Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

2007. JANUÁR 28., VASÁRNAP Váratlanul ért egy anyu­kát, hogy egy fővárosi kór­házban ötezer forintot kér­tek tőle gyermeke ellátá­sáért. A szaktárca szerint a díj jogos is, meg nem is. Bánky Bea- Pogrányi Annamária „Kisfiam belázasodott, de mivel vasárnap este volt, nem tudtam elvinni a gyermekorvosunkhoz - meséli egy anyuka. - Vártam egy órát, de a gyógyszer nem vit­te le a hároméves gyermek 39 fo­kos lázát. Egy saroknyira lakunk a Heim Pál Gyermekkórháztól, így rohantam vele a belgyógyá­szati osztályra”. Egy nővér azt mondta, akkor tudják megvizs­gálni a kicsit, ha a szülő kifizeti az ötezer forintos „vizitdíjat”. Ar­ra hivatkoztak, hogy az új beuta- lási rend miatt kénytelenek el­kérni a TAJ-kártyát és a házi gyermekorvos beutalóját. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, fizetni kell az ellátásért. FOGLALÓ AZ ELLÁTÁSÉRT „Kétségbeestem, hiszen nem volt nálam ennyi pénz - folytat­ja Judit. - Azt mondták, ha el tu­dom intézni, hogy a háziorvos visszadátumozva írjon egy be­utalót, és ezt pótolom a kórház­nak, visszafizetik a teljes össze­get. De ettől még nem lett a zse­bemben a pénz. Mivel nem lát­ták el, saját felelősségemre haza­vittem, újabb lázcsillapítóval és hűtőfürdővel próbáltam levinni a lázát” - fejezi be a történetet. A Heim Pál Gyermekkórház főigazgatójától megtudtuk: az öt­ezer forint voltaképpen nem díj és a legkevésbé sem vizitdíj, ha­nem egyszerű kaució. A letétről belső szabályzatban döntött az intézmény orvosigazgatója. Har­mat György főigazgató szerint azért van erre szükség, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a beutalási rendre vonatkozó, megváltozott szabá­lyok értelmében januártól egy fil­lért sem térít meg a kórháznak az ellátásért, ha az intézmény nem tudja igazolni, hogy házi- vagy szakorvos utalta be a pácienst. „A biztosító akár pénzbüntetés­sel is sújthatja a kórházat, ha a beutalási rendtől való eltérést észlel” - mondta lapunknak. DÍJAK ÉS KISKAPUK Bizonyos kivételektől eltekintve a beutaló nélkül érkezők ellátá­sát nem fizeti a biztosító. A kór­házak azonban nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy átvál­lalják az ellátással járó költsége­ket. A visszadatált és utólag pó­tolt beutaló egy kiskapu, de vala­hogy a szülőkét is rá kell venni arra, hogy mindenképpen sze­rezzék meg a papírt. A főigazgató hangsúlyozza: az új törvény ellenére egyetlen beteg sem távozik tőlük úgy, hogy nem látta el orvos. Ha betegsége nem súlyos, azaz - ahogy a törvény szövege fogalmaz - „sürgős” ellá­tást igénylő, akkor szociális in­dokkal is befektetik, vagy járó­betegként ellátják a gyermekor­vosok. Ugyanakkor Harmat György szerint teljesen ismeret­A kivételek ezentúl is erősítik a szabályt az általános és baleseti se­bészeti, szemészeti, fül-orr-gé­gészeti, bőrgyógyászati, nő- gyógyászati, urológiai, onko­lógiai, továbbá a pszichiát­riai és addiktológiai kórházi osztályokon nem kémek be­utalót. Ha sürgős ellátásra szorulunk, akkor sem kétsé­ges, hogy kezelésünket az OEP kifizeti. Miniszteri ren­delet határozza meg ezeket az eseteket. így a sürgős szükség körébe tartozó egész­ségügyi szolgáltatás „min­den olyan egészségügyi tevé­kenység, amelyet az életet ve­szélyeztető állapotok és be­tegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében - a beteg állapotának stabilizá­lásáig - végeznek”. ilyenek például a külső vagy belső vérzés, a gyulladás, a tudatvesztéssel járó állapotok (ájulás vagy epilepsziás ro­ham, sokk), az infarktus, az embólia, a szülés és koraszü­lés, a fulladás, a krupp, az asztmás roham, továbbá a sebellátás vagy a nyílt tö­rés. Ezenkívül a bélelzáródás, a hasi trauma, az égés, fa­gyás, a koponya, a mellkas, a has vagy valamely testüreg sérülése, az áramütés, a mér­gezés, az öngyilkosság vagy a heveny elmezavar is ebbe a kategóriába tartozik a kor­mányrendelet szerint. másik doktor rendelési idejében próbálkozunk, szintén 600 fo­rint a díj. Ugyanennyi terheli pénztárcánkat, ha beutalóköte­les szakellátásra nem visszük magunkkal a háziorvos felhatal­mazását, vagy netán egy másik intézményben készíttetjük el a szükséges vizsgálatokat, esetleg egy nekünk tetsző fül-orr-gé- gészt keresünk fel. A legmaga­sabb, ezer forintos díjat szabhat­ják ki, ha az ügyeleti ellátást in­dokolatlanul vesszük igénybe. Valószínűleg akkor járunk a legrosszabbul, ha kórházi fekvő­beteg-ellátást veszünk igénybe beutaló nélkül, vagy választott orvosunkhoz ragaszkodunk, aki munkaidején vagy ügyeleti ide­jén túl is a mi ellátásunkról gon­doskodik. Ebben az esetben ugyanis ellátásunk 30 százalé­kát - legfeljebb 100 ezer forintot - saját zsebből kell fizetnünk. Ha operációra is sor kerül, akkor akár 100 ezer forintot is elkér­hetnek a beavatkozásért. További szigorítást jelent ma­jd, hogy a betegek csak a lakó­helyükhöz legközelebb eső há­rom kórház valamelyikébe me­hetnek. Ennek az elképzelésnek a megvalósítását azonban a szak­tárca a kórház-átalakítás utánra halasztotta. Úgy tudjuk, ez a vál­tozás mindenképpen terítékre kerül áprilistól. „Papíron” már lé­tezik is - még decemberben meg­szavazta a parlament az erről szóló törvényt -, csak a végrehaj­tási rendelet várat még magára. len, a korábbi szokásoktól eltérő helyzetet idéztek elő az egészség- ügyi reform keretében meghozott intézkedések. Kérdéses, a társa­dalom képes-e alkalmazkodni, és a betegek a jövőben napok óta tar­tó bajokkal nem valamely kórház akut ellátására fognak-e jelent­kezni, hanem házi- vagy szakor­voshoz fordulnak, hét végén pe­dig orvosi ügyeletet hívnak. Horváth Ágnes, az Egészség- ügyi Minisztérium államtitkára elmondta lapunknak: „1997 óta érvényben van az a jogszabály, hogy ha beutalóköteles ellátást beutaló nélkül veszünk igénybe, fizetnünk kell érte. Sürgős ellá­tás esetén sem a múltban, sem a jövőben nem kell fizetnünk. Ha beutalóköteles járóbeteg-ellátást veszünk igénybe beutaló nélkül, 2000 forintos térítési díjat kell fi­zetnünk, tehát - amennyiben nem sürgős ellátásról van szó - ezt az összeget jogo­sult elkérni a Heim Pál Gyermekkórház vagy más gyógyin- tézmények. A hoz­zám eljutott infor­mációk alapján a kórház nem járt el sem jogszerű­en, sem emberségesen” - tette hozzá az államtitkár. Február 15-től, a vizitdíj beve­zetésével emelt összegű díjat kell fizetnünk, ha beutaló nélkül ve­szünk igénybe ellátást - jegyez­te meg az államtitkár. Hozzátet­te: sürgősségi ellátás esetén nem kell vizitdíjat fizetni, és a 18 éven aluliak is mentesülnek a díjfize­tés alól. „Ellenőrizni fogjuk a jö­vőben, hogy az egészségügyi el­látáshoz kapcsolód­jon beutaló, amelyet természetesen nem utólag, hanem még az ellátás megkezdé­se előtt kell kiállíta­nia a házi- vagy a szakorvosnak” - jegyezte meg. Korábban a tárca az indoko­latlanul igénybe vett egészség- ügyi szolgáltatások magas szá­mával indokolta a szigorú sza­bályozás szükségességét. Sze­rintük ugyanis megszaporítja az orvos-beteg találkozások gyako­riságát, hogy számos beteg, aki elégedetlen a diagnózissal, egy­szerűen felkeres egy másik szakorvost, és ugyanazokat a drága vizsgálatokat újra és újra elvégezteti. Február 15-től min­denesetre azok, akik a háziorvos megkerülésével, beutaló nélkül érkeznek szakrendelésre vagy kórházba, emelt összegű vizitdí­jat fognak fizetni. BÜNTET A TÁRCA? Ezenkívül ha nem a rendelőben, hanem például otthon veszünk igénybe orvosi ellátást, a vizitdíj dupláját kell kifizetnünk. Ha nem a választott háziorvosunkat keressük föl, hanem kollégája rendelőjében kötünk ki vagy egy ■ Egy tízéves jogszabály alapján fizetni kell, ha nincs nálunk beutaló. Gyermekek, hajléktalanok, krónikus betegek és véradók is mentesülhetnek a díj megfizetése alól négymillióan mentesülhetnek a vizitdíj fizetése alól. Díjmen­tes ellátás jár a 18 éven alu­liaknak és a hajléktalanok­nak. Kivételt képeznek azok a nők is, akik terhesgondozás­ban, szülészeti ellátásban ré­szesülnek, illetve a gyermek­ágyas anyák. Akkor sem kell fizetnünk, ha katasztrófa kö vetkeztében orvoshoz kénysze­rülünk. Mentesség alá tartoz­nak a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelések, a járványok, fertőzések megelőzéséhez szük­séges kezelések, illetve a már kialakult járvány leküzdése. Nem kell fizetni a kötelező népegészségügyi ellátás során (ide tartoznak a kötelező védő oltások), valamint meghatáro­zott szűrővizsgálatok alkalmá­val (például a tüdőszűrés vagy a méhnyakrákszűrés). A vér­adással összefüggő vizsgálato­kért sem kell fizetni. A másik díjmentes kategóriába a leggyakoribb krónikus beteg­ségek tartoznak. Mentesülnek a fizetés alól a rosszindulatú daganatos betegségben, vese­bajban, veleszületett vérzé­kenységben és cukorbetegség­ben szenvedők is. A transz- plantáltak és a szervátültetés­re várók, a HIV-fertőzöttek és az AlDS-betegek, valamint a súlyos pszichiátriai betegek ellátása is ingyenes. A betegségük miatt mentesü­lőknek csak a kórral kapcsola­tos kezelések esetén nem kell kinyitniuk pénztárcájukat, így ha a cukorbeteg influenzával keresi fel háziorvosát, abban az esetben fizetnie kell. A kisgyerekeket továbbra is ingyen láthatják el az ügyeletén Eddig az orvosok vizsgálták a kicsiket, most azonban a gyógyítóknak is számítaniuk kell arra, hogy az ellátás adminisztrációját komolyabban ellenőrzik vizitdíj Az orvosi ellátásról alkotott képünknek nemsokára végképp búcsút mondhatunk. A február közepén bevezetendő vizitdíj azonban csak a jéghegy csúcsa, s hiba lenne azt gondolni, ez lenne a gyógyulni vágyókra vagy az orvosokra háruló legnagyobb teher. MILYEN ÁRKI FIZETÜNK A GYÓGYULÁSÉRT? 4. A HÉT TÉMÁJA k

Next

/
Oldalképek
Tartalom