Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-14 / 189. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 14., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Sárdon mattot kaptak lólépésben munkahely A polgármester szerint az egész falu jövőjének sokat árthat a változás Van miről szót váltani a sárdi ivóban. A ménes veszteségeit megspórolta az állam, de a munka nélkül maradtak segítése többe kerül majd A rendőrség távozásával egy fejezet véget ért a somogysárdi lovasbázis történetében. A faluban mégis bizakodnak: lesz még lótenyésztés a tele­pülésen. Fábos Erika Somogysárd központjában áll a falu legnagyobb épülete. Látszik ugyan, hogy a mostaninál szebb napokat is megélt valaha, de még így rozzantan, fűfelverten és kopottan is van benne valami nemes. A kastély és a hozzá tar­tozó istállók az 1700-as évek leg­végén lettek készen. A Somssich- család jóvoltából épültek, és az elmúlt kétszáz esztendőben szé­pen köréjük telepedett a falu. Nem véletlenül: a kastélyban mindig is megélhetést találtak az itteniek. Egészen eddig. A lovasbázison már nincs szükség se lovászra, se kovács­ra, mert 250 esztendő óta elő­ször nincsenek lovak a telepen.- Végtelenül szomorú vagyok - mondja Csikós Nagy Márton, a falu polgármestere. - Szomorú, mert nem sikerült megőrizni a falu múltjának egy dicsőséges darabját, és szomorú, mert nem tudom, mi lesz ezután az embe­rekkel. Tönkremehet bele a fa­lu. Ha utazni kell a munkáért, előbb-utóbb lakni is elmennek. Ez majd’ ötven aktív családot érint. Nem volt persze váraüan. A kastély és az épületek is rég­óta enyésznek. A Somssichok rá se ismernének. A Somssichok közül is legin­kább Somssich Pál nem, akit onnan ismer a hálás utókor, hogy a mai Táncsics gimnázi­um nagy mecénása és névadó­ja is volt. A földbirtokos Deák és Széchenyi híveként politi­zált, de a lovakat nemcsak a „legnagyobb magyar” miatt sze­rette. 0 volt az, aki az első lo­vasversenyt megrendezte So­mogybán. A rendőrség 1993 óta képezte itt a rendőrlovakat. Akkor ke­rült a Belügyminisztérium tu­lajdonába a lovasbázis. Igaz, a telepen korábban több száz ló volt, amiből csak 150 maradt, de 14 évvel ezelőtt, amikor a Kutasi Állami Gazdaságot fel­számolták, ezzel a pusztulástól menekült meg a bázis.- Ne haragudjanak, én nem mondok semmit, mert még le­het, hogy lesz munkám a bázi­son - ezt már az Apád kocsmá­ban halljuk egy negyvenéves­forma egykori dolgozótól. Ez a kocsma van a legközelebb a bázishoz. Ide jártak kipihenni a napot a lovászok. Most in­kább búfelejtőnek használják. A kocsmáros szerint amióta fel­mondtak nekik, többen vannak és többet isznak, mint előtte.- Gondoljon csak bele - mondja mégis az előbb még bi­zakodó férfi. - Itt vagyunk het­venen, legtöbbünk negyven-öt­ven éves. Itt a környéken, de még Kaposváron sem lehet munkát kapni. Hova menjünk?- Hát hova - mondja Takács János. - A munkaügyi központ­ba, oda! Egy ekkora faluban máshova felesleges, pedig sze­retünk dolgozni. Csodálkoznak, ha kesergünk?- Tudják, mi egyszerű embe­rek vagyunk - mondja Laczó Já­nos. - Én 13 évig dolgoztam a bázison lóápolóként. A politi­kusok meg ugye tanult, okos emberek. Akkor hallgasson ide: most hetven ember az utcára kerül, mert a rendőrség ráfizet százmillót évente erre itt. Ez ugye az államé. De munkanél­küliként mi maradunk az álla­mé. így is ránk fizet, csak a má­sik zsebéből fizet rá. Akkor ér­ti ezt?- Ne mondjatok rosszat a rendőrségre, nem azok tehet­nek róla! - csatlakozik Czifra Zoltán, a bázis kovácsa. - Mi szerettünk ott dolgozni. Alig van olyan ember közöttünk, akinek kevesebb, mint tízéves a munkaviszonya. Megbecsülte mindenki magát, mert tudtuk, hogy mekkora érték helyben a munka.- Én is úgy mondom, nem a rendőrök tehetnek róla - jön közelebb egy másik ötvenfor- ma férfi. - Ez egyszerű, kell va­lakinek ez a kastély. Egy horvát nemrég megvette volna, meg mi is átvettük volna dolgozók, de nem adták. Én eprezek. Ha nekem öt évig veszteséges az eper, hatodik évben nem rakok epret. Ugye? Ez állítólag már tíz éve csak ráfizetés. Akkor mi­ért pont most? Hát azért, mert már lepusztult, aztán olcsón kell valakinek. Tudja, hogy mondják ezt? Lóvá tettek ben­nünket, úgy­Egyedülálló volt a sárdi fakótenyészet, ezt tette a somogysárdi ménest Európa-hírűvé A SOMOGYSÁRDI MÉNTELEPET mai formájában 1953-ban hozták létre, de tenyésztés­sel már az 1800-as évek kö­zepén is foglalkoztak ugyan­ezen a helyen. 1954-ben a méntelepből, állami verseny- ló-tenyésztelep lett, 1957-től pedig állami ménes rangot kapott a központ. 1962-ben a Kutasi Állami Gazdaság vette át, és a hatvanas évek végén megkezdődött a teli- vértenyésztés is. A sárdi mé­nest ez tette Európa-hírűvé. Az elmúlt tizennégy évben a rendőrség használta orszá­gos lovasbázisként kiképzési célra. A ménes fénykorában. Az 1700- as években kezdték a tenyésztést SEGÍTÜNK... Várni kell az átépítésre kaposvári olvasónk pana­szolta, hogy a 48-as Ifjú­ság utcában a Füredi cso­mópont alatti szakaszon a teherautók megrongálták az aszfaltot. Az autók nyo­mán mély árkok keletkez­tek. Ezek a legkisebb eső­zés esetén is megtelnek vízzel, s az autósok a busz­megállóban várakozókat részesítik hideg zuhany­ban. Azt kérdezte, hogy mi­korra várható az útburko­lat kijavítása. ondok Zoltán, a Közútke­zelő Kht. üzemigazgatóság vezetője azt mondta, hogy folyamatban van a 48-as If­júság útja rekonstrukciója és az említett csomópont­ban a körforgalom kialakí­tása. Ennek elkészülte előtt nem javítják ki az aszfalt hibáit. Pontos dátumot a munkák elkezdésére még nem tudott mondani. Kedvezményes átverés KAPOSVÁRI OLVASÓNK for­dult szerkesztőségünkhöz. Azt mesélte, hogy a T-COM nevében csengetett be hoz­zá egy ügynök, aki vezeté­kes telefonnal rendelkező ügyfeleknek jelentős díj- kedvezménnyel bíró előfi­zetést ajánlott. Az ügynök elmondta, hogy ez tulaj­donképpen ajándék azért, mert van vonalas telefonja. Egy évre szólt az ajánlat, aminek igényléséhez sem­mi más nem kellett, mint egy aláírás és egy telefon- számla. Utólag derült ki, ' hogy az aláírás egy másik telefontársasággal kötött szerződésre került. Olva­sónk még egy, a társasház­ban lakó idős nénit is rábe­szélt az aláírásra. Most azt is sajnálja, hogy a segítsé­gével csapták be lakótársát. Azt mondta, ő ugyan pórul járt, de így felhívja min­denki figyelmét a csalásra. DOHÁNYZÁS. Rossz viccre reagál­va: meg kell tiltani a közterületen a dohányzást. Fizessen büntetést, aki megszegi. Edit. GAZDÁK. Kedves Gazdák! Ha árat emelnek, ne kérjenek támogatást! Ha támogatást kérnek, ne emelje­nek árakat! HORGÁSZOK. Szakái úr! Csak a horgászok fognak több pontyot és süllőt? A halászok süllőtilalom előtt és alatt kifogják a vonuló süllőket, mielőtt kijutnának az akadóra. Az egymillió 3-6 centis süllőnek talán egy ezreléke nő fel. A kormorán, a csuka, az angolna és a nagyobb süllő csemegéje. Az 50 ezer nevelt süllőből mennyit jut egy négyzetki­lométerre? Vasárnap - nyáron - a Zalától Balatonmáriáig nincs kint 5­7 csónaknál több. Egy hétig reggel és este hajlandó vagyok bevinni az akadókra süllőzni bárkit. Egy felté­telem van: hozza nyilvánosságra a fogási eredményeket. Nem a kifo­gott süllő több, hanem az ellenőr­zés hatékonyabb, így azok is beír­ják a kifogott halat, akik régebben nem tették. Ezelőtt három hónap­pal azt nyilatkozta Szakái úr, hogy a Zalán beáramló táplálék miatt a nyugati medencében vannak a ha­lak. Szakái úr! Megkérdezhetne bennünket is! KAPOSHOMOK. Ha Kóbor Tiborné, a Kaposhomokért Somogyért Egye­sület vezetője ekkora patrióta, akkor tudnia kellene, hogy az iskola nem 1965-ig működött. Engem 1971- ben írattak be, és az alsó tagozatot ott jártam. Ezt nyilván nem tudta, ezért voltak, akiket nem hívott meg A konditermet a falu pénzén, bontá­si, építési engedély nélkül alakítot­ták ki egy fatárolóból, melyet az épí­tési hatóság nem enged üzemelni, mert nem felel meg az előírások­nak. Ezért két éve használaton kívül áll. Ebből a pénzből járdát nemcsak maguk elé építhettek volna. Miért nem akar elszámolni a falutól ka­pott támogatással, mint a többi szervezet? Megteheti, mert a testü­letben három somogyértes van, köz­tük a férje. Vigyázó POLGÁRŐRSÉG. Babócsán 10-én éjszaka a Zrínyi utcai lakók arra éb­redtek, hogy az ott lakó polgárőr karóval a kezében üldöz valakit, közben üvöltenek, s ez folyik mint­egy órán keresztül. Csatornát tép­tek le. Az utcában lakók féltek. En­nek a polgárőrnek ez a sokadik esete, szégyene a polgárőrségnek! Félünk tőlük. FEKETEMUNKA. Ha lehetne becsü­letesen is élni, nem volna szükség a feketemunkára. Én megpróbál­tam: nem volt mit enni adni a gye­rekeknek! Ha már az árakban elér­tük az uniót, hozzá kéne igazítani a fizetést is! Lehet, hogy kevesebben kerülnének olyan helyzetbe, hogy megkerülik a törvényt, mert más­hogy nem tudják biztosítani a csa­ládjuk megélhetését. Egy FEKETE- MUNKÁS. PRAKTIKER. Megnyílt a Praktiker Kaposváron, és már az első nap nem tudtam samottport vásárolni. Nem tudom, a parasztoknak miért ne lehetne bemenni egy ilyen áru­házba? Vásárlás közben két rend­őr ment el mellettünk, és nem na­gyon kellett hallgatóznunk, hogy meghalljuk: többségében a pa­rasztok jöttek el vásárolni. Naiv csacsi. STRAND. A siófoki strandon nem pihenhetsz három percet anélkül, hogy ne ordítaná le a fejed egy ku­koricaárus. Öt-hat éltes, nem az idén bámult „hölgy” üvölti szaka­datlanul a balatoni himnuszt: „ku­koricát - májszabite!” Közben a hotdogos előtt (pedig csendben van) kígyózik a sor. Na erre varr­junk gombot! Csan. NÉPSZAVAZÁS. Laci bácsinak: Ez aztán a demokratikus szemlélet! Javaslata oda vezetne, hogy soha semmiről nem lennének megkér­dezve az emberek. Inkább előbb, mint utóbb, pedig már négyéven­te sem. Hisz „túl drága". (Szörnyű, I ezek szerint vannak emberek, akik j ezen indok miatt elfogadhatónak tartják a demokráciaellenessé- get.) dél. SÉD. Minden Séd nevű folyó fölé egy völgyhidat kell építeni Ha az adózó beleszakadt, akkor is! Te ezt nem tudtad? Sédeld magad! S. PAPA NUDISTÁK. Nagy örömmel olvastuk 1 a pozitív cikket a balatonberényi na- j turistastrandról. A nyugalom szigete, j Marcsi és Laci bácsi Kaposvárról. Továbbra is várjuk üzenetei­ket a 20/968-9444-ES normáldíjas számra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom