Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
4 2007. MÁRCIUS 11., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA március is. A titkosszolgálat szerint reális a veszélye, hogy szélsőségesek erőszakos cselekedeteket követnek el a nemzeti ünnepen. A pártok békét kívánnak, de az utcára vonulnak. ISMÉT CSATATÉRRÉ VÁLNAK AZ UTCÁK? A rendőrség új felszereléseket rendelt több milliárd forint értékben. Ezek egy része - páncélzat, pajzsok - megérkezik az ünnepig, a könnygázutánpótlás várhatóan nem. Az elmúlt napok legfontosabb kérdése: elszabadulnak-e az indulatok március 15-én? A kormány és a titkosszolgálatok szerint valós a veszély, a pártok egy része ennek ellenére utcára szólítja híveit. Europress-összeállítás Egyelőre egymást kerülgeti a kormány, a rendőrség és a március 15-ére szervezett demonstrációk részben ismert, részben háttérben maradt szervezői. Hiába a békés ünnepre való felszólítás minden oldalon, a többség zavargásokra, avagy más szájíz szerint: a tüntetések elfajulására, provokációra, rendőri erőszakra számít. A titkosszolgálatok szerint nincs ok bizakodásra: a radikálisok a nemzeti ünnep megzavarását tűzték ki célul - derült ki pénteken Szilvásy György tájékoztatásából. A titkosszolgálatokért is felelős kancelláriaminiszter 167 olyan értesülést említett, amely szerint a szélsőségesek fegyverek beszerzésén, erőszakos cselekedetek és védett vezetők elleni akciók előkészítésén dolgoznak. Szilvásy úgy véli, egy 2000-2500 fős kemény mag akcióira lehet számítani. A rendőrség nem hagyott kétséget afelől, hogy komolyan veszi a fenyegetést: Bene László országos rendőrfőkapitány pénteken közölte: indokolt esetben, felfegyverzett tömeg ellen engedélyezik az október 23-án számos sérülést okozó gumilövedékek használatát. A rendvédelmiek új testpáncélokat kaptak, a készletek (gáz- és gumilövedékek, pajzsok, sisakok, páncélzat) feltöltésére pedig milliárdokat fordítanak. A hírek szerint március 15-éig csak a rendelés egy része érkezik meg. Az országos rendőr- főkapitány közölte: a fővárosi események biztosítására a BRFK és a Rendvédelmi Biztonsági Szolgálat erőit vonják össze. Bene László szerint azonban más hozzá- állású rendőrséggel találkozhatnak majd a rendezvények résztvevői, mint tavaly ősszel. A tavaly október 23-i események kapcsán az is kiderült: a legnagyobb kockázatot a politikai demonstrációk és a pártok által mozgósított szimpatizánsok utcára vonulása jelenti - a tömegháttér ugyanis a radikálisoknak szolgáltathat muníciót. A szembenálló erők vállán nyugvó felelősség tehát óriási: a szabadtéri gyűlésekkel kapcsolatban mégis napi politikai érdektől függően eltérő megoldások születtek. Gyur- csány Ferenc kormányfő korábban politikai üzenetek nélküli ünnepre szólított fel, a hallgatástól egyúttal utcai békét is remélve. Mára némiképp módosított álláspontján: ott lesz a fővárosi állami ünnepségeken és este a Művészetek Palotájában - igaz, egy zártkörű rendezvényen - beszédet is mond. Az MSZP politikusai is távol maradnak a megemlékezésektől, nem így koalíciós partnerük: az SZDSZ évtizedes hagyományának megfelelően idén is a Petőfi-szo- bornál emlékezik. Az MDF pedig biztosra megy: fővárosi megemlékezését egy nappal a nemzeti ünnep előtt tartja. A Fidesz természetesen mozgósít, utcai megemlékezése helyszínéül - ha úgy tetszik - jelképes helyszínt választott: az Erzsébet híd és környéke a Medgyessy- kabinet megalakulása óta tüntetések, 2006 októbere óta pedig összecsapások, barikádok emlékét hordozza. Orbán Viktor pártelnök mindenesetre kijelentette: híveik békés demonstrációra készülnek, így ha bár- müyen atrocitás zavarja meg az ünnepet, az csak a hatalom túlkapása lehet. A Fidesz elutasította és provokációnak nevezte az önszerveződő kormányellenes tüntetők megnyilvánulásait is. Orbán Viktor azzal, hogy csőcseléknek állítja be a Kossuth térieket, eleget tett Gyurcsány Ferenc és az MSZP elvárásának - nyilatkozta lapunknak Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője. „Márpedig ha ők észrevételeinket a csőcselék kritikájának tekintik, nagy bajban van az ország” - utalt az Orbán által emelgetett új többségre, amelynek derékhadát szerinte éppen a Kossuth tériek alkotják. „Nem veszünk részt semmilyen provokatív vagy erőszakos eseményben; bármilyen tragédia történik, az a hatalom - amelybe beletartozik az ellenzék is - érdeke” - közölte Molnár, hozzátéve: nem akarnak békétlenséget, bár azt maguk is észlelték, hogy a demonstráló csoportok kétfelé szakadtak, egy mérsékelt és egy radikális, az alkotmányosság határáig is elmenő csoportra. Ez utóbbiakról - elmondása szerint - nincsenek információik, mivel azok a mérsékelt szárny elhatárolódását látva régen leváltak mellőlük. .De hogy hol is készülődnek az igazi szélsőségesek, arról nemcsak a Kossuth tériek, hanem a jelek szerint a rendőrség sem tud számot adni. A hatóság ugyanis eddig meglehetősen sovány eredményt mutatott fel: mindössze egy ötfős szegedi egyetemista csapatot tudtak elcsípni. Náluk - így a rendőrök - számszeríjat, légfegyvert, Molotov-koktél-alap- anyagokat találtak. Az érintettek később azt nyilatkozták: semmi közük a szerveződésekhez, cáfolták, hogy a kihallgatások után bármivel is meggyanúsították őket. Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak a nyomozás végéig nem kívánt nyilatkozni. Az ünnep változott, a tiltakozás maradt AZ 1848-49-ES forradalom és szabadságharc leverése után tilos volt megemlékezni március 15-ről. 1860. március 15-én vonultak ki tüntetni először tiltakozva az osztrák megszállás ellen. A karhatalom a demonstrálok közé lőtt, egy ember meghalt. 1867 után már nem volt tilos az emlékezés, de hivatalos nemzeti ünneppé csak 1927- ben lett március 15. A Hor- thy-korszakban a megemlékezéseken gyakran hangoztatták az ország területi egységének helyreállítását, a második világháború alatt pedig az orosz bolsevizmus elleni keresztes hadjáratot. 1942-ben a Petőfi-szobomál a legnagyobb háborúellenes tüntetést tartották meg, amelyet szétvert a rendőrség. A KOMMUNISTA DIKTATÚRA idején, 1951-ben törölték nemzeti ünnepeink sorából március 15-ét 1972-ben több százan vonultak a Kossuth-szobor- hoz, a rendőrség feloszlatta a tömeget, 83 embert letartóztattak. A 80-as években egyre gyakoribbá váltak az illegális márciusi akciók- 1988-ban Budapesten 10-20 ezerfősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadság- jogokért. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció. 1989-ben már mintegy 100 ezren vonultak aznap utcára. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS 1991-es határozata szerint március 15. a modem parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe lett Nem a veszély miatt utaznak a fővárosiak AZ UTÓBBI ÉVEKBEN is meg figyelhető volt, hogy a többnapos ünnepeket szívesen használja a lakosság rövi- debb belföldi üdülésekre - mondta el Kapócsy Andrea, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Ez történik most is, és így lesz majd húsvétkor, pünkösdkor. Noha a szálloda- szövetségnek nincs arra vonatkozó statisztikája, hogy a hosz- szú hétvégéket szállodákban töltő vendégek között milyen arányban vannak budapestiek, de a fővárosi lakosság körében amúgy is nagyobb a fizetőképes kereslet a szállodai szolgáltatások iránt kl mindenesetre sokatmondó, hogy a vidéki szállodák inkább megteltek a március 15-i hosszú hétvégére, mint a fővárosiak. Ezt persze az is magyarázza, hogy a budapesti szállodák vendégeinek nyolcvan százaléka külföldi, köztük számos üzletember, akik azért nem jönnek ezekben a napokon, mert tárgyalópartnereik szabadságon vannak. Kapócsy Andrea elmondta: év elején már nem volt érezhető az őszi zavargások negatív hatása. Tart-e attól, hogy zavargásokba, utcai összecsapásokba torkollik a nemzeti ünnep Budapesten? A magyar nem forradalmi nemzet „az emberek azért tartanak március 15-étől, mert szinte mindenki azt mondja nekik, hogy tartaniuk kell tőle”- mondta lapunknak Sík Endre. A szociológus szerint nem a társadalom gerjesztette a félelmeket, hanem az ellenzék, a kormány, a rendőrség vagy a tagjainak külföldi utazást javasló zsidó hitközség. Sík emlékeztetett: a szocializmus idején is szívesen mentek az emberek felvonulni, forradalmi ambíciótól fűtve azonban magunktól nem megyünk az utcára, mivel nem vagyunk forradalmi nemzet - mondta. RABO ÁKOS (32) MINDENKÉPP LESZ-balhé március 15-én, nem akkora, mint október 23-án, de kisebbre azért számítok. Nem félek, bármi történik is, kinn leszek a rendezvényeken, ezért halaszottam el utazásomat. Délelőtt dolgozni fogok egy rendezvényen, de délután már kimegyek a Lánchíd környékére, az ünnepségekre. NÉMETH KATALIN (27) szerintem lesz zavargás március 15-én. Úgy gondolom, ha lesz lehetőség a rendbontásra, azt nem fogják kihagyni. Nem megyek ki az ünnepségre, de nem azért, mert félek, hanem azért, mert ez a téma már nem érdekel, inkább bosszant. Egyébként sem leszek a fővárosban, elutazom. SERESNÉ HORVÁTH ILONA (52) nem megyek Kl idén március tizenötödikén a városba ünnepelni sehova, mert számomra elvették az ünnep hangulatát a tavaly szeptember-októberben történt események. Nekem a megemlékezés nem a tüntetésről, a demonstrációról szól, és nem is szólhat arról. SZŰCS PÉTER (21) biztos, hogy Budapesten nem veszek részt a megemlékezéseken, de azt gondolom, most nagyobb rendet fognak tartani a rendőrök. Nem hiszem, hogy bármilyen tüntetésre sor kerülhet. A szülővárosomban részt fogok venni az ünnepségen, de ott nem tartok tüntetéstől, eddig sem volt ilyesmi. ■ Az országos főkapitány ígéri: más hozzáállá- sú rendőrség lesz az utcán. ■ Eddig sovány eredményt mutattak fel a szélsőségek utáni hajszában.
