Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-21 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 42. szám
6 2007. OKTÓBER 21, VASARNAP Aki nyilasokról beszél, elferdíti a tényeket 1956 A történészek szerint voltak incidensek, de a forradalom fősodra mindvégig tiszta maradt Börtönből szabaduló nyilaskeresztesek, zsidókra vadászó géppisztolyosok, 1956 nem volt forradalom - ezeket mondta nemrég Havas Szófia szocialista parlamenti képviselő, komoly indulatokat keltve. A történészek szerint az elszigetelt jelenségek ellenére a forradalom tiszta volt. Éber Sándor 1956. október 26-án, Miskolcon a rendőrség előtt gyülekező tömeg arról akart meggyőződni, hogy vannak-e az épületben politikai foglyok. A rendőrök és az ávósok pánikba estek, figyelmeztetés nélkül a tömegbe lőttek, és kézigránátot dobtak rájuk. A felháborodott tömeg több embert csáklyával, bányászlámpával, dorongokkal agyonvert. Egy zsidónak vélt férfit, Freimann Lajos pesti gombügynököt, aki próbálta megfékezni az indulatokat, a megrongált szovjet világháborús emlékműhöz hurcolták, és egy ÁVH-s ezredes, a szintén zsidó Gáti Gyula mellé akasztották. Hajdúnánáson valaki a csőcselékből kiadta a jelszót a zsidóverésre, majd az utcájukban súlyosan bántalmazták a vallási közösség vezetőit. A nemzetőrség rendet teremtett, és a testületből kizárták a pogromokban részt vevőket. Néhány zsidót viszont arra szólítottak fel, hogy hagyják el a települést, de ezt azzal indokolták, hogy a védelmükben tették. Ezek a példák a lapunk által megszólított történészek szerint semmi esetre sem jellemzők a forradalomra. Sőt az ilyen kivételek csak erősítik a szabályt: a forradalom fősodra tiszta volt. „Azt, hogy valaki 1956-ban az adott pillanatban, milyen hülyeséget mondott, nem jellemezheti az akkori gondolkodást és korszakot, sem a forradalmat” - mondta M. Kiss Sándor történész. Angyal István vagy Gáli József például zsidó forradalmárok voltak, és nincs arra adat, hogy származásuk miatt megszólták volna őket. A nyilasoknak 1944-ben még a megszállt Magyarországon sem volt tömegbázisa, csak egy kivételes történelmi szituációFalábú Jancsi börtönből szabadult, és a Corvin köziek tüzérparancsnoka volt. Köztörvényes bűnökkel vádolták. Horn Gyula testvérét valószínűleg halálra gázolták, lincselésre nincs adat M. Kiss Sándor történész szerint Havas Szófia kijelentéseire nincs bizonyíték. Édesapja halálának idején, december 12-én ugyanis már nem volt lehetőség arra, hogy felfegyverzett forradalmárok teherautóval mászkáljanak, főként nem az Ajtósi Dürer sori szovjet főhadiszállás közelében. „Törté nelmi nonszensz, hogy az ő édesapját nyilasok ölték meg” - hangoztatta a történész. Korábban Germuska Pál, az 1956-os Intézet titkára úgy nyilatkozott lapunknak Horn Géza haláláról, hogy valószínűleg közlekedési baleset áldozata lett, holttestének megcsonkítására pedig nincsenek adatok. Germuska szerint Horn Gyula már novemberben csatlakozott a karhatalmi szervekhez, pedig a „pufajkásokhoz” való kerülését testvére halálával indokolta. bán kerülhettek hatalomra. „Aki azt mondja, hogy markáns szerepe volt a nyilasoknak 1956- ban, az elferdíti a tényeket” - jelentette ki Szerencsés Károly, az ELTE docense. Az esetleg kiszabaduló nyilasok inkább elmenekültek az országból, nehogy visszakerüljenek a börtönökbe. „Az, hogy melyik városban kiket engedtek ki a börtönből, politikai foglyokat, köztörvényeseket, nem központilag döntötték el. Mivel összeomlott a pártállam, az események spontán alakultak” - hangoztatta Eörsi László, az 1956-os Intézet munkatársa. Egy oroszlányi bányában például, ahol rabokat dolgoztattak, a tömeg ledöntötte a kerítést, így mindenki megpattant. ■ 1956 nem volt zsidópogrom, és nem arról szólt, hogy a nyilas vagy a Horthy-rendszert akarták volna visszaállítani. M. Kiss Sándor szerint Falábú Jancsit, alias Mész Jánost, a Corvin köziek tüzérparancsnokát sem lehet köztörvényes bűnözőnek titulálni csak azért, mert börtönből szabadult. A Rákosi-rendszerben ugyanis a feketevágásért vagy a zsizsikes magért is éveket lehetett kapni. Falábú Jancsit Mező Imrének, a Köztársaság téri székház védőjének meggyilkolásával is gyanúsították. M. Kiss szerint Mező Imréék lelövését nem lehet egyértelműen az ő számlájára írni, mivel Mező kórlapja azt bizonyítja, hogy hátulról lőtték le. Tény, hogy november 4. után történtek lopások, fosztogatások is. Ezt azzal indokolták, hogy inkább ők vigyék el a holmikat, mint a ruszkik. A Divatcsarnokon egy belövés miatt például jókora bejárat keletkezett, és az emberek elhurcolták az árucikkeket. Előfordult az is, hogy a Nemzetőrségbe jelentkezők is fosztogattak, mint például a Rákosi- vagy a Gerő-villát, többségében azonban sikerrel védték a tulajdont. Ez volt jellemző. A Nemzetőrség feladata volt az is, hogy az elfogott ÁVH- sokat megvédjék a népharagtól. „A Széna téren mintegy 150 foglyot őriztek, mint például Marosán Györgyöt, és nekik a hajuk szála sem görbült meg” - hangoztatta Eörsi László. „A Köztársaság téri, csepeli vagy pesterzsébeti lincselések ellenére a forradalom tiszta volt, nem lehet abszolutizálni a kivételes eseteket, el kell határolódni ezektől az eseményektől” - mondta a történész. M. Kiss Sándor azt hangsúlyozta, hogy október 23-án mosolygó emberek fegyverek nélkül vonultak fel a terrortól való szabadulásért. A karhatalom lőtt rájuk, kényszerítette a tömeget a védekezésre, és nem lehet megkérdőjelezni a forradalmárok ellenállási jogát. „A forradalomhoz indulat kell, különben nem tör ki, és ilyenkor fölborul az úgynevezett törvényes rend - hangsúlyozta Szerencsés Károly. - Amikor egy folyó árad, felül van a mocsok, de a folyó mélysége szabja meg az áradatot” - mondta a történész. Az ELTE docense szerint 1956 nem volt zsidópogrom, és nem is arról szólt, hogy a nyilas vagy a Horthy-rendszert akarták volna visszaállítani, hanem a demokratikus Magyarországot megteremteni. Füst Milán szavaival élve: „Egyetlen önző vagy fasiszta hang nem hallatszott.” „Milyen szándék kérdőjelezi ezt meg?” - kérdezi Szerencsés Károly. A történészek értetlenül állnak Havas Szófia legutóbbi kijelentései előtt. Szerencsés Károly arra emlékeztetett, hogy az első törvény, amit elfogadott a magyar parlament 1990-ben, az volt, hogy forradalomnak minősítették 1956-ot. „Aki ezt megkérdőjelezi, az alkotmányt kérdőjelezi meg. A Kádár-rendszerben az ávósok megölése volt a címlapon, és ezek a propagandaanyagok vagy a személyes családi élmények ma is hathatnak. Havas Szófia véleménye 1956-ról ezek alapján torz, de 1990 után egy rendszerváltó demokratikus pártban nem lehet ilyen vélekedésnek helye” - mondta az ELTE docense. Eörsi László szerint Havas Szófia nyilatkozata magánemberként még érthető lenne, de politikusként nagyobb megalapozottsággal kellene nyilatkoznia. M. Kiss Sándor pedig úgy fogalmaz: nagyon szerencsétlen, hogy az október 23-i ünnep előtt ilyen kijelentések hangzottak el, amikor 1956-ot atrocitások nélkül kellene ünnepelni. A zászlósoknak és a filmeseknek jó üzlet október 23. profitünnep A filmek támogatásánál nem szerepel a szempontok között a várható nézőszám Október 23-a ünnepnap a zászlókészítőknek is: a hétköznapi forgalom másfélszeresét könyvelhetik el. A Zászló Kft. egyik fővárosi üzletének eladója lapunknak elmondta: a legtöbben a 70 x 100 centis címeres nemzeti lobogót keresik. „Tavaly többen is dobozszámra vitték a zászlókat - mondta á kereskedő. - Persze főleg üzérek. Nálunk egy szitanyomott poliészter alapú lobogó címer nélkül 1500, címerrel pedig 3000 forint. Ugyanezeket a zászlókat október 23-án már 4000-6000 forintért kínálják az utcán, persze csak kéz alatt, számla nélkül.” Az eladó szerint az idei csendesebb hangulatot jelzi, hogy a tavalyi vásárlói roham egyelőre elmaradt, az árpádsávos lobogók iránt pedig szinte alig van kereslet. A filmek piacán sem ment bizonytalanra az, aki 1956-ot választotta témának. A tavalyi ötvenedik évfordulóra több mint féltucatnyi alkotás került a mozikba különböző mértékű állami támogatással. Az, hogy hány néző volt kíváncsi rájuk, már más lapra tartozik. Egyedül a Goda Krisztina által rendezett és Andy Vájná nevével fémjelzett Szabadság, szerelem című film lett valódi siker: a 150 milliós vissza nem térítendő támogatással készült produkciót 506 802 néző látta. Csak összehasonlításképp: a forgalmazók 80 ezer eladott jegy után könyvelnek el jónak egy filmet. Ebből a szempontból megfelelően teljesített még az 50 milliós támogatásban részesülő Mansfeld című film is, hiszen 82 ezren váltottak rá jegyet. Ám az ugyanekkora állami invesztícióval készült Budakeszi srácokra már csak 18 ezren voltak kíváncsiak. Az ugyancsak ’ 5 6-os témájú Herminamező kísérleti filmként pályázott, ám az idáig regisztrált 701 nézője két telt házas előadást sem feltételez. VágA könyvpiacon Charles Gáti volt a nyerő szerző a könyvpiacon nem kíséri pénzeső az ’5ó-tal foglalkozó kiadványokat. Ezek fölött ugyanis valóban az olvasók mondanak ítéletet Matyi Dezső, az Alexandra üzlethálózat tulajdonosa szerint a „forradalmi” művek példányszáma alig haladta meg a 2500-at. „Ettől függetlenül persze egy ilyen könyv is lehet sikeres, ha pont ennyit hoztak ki belőle, és elfogyott - mondta. - Persze itt is volt egy nagyon keresett kötet: Charles Gáti Vesztett illúziók című könyvéből tízezer példány körül fogyott, ami már- már bestseller. ” völgyi B. András A hatodik koporsó című, 60 milliós támogatást elnyert filmje még nem készült el. A Nap utcai fiúk című alkotást most mutatják be, ez 80 milliót kapott. Oláh Katalin, a Magyar Mozgókép Alapítvány sajtófőnöke lapunknak elmondta: az 1956-tal foglalkozó filmek támogatásának jogosultságát sohasem hozzák összefüggésbe a későbbi nézőszámmal. „Nem a megtérülés a cél, hanem az, hogy az alkotók különböző megközelítésből dolgozzák fel a történelmi témát - jelentette ki. - Lehet, hogy egy filmet kevesen látnak, de az idők során sok ember számára fontossá válhat ez a dokumentáció.” ■ Dián Tamás Dobó Kata a Szabadság, szerelem című filmben. Az alkotást félmillióan látták. ÉVFORDULÓ
