Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 14. szám

5 2007. ÁPRILIS 8., VASÁRNAP SZTORI Az iskolákban csak akkor gondolnak a szexuális felvilágosításra, ha terhes lesz egy 13-14 éves lány Családok és iskolák: hallgatnak a szexről Évente csaknem nyolc­ezer 18 éven aluli fiatalon végeznek abortuszt Ma­gyarországon, ám a sze­xuális felvilágosítás a mai napig nem létezik. A pedagógusok tabuként kezelik, az iskoláknak nyűg, a szülők pedig fel­háborodnak, ha csemeté­jük óvszerrel megy haza. Dián Tamás Ahol van, ott az a baj, ahol meg nincs, ott az. Nagy-Britanniában mostanság épp azért tört ki bot­rány, mert a szülők szerint 6-8 éves gyermekeik a szexuális fel­világosításnak köszönhetően túl korán szembesülnek olyan dol­gokkal, mint az óvszerhaszná­lat, az egyneműek egymás irán­ti vonzódása, vagy a nemi beteg­ségek tünetei. Mi a ló másik oldalára kerül­tünk. Nálunk ugyanis a szexuá­lis felvilágosításnak nincs sem­milyen állami vagy központi koordinációja. A Nemzeti Alap­tanterv ugyan kötelezi az iskolá­kat a felvilágosító feladat elvég­zésére, ám a megvalósítást ille­tően már szabad kezet ad az in­tézményeknek. Ennek eredmé­nye pedig az, hogy a pedagógu­sok az iskolaigazgatókkal karölt­ve szinte szabotálják a szexuális felvilágosítást. Dr. Gyarmati Ta más, a Szexuális Nevelés és Kuf túra Elősegítéséért Alapítvány vezetője elmondta: évente min den iskolának elküldik a prog ramjukat, ám az intézmények nem igazán partnerek az együtt működésben. A Beszéljünk er­ről... című tankönyvet például az elsők között húzzák ki a listáról Azt mondják, a kiadások csők kentése a cél, holott a diákok 20C forintos önköltségi áron juthat­nának hozzá a felvilágosító kö­tethez. Az alapítvány a tanári ké­zikönyvet ingyen adná, akárcsak az oktató DVD-fdmet, ám az isko­lák többségének így sem kell. Sokszor pedig a pozitív fogadta­tásban sincs köszönet: az eddig rendelő ezer intézmény többsé­ge ugyanis mindössze egy-két kötetet vásárolt, amelyet aztán elsüllyesztettek a könyvtárukba. „A pedagógusok még mindig ta­buként kezelik a szexualitást ­JÓRÉSZT ennek a helyzetnek a számlájára írható, hogy ha­zánkban nagyon sok, évente 7-8 ezer tizennyolc éven aluli fiatalon hajtanak végre abor­tuszt. Ez a statisztika azonban kevés embert zavar, legfeljebb akkor bolyául fel egy iskola, ha az intézményen belül lesz terhes egy 13-14 éves lány. A szülők többségét azonban még ez sem rázza fel: a családok ugyanis az elhallgatásban ab­szolút cinkosai az iskolának. jelentette ki az okokat firtató kérdésünkre Gyarmati Tamás. - A felvilágosítást jobbára bioló­giaórán »tudják le«, amikor a gyerekek a szaporodásról tanul­nak. Némiképp tán érthető is ez a hozzáállás, hiszen maguk a pe­dagógusok sem kapnak semmi­lyen ez irányú képzést. A gyerekek vállán is sok a te­her, ők sem rajonganak a felvilá­gosítás címén tartott pluszórá­kért, s mivel senki sem ellenőr­zi, hogy a Nemzeti Alaptanterv­ben előírt feladatot elvégzik-e az iskolák, a szexuális tudnivalók kérdését inkább a szőnyeg alá söprik.” Rengeteg szülő kiborult már azon, hogy csemetéjének a felvi­lágosító órán óvszert nyomtak a kezébe. A tajtékzó atyák és hisz­térikus anyukák ezt a szexuális élet megkezdésére irányuló nyílt felhívásnak tekintették, s kikér­ték maguknak, mivel az ő gyere­kük „nem olyan”. Részben ez is az oka annak, hogy az iskolák ódzkodnak a felvilágosítástól. Volt olyan intézmény - nem is egy -, ahol azért küldték vissza a tájékoztató kiadványt, mert ab­ban a biológiai tudnivalókon kí­vül a szeretkezésről is volt egy fe­jezet. „Az egyik iskolaigazgató azt mondta, hogy ha ők ezt a gye­rekek kezébe adnák, a szülők le­törnék a derekukat - emlékezett vissza Gyarmati Tamás. - így az­tán jobb híján tájékozódási for­rásként maradnak a barátok, a szexújságok és a pornócsator­nák. Ez pedig azért tragédia, mert a szexuális kultúra sorvad el, aminek a megromlott házas­élettől a nem kívánt terhességig rengeteg káros következménye lehet Szervezetten kellene oktat­ni a szexuális felvilágosítást a pe­dagógusoknak és a gyerekeknek egyaránt, különben a filmek nyo­mán egyre több tinédzser hiszi azt, hogy az a szex, ha az ajtónyi­tástól számított egy percen belül eljutnak az ágyig.” Szerbhorváth György kritikus: „farkasházy ÖLT egy napot, és a nemzet géniusza rájött: nem jó a börtönben, nem is ajánlja senkinek. Érdekes: az.emberiség többi tagjának eme felismeréshez nem kell személyes tapasztalat. De hát Teddy nagyon különle­ges ember ebben is.” Chrudinák Alajos nyugdíjas: „gyurcsány most szellemi, verbális és rendőrterrorral, pénzügyi fortéllyal, »refor- mokkak igyekszik elriaszta­ni a magyarságot erkölcsi felelősségétől és kötelessé­gétől.” Csáki Judit kritikus: „DE VAN-E FIDESZES színház? Hogyan nézne ki, ha lenne? Azt mondjuk el tudom kép­zelni, hogy a Bánk bánban Tiborc monológja azt jelen­tené: monnyon le. Esetleg azt is, hogy a Rómeó és Jú­lia két pártról szólna, te­szem azt: Gyurcsány fia be­leszeret Orbán lányába.” Dessewffy Tibor szociológus: „orbán Viktor szerintem azért lett azzá, akit manap­ság láthatunk, és azért hibá­zik folyamatosan már évek óta, mert bezárkózott, és el­veszítette az intuícióját.” Szakcsi lakatos Béla zenész: „A muzsikus cigány csalá­dok nem hajlandók lemon­dani az öröklött tradíciók­ról, gyermekeik elárasztják a konzervatóriumokat, a Ze­neakadémia tanszékeit.” Babonákkal elviselhetőbb az élet hétköznapi mágia Még a szállodák is kínosan kerülik a 13-as szám használatát Sokan megfogják a gombjukat, ha kéményseprőt látnak, egy fe­kete macska láttán visszafordul­nak, tárcájukban pedig elszá­radt négyíevelű lóhere lapul. A hétköznapi mágia sokkal job­ban átszövi az életünket, mint hinnénk - de vajon miért? Egy belga légitársaság emblé­májában tizenhárom pötty sze­repelt. A nemrég alakult cégnél ezt észre sem vették, ám az uta­sok részéről szinte azonnal özönleni kezdtek a kritikák. Az emberek attól tartottak, hogy a társaság lógója rossz ómen, s balszerencsét hoz nekik, ezért a vállalat vezetői kénytelenek voltak kiegészíteni a jelképet egy tizennegyedik pontocskával. A babonás hidelmek sora az egyes emberek szokásaival szin­te a végtelenségig folytatható: rengetegen hordanak magukkal valamilyen kabalát, megfogják a gombjukat, ha kéményseprőt látnak, vizsgázás előtt kőre lép­nek, örülnek'a négylevelű lóhe­rének, hisznek a patkó varázs­erejében, s már előre tartanak a családi veszekedéstől, ha véletle­nül kiborul a sótartó. Mindez ar­ra utal, hogy a tudományos fejlő­dés és a felvilágosult gondolko­dás ellenére a babonás hiedel­mek még mindig nagy szerepet játszanak életünkben. Dániel M. Wenger, a Harvard Egyetem ■ Könnyebb azt mondani, hogy minden baj azért történt, meri reggel átfutott előttünk egy fekete macska. professzora szerint az emberek azért teremtik meg a varázserő illúzióját, mert a gondolat, hogy valahogy irányítani tudják az eseményeket, önbizalmat ad szá­mukra, s átlendítheti őket a ne­héz helyzeteken. Szabados Tí­mea, az MTA szociológiai intéze­tének munkatársa szerint az, hogy az egyes ünnepeknek mi­lyen legyen a formájuk, vagy hogyan viselkedjünk, mind a hiedelmekből alakultak ki. „Nincs olyan társadalom, amely­ben ne lenne szerepe a baboná­nak - jelentette ki. - Sokak szá­mára a hiedelem a megmagya­rázhatatlan dolgok keltette űrt tölti ki, de sokan saját felelőssé­gük áthárítását oldják meg a má­gikus erőkre történő hivatkozás­sal. Ha például valakinek semmi sem sikerül, nem tart önvizsgá­latot, könnyebb azt mondani, hogy mindez azért van, mert reggel átfutott előtte egy fekete macska.” A szociológus úgy véli, a falu­si emberek életében sokkal na­gyobb hangsúlyt kapnak a babo­nák, mint a városiaknál. „Az em­ber sohasem lesz annyira tech­nokrata, hogy ne higgyen a saját szerencséjében - mondta. - Egyébként is szeretünk hinni a mesékben és a csodákban. Nem hiszem, hogy egy tudós vagy egy számítógépes cég főnöke ne kí­vánna magában gyorsan vala­mit, ha lát egy hullócsillagot. Nem titkolom, nekem is van né­hány babonám, például ha ott­hon hagyok valamit, semmi­képp sem fordulok érte vissza, vagy ha fordítva veszem fel a ru­hámat, akkor azt a küszöbre áll­va szoktam visszafordítani.” ■ Dián Tamás Mi a baj a péntek tizenharmadikával? az Év legrázósabb napjai a péntek tizenharmadikák. De vajon miért lett ez a nap meg­bélyegezve? A 13-as szám már az ókori Rómában is a halál és a rombolás előjele volt. A skan­dináv mitológiából vették át, mely szerint a Valhallában ün­neplő tizenkét istenhez betoppa­nó tizenharmadik Löki halált hozott közéjük. Egy másik ma­gyarázat szerint az utolsó va­csorán részt vevők is tizenhár­mán voltak (Jézus és a tizenkét apostol), de ez valószínűleg csak utólagos fejtegetés, mivel Hamurappi törvénykönyvéből is hiányzik a 13-as pont. S hogy miként társult ehhez a szám­hoz a péntek? Nos, egyrészt Jé­zust pénteken feszítették meg, de létezik egy még egyszerűbb válasz: a középkorban ezen a napon haltak meg a legtöbben, mivel a 19. századig a péntek volt Európában a hóhér napja, vagyis ezen a napon voltak a kivégzések. HIRDETÉS MIÉRT? A Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya című művében L. Ron Hubbard leírja, hogy miért kellett idáig nélkülöznünk az értékes 90%-ot. Bemutat egy módszert is, amelynek alkalmazásával egyre többet tudunk felszabadítani szellemi tartalékainkból. Fedezze fel tényleges szellemi teljesítőképességét! Rendelje meg és olvassa el a Po H Dianetika: A szellemi egészsi tudománya című könyvet! JljjLjffl Ára 2675 Ft utánvéttel. Rendelje meg most! Dianetika Központ, 1399 Budapest, Pf.: 701/215 S**- SS 06-1 321-5297 modern ©2007 Szaeníciőgía Egyház Budapest. Minden jog lenntartva. A OianetiKa es Szaentofógia szavak vadjegyek, melyek a Raügkius Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével tortánk Szellemi teljesítő­képességünknek É csupán 10%-át használjuk ki. ’ A. Einstein Egy perc alatt az ajtótól az ágyig szexkultúra Az iskolák szabotállak a felvilágosítást, a szülők veszélyt látnak benne

Next

/
Oldalképek
Tartalom