Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-19 / 116. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 19., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 8188E81EEBEÍ238Í Somogyszil JÁRDA felújítás­ra nyolcszázezer, útjaví­tásra kétmillió forint tá­mogatást remél az önkor­mányzat a TEKI-pályáza- ton. A pályázat nyolcvan­százaléknyi pénzt nyújt segítségül a beruházás­hoz, a fennmaradó össze­get saját forrásból bizto­sítja a falu. (szá) Szentgáioskér egymillió fo­rintot költött az önkor­mányzat a József Attila ut­cában egy híd felújítására, ezzel biztonságosabbá tet­ték a közlekedést. Elké­szült a felújított mázsaház is. Az épületet az eredeti­vel megegyező módon épí­tették újjá. A munkákat a közhasznú munkások vé­gezték, így a költségek százezer forint körüli ösz- szegre rúgtak, (szá) Tab száztíz kézi tűzoltó­készüléket vizsgált át Tabon az önkormányzati tűzoltóság laktanyájában egy kaposvári vállalkozó, az akciót a megyei kataszt­rófavédelmi igazgatóság szervezte. A helyszínen számos készüléket meg tudtak javítani, huszon­egyet azonban működés- képtelenség miatt le kel­lett selejtezni, tudtuk meg Reichert Csaba tűzoltópa­rancsnoktól. (kj) Tab négy vállalkozás ré­szére küldött a tabi önkor­mányzat felhívást a kistér­ség járóbeteg szakellátása szakmai programjának összeállítására. Ez a szak­mai anyag szükséges ah­hoz, hogy Tabon az Integ­rált Kistérségi Egészség- ügyi Központ kialakításá­hoz megfelelő színvonalú pályázati anyag készül­hessen. (kj) Újvárfalva több ezer tő egynyári virágot ültettek ki a község két település- részén, Vrácsikon és Na- dalosban. A növényekre százhúszezer forintot köl­tött az önkormányzat. A közhasznú, közcélú mun­kások ültették el a nö­vényeket. A falu szépíté­sében részt vevők nagy gondja, hogy ismeretlen tettesek rendszeresen el­lopják a kiültetett növé­nyeket. (szá) A dandártábornok aranyat nyert zenit borával A marcali, valamint a böhönyei hegyben érlelt szőlőből készült a legfinomabb fehér-, illetve vö­rösbor. Ez derült ki a marcali és kéthelyi hegyközség közös borversenyének végén. A két hegyközséghez több mint 30 te­lepülés tartozik, ahonnan ne­vezhettek a gazdák. A 33 bor között a zsűri tíznek arany-, ki­lencnek ezüst-, hatnak bronz­érmet adott. Szabó Zsolt hegybí­rótól megtudtuk: a fehérborok közül Dégi Endre megyei rend­őrfőkapitány 2006-os zenitjét választották a legjobbnak. A vö­rösök között a böhönyei szőlős­gazda Albertus József 2005-ös cabernet sauvignonja volt a leg­finomabb. ■ Vigmond E. Mégsem ment el a hajó fórum Az önkormányzatok közösen birtokolják az 51 százalékot Horváth Gyula, a hajós cég vezérigazgatója (balról), Balázs Árpád siófoki polgármester, Gruber Attila országgyűlési képviselő (Fidesz) és Suchmann Tamás Az önkormányzatok igényt tartanak a Balatoni Hajó­zási Zrt. 49 százalékos részvénycsomagjára. Kolumbán Tünde Nem csillapodtak a kedélyek, a többségi tulajdonos 22 tóparti ön- kormányzat továbbra is ellenzi az ÁPV Zrt. döntését, miszerint a va­gyonügynökség a Balatoni Hajó­zási Zrt. kisebbségi részvénycso­magját nyilvános pályázaton hir­deti meg - fogalmazták meg a tó­parti települések polgármesterei pénteken tihanyi összejövetelü­kön. Az ÁPV Zrt.-nél folytatott csütörtöki tárgyalás után Such- man Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta: ér­demben nem változott a balatoni önkormányzatok pozíciója. Vagy­is az elkövetkező tárgyalások alapját továbbra is az az írásos pénzügyminiszteri ígéret képezi, mely szerint a hajózás közhasznú tevékenységét szolgáló vagyon­tárgyakhoz az önkormányzatok térítésmentesen juthatnak hoz­zá, míg az üzleti célú vagyont, így például a vitorláskikötőket a tele­pülések megvásárolhatnák. A polgármesterek a tihanyi ér­tekezleten az 51 százalékos rész­vénycsomag közös vagyoni tulaj­donlásáról döntöttek, hogy saját tulajdonrészének eladásával egyetlen önkormányzat se jut­tathassa helyzetbe a lehetséges kisebbségi részvényest. Siófok a legforgalmasabb FELAVATTÁK a siófoki hajóállo­más 40 millió forintból felújított műemlék épületét. Horváth Gyu­la, a Balatoni Hajózási Zrt ve­zérigazgatója hangsúlyozta: a siófoki a Balaton legnagyobb és legforgalmasabb hajóállomása, a központi forgalmi és pénztár- épület átalakítása ezért halaszt­hatatlan volt. Kitért arra, hogy a hajósok és a balatoni önkor­mányzatok sorsa összefonódott. Egyszerre tanultak és pénzt kerestek romaprogram Berzencén 21, Csurgón 24 ember kapott oklevelet A nyolc somogyi közül a csurgói a legkisebb munkaügyi kiren­deltség. Mégis ebben a térség­ben kapcsolódtak a legtöbben a szőcsényi Széchényi Zsig- mond Szakközép- és Szakiskola égisze alatt szerveződő megyei romaprogram farmmenedzs- ment-képzéséhez. Az intéz­mény elsősorban hátrányos helyzetűeknek, romáknak indí­totta az uniós támogatással megvalósuló programját.- Ezt a képzést volt a legne­hezebb elindítani, ugyanis nem ad szakképesítést - mondta Ol­vasó Györgyné csurgói kiren­deltségvezető. Ám megoldották a problémát: a képzést ugyanis négyórás közhasznú foglalkoz­tatással kapcsolták össze, így mindjárt többen érdeklődtek, mintha csak tanulásra kaptak volna lehetőséget. A tervezett két és fél hónap helyett négy hónapos lett a képzés, ami heti húsz óra tanulásból és heti húsz óra munkavégzésből állt. Mindez a hallgatók saját telepü­lésén, így utazniuk sem kellett. A tanfolyam lezárult; Berzen­cén 21, Csurgón 24 ember ka­pott oklevelet. ■ Varga Andrea Olvasó Györgyné: nehéz volt elindítani a képzést JEGYZET NAGY I LÁSZLÓ A mesebeli feleség VALLANUNK KELL! Az OTSzág nagyobbik fele most köte­les postára adni adóbeval­lását. Számolgatunk, töltö­getünk, s közben nem csak vallunk, hanem szembesülünk is. Azzal, hogy hányszor és hányfé­leképpen fizetünk az ál­lamnak. Fizetünk bérünk egy részével, s fizetünk azért is, amiért apáink egyszer már megfizettek. Ha adózott forintjainkból mondjuk lakást, garázst vagy nyaralót veszünk, ak­kor újfent fizetünk - igaz, ezt illetéknek hívják. Ha ezek bármelyikét eladjuk, az ismét adóköteles. Végig ugyanaz a forint, mégis újra és újra adózunk belő­le. Sőt, ha megszavazzák az ingatlanadót, akkor már eladnunk sem kell, hogy fizethessünk. adózunk tehát összeszorí­tott foggal, erőn felül. Más­félszer mélyebben nyúlnak a zsebünkbe, mint Európa boldogabbik felén. A köz­pénzek elosztói mégis azt mondják: ebből sem tud­nak kijönni, húzzuk még szorosabbra a nadrágszíjat. A régiek úgy tartották: ha egy háztartásban gondok vannak, akkor többnyire a gazdasszonyban van a hi­ba. Háztartás az államé is, csak ott a politikusok keze­lik a kosztpénzt. Ha egy családban megbillen a költ­ségvetés, természetesen ott is szőkébbre húzzák a de­rékszíját. Az egykori férjek azonban nemcsak szoríta­ni tudtak azon a szíjon, ha­nem volt erejük néha le is csatolni azt. Lányom ked­venc meséjében a macskát kötözte a rest asszony há­tára, és úgy verte mindket­tőt nemes indulatában a gazda. Elárulom: a mesebe­li feleség két nap alatt meg­tanult főzni, mosni, takarí­tani és a pénzt helyesen beosztani. Tudhattak vala­mit ezek a régiek! r Áldozat ötven munkahelyért barcs Közhasznú társasággá alakul a szociális foglalkoztató Kedden már új rendelőben várják a mikei betegeket Közhasznú társasággá alakul a barcsi szociális foglalkoztató - erről döntött csütörtöki ülésén a város képviselő-testülete. Elhangzott: kormányrende­let tiltja, hogy a közigazgatási szervek, önkormányzatok által alkalmazott megváltozott mun­kaképességű emberek foglal­koztatásához támogatást nyújt­son az állam. Többszöri próbál­kozásra sem sikerült elérni, hogy a szociális foglalkoztatók­ra hozzanak létre speciális rendeletet. Feigli Ferenc polgármester elmondta: ha továbbra is munkát akarnak adni a fél­száz embernek, akkor a leg­jobb megoldás számukra a Feigli Ferenc: át kell alakulnia a fog­lalkoztatónak, ha munkát akar adni szervezet kht.-vá alakítása. A továbbműködtetésről nem volt vita a képviselők között, egy­hangúlag elfogadták az átala­kulást. A barcsi szociális foglalkoz­tatóban jelenleg ötvenegy em­ber dolgozik. Közülük harminc­hat a megváltozott munkaké­pességű. A kht. hárommilliós törzstőkével jön létre, és to­vábbra is rehabilitációs foglal­koztatást végez. Emellett az egyik barcsi isko­la felújítása is szóba került az ülésen. Karvalics Ottó alpolgár­mester javasolta: vegyék szem­ügyre az eddig elvégzetteket, mert túl sok a szóbeszéd körü­lötte a városban. ■ N. L. Új orvosi rendelőt adtak át Miké­ben, ahol az egykori iskola épüle­téből alakították ki az egészség- ügyi létesítményt. Az iskola ti­zenhárom éve állt kihasználat­lanul, miközben az eddigi orvosi ren­delő százötven éve épített, rossz állapot­ban lévő ingatlan­ban működött. Mikében Márton István ka­darkúti háziorvos látja el a la­kosságot. Közel hétszáz betege van, többségében idős emberek. Az első rendelés kedden lesz. A település 17,5 millió forintot köl­tött a beruházásra, melyhez tízmillió forint régiós pályázati forrást kaptak. Itt kapott helyet a védőnői szolgálat is. A komplexu­mot Kolber István, a Miniszterel­nöki Hivatal államtitkára adta át, aki korábban területfejleszté­si miniszterként segítette a be­ruházást. A rendelővel együtt a nemrég megújult mikei közútszaka­szokat is átadták. Az elmúlt időszakban 8,3 kilo­méternyi út épült a faluban, és annak közelében, ebből 1,1 kilo­méternyi új sávot is kapott. így két balesetveszélyes kanyar is megszűnt. Erre a beruházásra 334 millió forintot fordított a Ma­gyar Közút Kht. Somogy megyei szervezete, melyhez 300 millió­nyi támogatást kaptak. ■ Cs. M. ■ Hétszázan élnek a faluban, sok az idős ember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom