvégi hosszú magánhangzója általánosan előforduló tévedés a kereskedők körében. Sajnos nem elvétve tapasztalható jelen­ségről van szó: a hibátlan helyes­írás iránti igény egyre kevesebb embernek fontos. Balázs Géza nyelvészprofesszor szerint írás­műveltség tekintetében még a % sokat csepült szövegértésnél is 5 rosszabbul állunk. Mint mondta, | olykor a nagy multicégek kiad- | ványai is hemzsegnek a hibák- I tói. „Ezek pedig nem csupán nyomdai bakik - jelentette ki. - Rossz szavakat használnak, nincs egyeztetve az alany az ál­lítmánnyal, vagy egyszerűen nem érteni, hogy a szöveget megfogalmazók mit akarnak kö­zölni. Jómagam is sokszor kapok különböző hivataloktól olyan le­veleket, amelyekből nyelvész lé­temre sem vagyok képes kihá­mozni a mondanivalót.” A legtöbb nyelvi hibát a kü­lönböző reklámokban lehet fel­fedezni. Nagy Levente, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda vezető­je elmondta: legalább két he­lyesírási tévedés szinte bárme­lyik szórólapon található. A két esztendeje létrehozott iroda egyébként afféle „nyelvi elsőse­gély-szolgálatként” működik: létrehozóinak fő törekvése a nyilvános szövegek közérthető­vé tétele, illetve általában a he­lyes beszéd, a helyesírás szolgá­lata volt. Bárki írhat nekik egy- egy helyesírási problémával kapcsolatban a www.e-nyelv.hu honlapon, és ők hamarosan e-mailben válaszolnak. Az iro­da felkérés alapján több nagy- vállalat, tőzsdei cég honlapját is ellenőrzi, ez aztán érezhető is a „az adóhatóság ismételten jel­zi, hogy a március 15-i befizeté­si kötelezettség hatálya kizáró­lag a 2007. évben megállapított gépjárműadók vonatkozásá­ban nem áll fenn, kizárólag a 2007. évi gépjárműadó az, melynek fizetési kötelezettsége akkor nyílik meg, amikor az adózó az adóhatóságtól a köte­weboldalak olvashatóságán, de bűnügyekben is fordultak már hozzájuk nyelvészeti szakvéle­ményért. „Bármily furcsán hangzik, a helytelen írásmóddal megjelenő reklámoknak, illetve szórólapoknak véleményformá­ló erejük van, azaz a nyelvi slendriánságok nagy eséllyel a lező határozatot kézhez vette és jogerőre emelkedett. ” „A KOLUMBÁRIUMFALBAN kikép­zett urnafülkék egyszemélyesek és kétszemélyesek, így igény esetén családtagok elhelyezését is biztosítani lehet. ” „A ii. övezetben nagyhaszon- állat nem, kishaszonállat tartható. ” hétköznapi írásbeliség részévé válhatnak - mondta Nagy Le­vente. - Sajnos a cégeknek ke­vés az idejük, sietve készítenek el egy-egy kiadványt, a nyelvi hibáktól hemzsegő végered­mény pedig nem okoz számuk­ra akkora presztízsveszteséget, hogy ezt kínosnak érezzék. Szá­momra a legnagyobb baki egy mediterrán ország reklámja volt, amelynek óriásplakátján a következő felirat szerepelt: »Fedezd fel érzékeided«. Ezt vé­gül is lecserélték.” A szakértők szerint nemcsak azért érdemes több figyelmet fordítani a nyelv helyes haszná­latára, mert ez az általános mű­veltség része, hanem mert jó, ha tudjuk: a nyelv akár fegyver is lehet. Aki képes jól használ­ni, manipulálni tudja a többi embert. Kitűnő példa erre az a reklám, amely szerint az egyik fogkrém „küzd a fogkő ellen”. A fogkövet egyébként semmi­lyen fogkrém nem távolítja el, de ilyesmit a hirdetés nem is ál­lít. A reklámozók csupán azt kö­zölték, hogy a kérdéses termék „küzd”. Sokan mégis bedőlnek, mert nem gondolkodnak a hir­detés valódi jelentésén. Vagy nem is törődnek vele. Balázs Géza szerint lelki okai vannak, hogy az átverésekre egyébként oly érzékeny fogyasztók többsé­ge a nyelvi huncutságokon nem háborodik fel. „Az emberek hal­lani akarnak valami jót - mond­ta. - Ezért cserébe pedig a kri­tikai érzékükről is hajlandók le­mondani.” ■ Dián Tamás Hétköznapi értelmetlenségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom