Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
2007. MÁRCIUS 11, VASÁRNAP SZTORI 5 Konrád György „A fídeszben behódoltak egy embernek, meghajolnak Orván Viktor fölénye előtt, egy mind üresebben kongó vezéri póz előtt. Szellemes társaság voltak, most komorak, haragosak és unalmasak.” Bayer Zsolt publicista „AZÉRT OLYAN NAGYON SOK már nincsen hátra, Béla... A Jóisten adjon neked hosz- szú életet, nagyon hosszút, hogy még ép elmével lásd, mire mentél. De azért, lássuk be, ha megéred az emberi kor legfelső határát is, politikai értelemben már nincsen sok hátra, Béla.” Szakcsi Lakatos Béla zenész „A MAGYAR dzsessz fokozatosan letisztul, robbanás előtt áll, könnyen Budapest lehet Európa dzsesszfővá- rosa.” Szakcsi támogatja a fiatalokat Juronics Aglája publicista „kaiserék ÜGYÉBEN is maximum azt fogjuk megtudni, hogy bűnösek-e Mórral kapcsolatban vagy sem, de az a bírák titka marad, hogy elítélésük alapos bírói munka ellenére bekövetkezett, ki nem védhető tévedés, hanyag mérlegelés vagy kötelességszegés eredménye volt-e.” Orbán Viktor Fidesz-elnök „nem furcsa, hogy három milliárdos üzletember - a pénzügy-, a gazdasági miniszter és a miniszterelnök - tette tönkre a magyar gazdaságot?” Che a baloldali fiatalok példaképe mindmáig, bár kétségtelenül naiv módon próbálta exportálni a forradalmat Áll a bál Che Guevara személye körül. A szocialisták ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal Che Fesztivál 2007 elnevezésű rendezvényén részt vett és felszólalt Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök is. Az MDF és ifjúsági szervezete nyílt levélben szólította fel a Fiatal Baloldalt és a miniszterelnököt, határolódjanak el a kubai forradalomban szerepet játszó Che Guevarától. A dokumentumot, utalva az egykori gerillavezér szenvedélyére, egy szivarral együtt adták át a FIB képviselőjének. A levélben „szélsőbaloldali terrorisztikus osztályharcosnak”, „szadista gyilkosnak” nevezik Che Guevarát, aki, mint a levélben szerepel, hatalomra kerülése után több száz politikai fogoly kivégzését rendelte el, sőt személyesen is részt vett a kínzásokban. Úgy vélik, nem lehet a fiatalok elé példaképnek állítani terrorista gerillavezért, annak ellenére, hogy a fiatalok nagy része Che Guevara- pólókat visel és -plakátokat tesz ki a falára, miközben nem lát- ^ ják, milyen irtózatos gyilkossá- | gok kötődnek hozzá. Az ellenzéki megnyilvánulásokat követően Nyakó István, az MSZP szóvivője felidézte a hatvanas-hetvenes éveket, amikor Che Guevara az amerikai és az európai diákmozgalmak szimbóluma is volt. Szerinte Guevara ellentmondásos életutat futott be, s talán azért lehetett példakép, mert a kubai nép sokat köszönhet neki, és az elesettekért halt meg távol a hazájától. Mindenesetre Guevara a Time magazin szerint is „a huszadik század egyik ikonja”, akit egy évvel a halála után bekövetkezett, 1968-as francia diáklázadások résztvevői emblematikus figuraként emlegettek. Ő csak a „huszadik század kiskatonájá- nak” nevezte önmagát, részt vett a kubai forradalomban, a Che nevet is a kubaiak adták az Argentínában született forradalmárnak, ez az argentinok köz- használatú megszólítása. Orvos is volt, politikus, marxista forradalmár, gerillavezér, a kubai forradalomban ő vezette a gerillaháború egyik legsikeresebb hadműveletét, kinevezték kubai ipari miniszternek, hogy megteremtse Kuba szocialista iparát, 1964-ben még az ENSZ-ben is beszédet mondott. Életrajzából azonban gyakran kimaradt, hogy a forradalom 1959. január elsejei győzelme utáni első hónapokban a havannai La Cabana börtönerőd parancsnokaként sok ember elítélését és kivégzését irányította, köztük voltak a legyőzött Batista kubai diktátor hadseregének parancsnokai, titkosrendőrségének tagjai. Moldova György 1983-ban jelentette meg könyvét a mítosz- szá vált Che Guevaráról. „A huszadik század Krisztusa volt - mondja az író. - Amíg elnyoBolíviában gyilkolták meg a commandantét, a forradalom exportőrét ernesto guevara 1928. június 14-én született Argentínában. Orvosegyetemet végez, 1956-ban a csapat orvosaként száll a Granma fedélzetére, később a kubai forradalmárok egyik parancsnoka. 1959-ben kubai állampolgár lesz, kinevezik a nemzeti bank elnökévé, majd ipari miniszternek. Többször jár a Szovjetunióban, afrikai körutakon vesz részt, utóbbiak során a forradalom exportjával foglalkozik. 1966ban létrehozza a Bolíviai Nemzeti Felszabadítási Hadsereget, melyet a lakosság nem támogat. 1967 októberében Bolíviában elfogják és meggyilkolják. 1997-ben találták meg maradványait. Che: forradalmár vagy terrorista pályakép Orvos, politikus, börtönparancsnok, ipari miniszter, gerillavezér mottak és kizsákmányoltak lesznek, addig mindig a reményük marad. Egész életében példát mutatott az elnyomottak megsegítésében. Che Guevara azt mondta, hogy új világot csak vérben és tűzben lehet létrehozni. Ezt terrorizmusként értelmezni azért tévedés, mert Che Guevara célja az elnyomottak megmentése, a nemzeti felszabadítás, az emberek közötti egyenlőség megteremtése volt. Aki ezt nem hiszi, állíthatja az ellenkezőjét.” Hozzáteszi, hogy ebben az értelemben Gyurcsány Ferencék és a fiatal baloldal nem vallhatják magukénak Che Guevarát, hiszen ő kommunista volt és internacionalista. Szerinte lehet gyűlölni és szeretni a forradalmárt, csak azt nem lehet vitatni, hogy negyven évvel a halála ■ Pankrátorok ellen nem lehet g'örög'-római stílusban harcolni. után is a szabadság szimbóluma. „Én ezt a Che Guevarát írtam meg, aki híve volt ennek az eszmének - magyarázza. - Hogy megölte ellenségeit? Pankrátorok ellen nem lehet görög-római stílusban birkózni. Nem vagyok ítélőbíró, de Che Guevara azokat az eszközöket használta, amelyekkel őt is támadták.” A Che Guevara-kultusz újabb fejezeteként az egyik könyvkiadó életműkiadást indított el, köztük lesz a Magyarországon sokáig tiltólistán szerepelt Bolíviai napló és a gerillahadviselésről írott tanulmánya is, valamint a napokban jelent meg a délamerikai utazásairól szóló A motoros naplója. A jövő héten mutatják be a híres Bolíviai napló című kötetét. A nyugati kritikusok kevésbé finnyásak Che Gue- varával kapcsolatban, mint politikusaink némelyike, mert a naplóról a Times például azt írta, hogy nem más ez, mint a Tőke találkozása a Szelíd motorosokkal, a Guardian forradalmi bestsellernek tartotta, mondván, ez arról szól, hogy a marxisták csak jót akarnak mulatni. A Washington Post egyszerűen csak latin-amerikai James Deanről vagy Jack Kerouacról beszélt vele kapcsolatban. Mások a huszadik század egyik legromantiku- sabb alakjának tartották. A huszadik század Krisztusaként emlegetik Che Guevarát. A hazai jobboldali politikusok terrorista gerillavezérnek tartják. Megítélése ellentmondásos, talán mert hiányzik a hiteles Che-életrajz. Csontos Tibor Fillér lett a forintunkból, de már az sem ér túl sokat aprópénz Sok boltban, benzinkútnál már vissza sem adják, sok vásárló pedig általában szégyelli visszakérni Kicsi, sárga, értéktelen, de a miénk. Egyre kevesebben gondolkodnak így az egyforintosról, amit az is jelez, hogy sokszor már visszajáróként sem kapjuk meg. Ez persze felveti a kérdést: szükség van még rá? Úgy tűnik, átértékelődik az aprópénz fogalma. Egyre több benzinkútnál, illetve kisboltban terjed a gyakorlat, hogy a visszajáró összegének kiszámolásánál az egy-, illetve kétforintosokkal már nem kalkulálnak. Tekintve, hogy ezeknek az érméknek az előállítása névértékűk háromszorosa, logikusnak tűnhet a felvetés, hogy nem lenne-e kifizetődőbb kivonni a forgalomból. Kibocsátásuk, azaz 1993 óta az egyforintosból 918 millió darabot, a kétforintosból pedig 780 milliót vertek, vagyis átlagosan minden ember zsebében ott kellene lapulnia legalább száz darab egyforintosnak. Ám csupán a negyede van forgalomban, a többi kézen-közön eltűnt. Egyes szakértők szerint milliárdokat lehetne megspórolni az egy- és kétforintosok megszüntetésén, Finnország, illetve Ausztrália sem használ kis címletű érméket. Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője szerint azonban e döntés több problémát vetne fel, mint amennyit megoldana, ráadásul amit ezzel megspórolnánk, az máshol extra költséget jelentene. „Tény, hogy az állam ráfizet minden egyes egy- és kétforintos előállítására, de ez a világon mindenhol így van, ezért ezekre a pénzekre nem is szabad úgy tekinteni, mint egy árucikkre - mondta. - Már a fillér nélküli fillérrel történő számolás is sok dilemmát okozott a gazdaságban, el lehet hát képzelni, mivel járna az egy- és kétforintosok kivonása. Ráadásul nem biztos, hogy nyernénk ezzel: ha ugyanis az ötforintos lenne a legkisebb váltópénz, minden árut erre kellene kerekíteni, s a kereskedők nem lefelé módosítanának. Ezért azt mondom, hogy az euró bevezetéséig biztos maradnak a legkisebb címletű érméink.” Egy- és kétforintosok: hiányoznának Senkinek nincs joga megtartani a visszajáró aprót motiváció: egyszerűen így kényelmesebb. ” másként látja ezt Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, aki szerint ami jár, az jár. _ „Nincs arról statisztika, hogy hány millió forintot tartanak így vissza az eladók de a gyakorlat nem helyes - jelentette ki. - Ha valahol úgy gondolják, hogy j az az egy-két forint még jól jönne, mósodítsák az áraimé A visszajáró pénz azonban a vevőé, és ezt senkinek nincs joga visszatartani. ” a pszichológus is amondó, hogy az apró visszaadásának elmaradása nem a címlet szükségtelenségét, hanem annak értéktelenségét jelzi. a Dr. Bilkei Pál szerint a fo- I rintosok vették át a fillér szerepét. „Ma már egy, de még három forintért sem lehet semmit kapni, érthető hát, hogy sokan otthagyják a pulton - mondta. - Ennek a szokásnak a terjedését mutatja, hogy sok helyen már nem is adják vissza az aprót. Ebben azonban szerintem nincs semmi haszonszerzési
