Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám (13. szám)
2007. ÁPRILIS 1, VASÁRNAP 7 INTERJÚ ópium „A két főszerepet külföldi színész játssza, magyarokat nem találtam, mert ők félnek bizonyos jelenetektől, holott ez lenne a dolguk.” SZÁSZ JÁNOS AMERIKÁBÓL IS HAZAJÖTT Amikor otthon bejelentette, hogy filmes lesz, édesapja falhoz vágott egy tányér makarónit. Ma Szász János világszerte elismert filmrendező, aki művészeti iskolát igazgatott Amerikában, Brechtet és musicalt rendezett a világ színpadain. A héten mutatták be Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című új filmjét, amelyről azt mondják, Cannes-szagú. Csontos Tibor- Peter Webbertől, a Hannibál ébredése című film rendezőjétől megkérdeztem, milyen magyar filmeket látott. A Witman fiúkat említette, s megjegyezte, hogy alkotója, Szász lános zseniális rendező. Hízeleg a hiúságának?- Jólesik. Az ember képes besavanyodni önnön létezésébe, és amikor a világból ilyen visszajelzés érkezik, meghatódik. Nyi- kita Mihalkov azt mondta, fontos filmnek tartja a Woyzecket. Soha nem találkoztunk, Peter Web- bert sem ismerem személyesen. Felemelő érzés, ha az ember hatást gyakorolhat más filmesekre.- Ami e hatásokat illeti, alkotókollégáit és a nézőket sem kényeztette el a Witman fiúk óta. Nyolc éve nem készített filmet. Kényszerszabadságon volt?- Jó a kifejezés. Három évig az Egyesült Államokban voltam, tanítottam, színházakban rendeztem. Steven Spielberg felkérésére elkészítettem A holokauszt szemei című dokumentumfilmet. A Witman fiúk után két fontos tervem is volt: Kertész Imre Sorstalanságának és Török Sándor egyik regényének megfilmesítése. A Sorsta- lanságot mégsem csinálhattam meg. Miközben nagyon sok energiám volt már az előkészületekben is, gondoltam, jól filmre tudom vinni a regényt, fájt, hogy végül mégsem én készíthettem el.- Ezért ment el az Egyesült Államokba?- Magánéleti okok miatt utaztam ki. Meghívtak, hogy rendezzek Washingtonban. Bostonban felajánlották, legyek a Harvard Egyetem, a moszkvai Művész Színház és az American Reper- tory Theater által közösen működtetett, színházi színészeket és rendezőket képző iskola igazgatója. 2000. szeptember 11-én volt az első órám... Nyugdíjasállás, ha az ember jól csinálja. Szeretek fiatalokkal foglalkozni, érdekel, mit gondolnak a világról. Nem véletlenül tanítok a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Tanultam is tőlük, nálam úgy kezdődött egy óra Amerikában, hogy mindenki kötelezően betöltötte a legújabb zenéjét a számítógépembe. Egy izlandi-amerikai tanítványom zenéjét használtam az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című új filmemben... Jó helyeken dolgoztam Amerikában, mégis hazaSzász János: a filmezés fontos, még egyszer nem hagyok ki nyolc évet, bár most a családomnál nincs fontosabb evett a fene. Légüres térbe érkeztem haza, azt hittem, már elfelejtettek.- Filmrendező édesapja, Szász Péter már onnan fentről talán nem is bánta, hiszen sosem akarta, hogy a fiából filmrendező legyen. Amikor bejelentette, hogy filmrendezőnek készül, makarónit ebédelt, és az ételt falhoz vágta.- Szerette volna, ha színházi rendezőnek megyek, s miután elvégeztem a világ legrosszabb gimnáziumát, közöltem: jelentkezem a a főiskolára. Azt mondta, dehogy jelentkezel, dolgozni fogsz. így kerültem négy évre kellékesnek a Nemzeti Színházba. Majd dramaturg szakra mentem a főiskolára, amit három év után meguntam, de mivel olyan tanáraim voltak, mint Bacsó Péter, filmmel kezdtem foglalkozni. Pedig utáltam a filmezést, azt láttam, hogy apám sok hántást kapott ettől a szakmától.- Mintha ön is kívülálló lenne a magyar filmszakmában, és kicsit kilógna a sorból. Lehet, hogy nem sok minden változott a filmes közegben?- Nem tudom, mindig ennyi féltékenykedéssel, pártoskodással volt-e tele az úgynevezett filmszakma, az biztos, hogy amikor apámnak bejelentettem, hogy filmes leszek, azt mondta: olyan akarsz lenni, mint ezek? Nem akartam olyan lenni, de hogy az ember megóvja magát, igyekszik független maradni.- Egyik nyilatkozatában azt mondta, szeret titkok után loholni. E titkokat mindig írók A Woyzecktől a Hair című musicalen át a legforróbb filmig szász János 1958. március 14-én született Budapesten. Dramaturgiát, majd rendezést tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Woyzeck című filmjével (1994) keltett feltűnést a nemzetközi filmművészetben, de a Witman fiúkkal (1997) még nagyobbat dobott. Rendezett Bostonban, Washingtonban, a budapesti Nemzeti Színházban a Mester és Margaritát vitte színre, a Vígszínházban a Kurázsi mamát Hazajáró rendező Oslóba, ahol a Kaukázusi krétakört és a Hairt állította színpadra. Ópium című filmje a februári filmszemlén négy díjat kapott, köztük a legjobb rendezőnek járót és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját A Hollywood Reporter című amerikai szaklap a „tíz legforróbb film ” közé sorolta az Ópiumot. szállították a filmjeihez. Büchner a Woyzecket, Csáth Géza a Witman fiúkat, az Ópiumot. Mindketten orvosok voltak, fiatalon haltak meg, egyikük hullamérgezésben, másikuk agyonlőtte a feleségét, majd öngyilkos lett. Mintha vonzódna az extrém személyiségű írókhoz.- Nem az életük érdekelt, hanem a szövegeik, a történeteik. Persze biztosan vonzódom a bűnös életű zsenikhez, amilyenek ők is voltak. Ebben azért Bertold Brecht is bőven benne van, ő sem volt kutya...- Csáth Géza születésének 120. évfordulóján a közelmúltban avattak emléktáblát, ön is beszélt akkor, és kollégájának nevezte az írót, akivel megbízhatóan tudott együtt dolgozni. Ennyire korszerűnek, mainak érzi Csáthot?- Ugyanezt elmondhatom Büchnerről is. A naplóírás korunk divatja, gondoljon a biogokra, a magányosságból fakad, s ebből a szempontból a világ rosszabb lett: a magánymutató túljutott a határértéken. Járjuk az országot a filmmel, s kiderül, a nézők megértették, mit akartam elmondani az 1913-as történettel, mondják, napokkal később is a hatása alatt állnak. Az Ópium érzelmekre és érzékekre hat, erős effektusokkal él.- Az elmegyógyintézet, ahol a film játszódik, önmagában is erős effektus. Egy anekdota szerint páciensként ön is megtapasztalta a légkörét.- Anekdotának nem nevezném, inkább szörnyű tapasztalatnak. Katonaság elől menekültem be egy pszichiátriai intézetbe. Ott jöttem rá: semmit nem tudok a világról. Egy évvel később csináltam meg a Woycze- cket. Ez is ösztönzött arra, ne kitalált világokat teremtsek a filmjeimben, hanem olyanokat, amelyekben Woyzeckek, Witmanok és Gizellák élnek.- Gizella az elmebeteg nő, a filmbeli szörnyeteg. Miért norvég színésznőre osztotta a szerepet?- A magyar színészekben van némi restség, és talán félnek is bizonyos jelenetektől, holott ez lenne a dolguk. Az egyikben Brenner doktor fürdőszobából érkező sikoltásokra lesz figyelmes. Benéz, és lát egy nőt, aki tintaceruzával elégíti ki magát. Szerintem egy igazi színész munkaeszközének tekinti a testét, s az ilyen jelenetekben lelkileg kell levetkőzni. Két olyan színésszel dolgoztam, aki kíváncsi volt a saját határaira, mindent megcsinált, amit kértem. A Gizellát alakító norvég színésznőt, Kirsti Stuobe-ot Für Anikó szinkronizálta. Nem lehetett szólni hozzá munka közben, olyan lelkiállapotba került, folyt a könnye, ilyet még nem láttam színésznőtől.- És mit látott Csáth Géza lányának arcán, miután megnézte a filmjét?- A lánya, az unokája és három ükunokája is látta. Az első sorban ültek, mondván, onnan akarják megnézni. Büszke vagyok, hogy tetszett nekik, és a hatása alá kerültek. Büszkébb vagyok, mint bármelyik díjamra.- Valaki azt mondta, hogy az Ópium Cannes-szagú, vagyis ott a helye a világ legnagyobb májusi filmfesztiváljának versenyfilmjei között.- Tíz éve, az ötvenedik can- nes-i fesztiválon a Witman fiúkkal voltam. Isteni lenne, ha a hatvanadikon is szerepelhetnék, az Ópiummal. Még nem dőlt el, beválogatják-e, azt tudni, hogy rengeteg meghívást kaptunk, többek között a moszkvai, a locarnói, a chicagói fesztiválra, de hát Cannes lenne az igazi.- És ezúttal talán nem várna nyolc évet egy újabb filmre.- Amerikából kaptam ajánlatot két filmre, de szívesen forgatnék Európában egy thrillert. Régi tervem Wedekind A tavasz ébredése című művének filmes adaptációja, és apámról is készítenék filmet. Még egyszer ilyen hosszú időt nem hagyok ki.- Mindenesetre eddigi filmjeit nézve az ember megérti, mitől érzi magát olyan rosszul ebben a mai világban.- Miközben én jól érzem magam. A filmcsinálás mellett példás kispolgár vagyok: van két zseniális gyerekem, az a másik énem, hogy otthon lenni, foglalkozni velük. A filmezés lényeges, de az igazán fontos mégis a családom.- Ha bármelyik gyereke előállna, hogy filmes szeretne lenni, a makaróni újfent a plafonon landolna?- Nem, csak figyelmeztetném őket, hogy érdemes függetlennek lenni. Hanna lányom szereti a színházat, őt már elvarázsolta e különös világ. Négy érig kellékes voltam a Nemzeti Színházban, . s bár utáltam a filmezést, mert apámat sokat bántották. Bacsó Péter és a többi tanár hatására mégis a szakmában maradtam.
