Somogyi Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-20 / 246. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 20., SZOMBAT m i > mm mmmm ~ mmmmmmmh mmmm mm ™ mmmm ■ mmmmmmmí i mmm KIS TÖRTÉNETEI MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Az öngyilkos Rózsahegyi RÓZSAHEGYI KÁLMÁNT, az ízes szavú színészt kirúg­ták a Magyar Színházból. Barátai beajánlották Beöthy László direktornak, aki alkalmazta is a Nemzeti Színházban; ahol több évtizeden át a közönség kedvencévé vált. SZERETETT VADÁSZNI. Egy alkalommal Orosházán egy barátjával elindult nyúlra a határba. Késő délutánig cserkészték a vadat; jó messzire elkajtattak, de semmit sem lőttek. Alkonyodott. A távolban még látszott az orosházi templom tornya; elindultak hát „torony eránt”. De a templomtorony nem akart közeledni. - Na, így aztán, pláne az apostolok lován, estig sem érünk haza! - fa­kadt ki Kálmán. Szekérnek nyoma sem volt. Ám egy­szer csak közeledett a sze­gedi vicinális. - Ez pont jó lesz nekünk! - így a szí­nész. A társa csak búslako­dott: - Ha volna állomás, tán meg is állana. Rózsahe­gyi nem esett kétségbe, föl­szaladt a töltésre, és a sí­nekre feküdt: - Te meg ro­hanj a vonat elé és ordíts:- Megállni! Ember a sínen! így is történt. A vonat meg­állt, a masiniszta pedig a fűtőjével elkezdte Kálmánt felrángatni a sínekről. Ő azonban nem hagyta ma­gát: - Hagyjanak meghalni! Meguntam az életemet. - Nem úgy van az! Halj meg, bolond, ha akarsz; de ne az én mozdonyom alatt! S az­zal bevágták a színészt az egyik kupéba; a konduktor pedig komájának a lelkére kötötte: - El ne mozduljon kend mellőle; mert ez az ütődött még ki talál ugrani a vonatból is! rózsahegyi „nagy nehe­zen” megnyugodott; majd rövid idő múlva - ingyen - megérkeztek Orosházára, így sikerült Rózsahegyi „öngyilkossága”... Abszurd komédiázás - magasfokon karnebálA szenzációs szöveg és színészi játék eladják az amúgy közepes történetet A tavalyi stúdiósiker, a Réthly Attila rendezte Karnebál a nagyszínpa­don is meghódította a publikumot. Vas András Mindig merész vállalkozás egy kisszínpadon - esetünkben a stú­dióban - sikert sikerre halmozó darabot műsorra tűzni nagyelő­adásként. Más díszletet, szereplő­elosztást, mozgást, rendezést kí­ván a megnövekedő tér, s nem mellékesen: a rétegigény kielégí­tése mellett a nagyközönséget is ki kell szolgálni. A Csiky Gergely Színházban két éven belül a má­sodik darab nőtte ki a stúdiót, s került át a nagyszínpadra: előbb a Lila akác, majd az idén a Karnebál érett meg a program összeállítói szerint a váltásra. Előbbiről kijelenthető, kár volt fá­radni vele, s tartani lehetett attól, hogy a tavalyi stúdió-sikerdarab is lerombolja önnön renoméját S nem is feltétlenül a magasabb­ra került léc, mint inkább a nagy­érdemű reakciói miatt. Hiszen bár első látásra-hallás- ra Ion Luca Caragiale darabja - eredeti címe: Farsang - egysze­rű komédiának tűnik, igencsak fel kell kötnie azt a bizonyos al­sóneműt, aki nem akarja elve­szíteni a fonalat. Nem elsősor­ban a történetét, hiszen a sztori meglehetősen egyszerű, s sem­miben sem tér el a mai második vonalbeli kabaréjelenetekétől. Adott egy bukaresti borbélyüz­let, melynek főnökébe két nő is szerelmes. Érzelmeik természe­tesen nem maradnak titokban, megjelennek a féltékeny, meg­csalt férjek. A helyzetek önma­gukban is elegendőek lennének; ám hogy teljes legyen a kaval- kád, a szereplők egy farsangi mulatságon egymást kergetik, folyamatosan átöltöznek, így végleg elszabadul a pokol. A vé­gén aztán minden megoldódik - happy end kevés tanulsággal. A Karnebál nem is ettől zse­niális darab. Sokkal inkább a szövegtől. Értők szerint már az eredeti, román nyelvű szöveg is patikamérlegen készült, s olyan irodalmi bravúr, melyre csak a legnagyobbak képesek - talán nem véletlen, hogy a 19. száza­di román irodalomból egyedül Caragiale akadt fenn a világszin­Márton Eszter - Mita - és Kelemen József - lordache - jelentősen hozzájárulnak, hogy a darab végére teljesen elszabadul a pokol a színpadon ten is maradandót alkotó szer­zők rostáján. Ezt a szöveget ma­gyarította Réz Pál, hogy aztán a nyersanyagból Parti Nagy Lajos tető alá hozza a műfordítást. Szukaprépost, corpus delik­vens, repetányi liba, vén trotil, haramina, enyvedék, a szabad­ság ploiesti szobra - csak úgy röpködnek a meglepő és zseni­ális nyelvi fordula- tok-lelemények, me­lyek belemásznak a fülbe, ott zenélnek- zöngnek, s melyeknek köszön­hetően aztán a közepes történet­ből fergeteges komédia születik. Igaz, ehhez megfelelő karakte­rek kellettek. S Réthly Attila ren­dező szerencsés és értő kézzel válogatta össze csapatát. Csupa nagyágyú „dörög” a színpadon, ám nem egymás hangját akar­ják elnyomni, sőt, inkább felerő­sítik a robajt. Kiválóan alkal­mazkodnak a helyzetekhez, re­mekül formálják a szélsőséges jellemeket, teljesen beleélik ma­gukat a vég nélküli, már-már ab­szurd kergetőzésbe. Persze, mint minden három felvonásos komédiában, ezúttal is akadnak felejthetőbb pillana­tok. A kezdés kissé nehézkes: Kelemen Józsefnek A sevillai borbély dallamára előadott magánszá­máról Rowan At- kinson Mr. Beanje jut az ember eszé­be. Ám mielőtt még eltemetnénk a darabot, Kelemen elkezdi ját­szani valós szerepét, s ettől kezdve a darab végéig lubickol lordache, a borbélysegéd bőré­ben. Mint ahogyan a felszar­vazott férjurak vesszőfutásának is minden mozzanata hiteles. Znamenák István - láncú Pam- pon - a vérbő, gyorskezű, míg Hunyadkürti György - Craca- nel, azaz a vén trotil - a szána­lomra méltó férj karakterét hoz­za meggyőzően, s Sarkadi Kiss János sem tud hibázni csetlő-bot- ló adóhivatalnokként. Viszont a szoknyapecér Nae Girimeát ala­kító főiskolás, Poroszlay Kristóf némiképp küóg a sorból: sze­repe szerint bővérű svihák, ám ehelyett erélytelen és kissé jel­legtelen, így játékával elveszik a színpadon a többiek között. Főként, mivel a két csalfa nő­személyt alakító Márton Eszter- Mita - és Urbanovits Krisztina- Didina - is emlékezetes pro­dukcióval rukkol elő. Alkati sa­játosságaikat is kihasználva te­szik teljessé az abszurd, rendkí­vül szélsőséges helyzeteket. Har­sányak, kihívóak, esetlenek és hódítók, szánalomra méltók és büntetésért kiáltok. Szeretni- és gyűlölnivalók. Az ellentétek, félreértések, konspirációk nagy összevisz- szaságból, a jellemek, érzel­mek, a játék és a szavak hatal­mas elegyéből áll össze végül a darab. Melyet öröm a nagy­színpadon is látni... Ion Luca Caragiale 1852-ben született Haima- naléban. Iskoláit Ploie§tiben végezte. 1868-tól Bukarestben színi­iskolában tanult. 1870- ben írnok volt a Praho- va megyei bíróságon. 1871- től a Bukaresti Nemze­ti Színház súgója lett. 1873-tól a Ghimpele folyó­iratnál, az Alegatorul liber, a Claponul, a Timpul című új­ságoknál dolgozott. 1881-TŐL Neamt és Suceava megyék tanfelügyelője volt. 1885-től a bukaresti Sf. Ghe- orghe gimnáziumban tanított 1888-8SM3EN színigazgató volt. 1905-től önkéntes száműze­tésben Berlinben élt 1912-ben hunyt el a német fővárosban. Bukarestben van eltemetve. ■ Csupa nagy­ágyú dörög a színpadon, a szöveg pe­dig zseniális. Hamson Ford körül forog a világ a kaposmérői sörözőben étlapozó Az ételek szemet gyönyörködtetőek, az ízek azon valahol elvesztek a Dr. Jones pizzériában Megyei gasztronómiai kör­sétára invitáljuk olvasóin­kat: sorozatunkban meg­próbáljuk a vendég szem­szögéből bemutatni a so­mogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánná Stilizált Harrison Ford néz ve­lünk farkasszemet a cégtáblá­ról lóháton, ostorral, bizonyít­ván, az Indiana Jones dicsfé­nye mit sem halványult az el­múlt cirka két évtized alatt. Leg­alábbis Kaposmérőben, ahol a főút melletti pizzériát a vagány archeológusról nevezték el. A Dr. Jones azonban nem emlé­keztet az Indy-filmek csehóira, sokkal inkább egy kissé sötét, ám kulturált sörözőre. Az ételválaszték viszont meg­haladja egy klasszikus pizzé- riáét, s ennek köszönhetően jó érzéssel forgatjuk az étlapot Az ételek elnevezéseinél viszont ismét előfurakodik a filmbéli Jones doktor emléke, ugyanis az étkek keresztapja - anyja? - Indy világából merítette a fantázianeveket. Az első fogás után azonban kiderül, a sza­kács már nincs ekkora fantázi­ával megáldva. Az Edison név­re keresztelt májgombócleves ugyanis a közepes alsó határát súrolja, a lé híg - bár legalább forró -, a mirelit gombóc pedig nyúlós; nehéz eldönteni, hogy kissé nyers, avagy éppen hogy túlfőtt. A Túareggulyás egy kel­lemesen csípős, ám megannyi marhamócsinggal dúsított egy­szerű gulyáslevest takar, ám a hozzá adott friss-meleg sajtos tutyik javítanak az összképen. A legjobbnak az ostoros bab­leves bizonyult, persze a tutyi jótékony hatásának is köszön­hetően. Némi várakozás után a fiatal és készséges pincémé már hozta is a második kört Bár névleg na­gyon különböző dolgokat rendel­tünk, az összhatás nem sokban különbözött Az Archeológus tit­ka fantázianevű, libamájjal töl­tött sertésjava ízre a bőséges töl­telék ellenére sem sokban külön­bözött egy egyszerű rántott sze­lettől. Mint ahogyan a körteként mellépakolt nagy mennyiségű steakburgonya is inkább hasáb- burgonyának tetszett A paradi­csomsaláta viszont nem hagyott kívánnivalót maga után: kellő­en ecetes és hagymás volt, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Lucullusi lakomát sejtetett az Olmék göngyölt hús, hiszen az étlap szerint velő, gomba, ba­con lapult a pulykaszeletek kö­zött. A hozzávalókban nem is volt hiba, ám ezúttal is valami félresiklott a kivitelezésben, hi­szen a nagy egyveleg íze telje­sen semlegesnek bizonyult. Ezek után már nem is jelentett meglepetést, hogy a Vendéglős pulykamell, melyet csirkemáj­jal, gombával és paradicsom­mal tömködött a séf, hasonlóan megdolgoztatta az ízlelőbimbó­kat. Leginkább a paradicsom íze dominált, amitől az egész töltelék egységesen savanyú­nak tűnt, ami nem feltétlenül előnyös egy gombás-májas töl­telék esetében. A mellé válasz­tott krumplipüré viszont mind ízében, mind küllemében állta volna a versenyt a hasonló házi remekekkel. Bár a fogások szemre mutató- sabbnak bizonyultak, mint ízre, nem éreztük becsapva magun­kat, s ezt bizonyítandó, desszer­tet is választottunk. A giganti­kus nutellás palacsinta frissen- forrón, s rengeteg tejszínhabbal érkezett, s a mogyorókrémmel sem vertek át bennünket. De­geszre tömött gyomrunk miatt kissé nehézkesen álltunk fel az asztal mellől, s komfortérzetün­kön a számla sem rontott. Per­sze tudtuk, ettünk már jobbat. De rosszabbat is... 4 __ Ér tékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Q Készséges, barátságos KÖRNYEZET (1-10 pont): Semmi extra ti ÉTEL (1-20 pont): .« Szemnek Ingere JL«j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom