Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 4. szám

2007. JANUÁR 28., VASÁRNAP SZTORI 5 Sebeők János filozófus ,,A MAI MAGYAR értelmiség minden humorérzékét és szabadságát elvesztette. Sznob és amnéziás. Mintha kitörölte volna emlékezeté­ből az avantgárdot.” Szűrös Mátyás politikus „HOGY LEHETSÉGES AZ. hogy Magyarországon vannak olyan neoliberális politiku­sok a parlamentben, vezér­alakok, akiknek nem tetszik a magyar zászló, a magyar himnusz, akik már hango­san becsmérlik az Árpád­sávos zászlót, a történelmet, mert amivel itt vonulgatnak az emberek, azon nincs raj­ta a nyilas jelvény.” Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke „HORN GYULA fején találta a szöget, hogy a vizitdíj nem más, mint népnevelői célzatú pénzbehajtás.” Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója Csányi nem hagyja el az OTP-t „IGEN, MONDTÁK néhányan, akik szeretnének már távol látni, hogy most szálljak ki, a csúcson. De én még mász­nék egy kicsit felfelé.” Donáth László lelkész „IDE, A TEMPLOMBA is jönnek őrült emberek. Meghallga­tom és segítem őket, ami­ben tudom, de a szószéket nem adom át egyiknek sem. A rendet nem ők fogják megmondani.” Gyilkosság a vállalati bulin meghökkentő álvalóság A céges rendezvények olykor extrém jelleget is ölthetnek Kimentek a divatból a ha­gyományos vállalati bu­lik. A cégek jelentős há­nyada már az extrém, meghökkentő rendezvé­nyeket igényli. A legme­nőbb produkció, amely­ben a meghívottak valódi­nak tűnő szituációba csöppennek. Dián Tamás Véget értek már azok az idők, amikor a vállalati rendezvé­nyek a köszöntő-műsor-vacsora szentháromságra épültek. A cé­gek már ezen a téren is sokkal többet adnak az egyéni arculat­ra, ráadásul a multiknál olykor a pénz sem számít. Kőrössy Zol­tán, a Party Service Szövetség el­nöke szerint a megrendelők kí­vánságai között az igényesség és a meghökkentés egyforma hang­súllyal van jelen. „Előfordult, hogy egy vállalat a Monet-kiállí- tás helyszínét bérelte ki, ezzel is hangsúlyozva az összejövetel exkluzív jellegét - mondta. - De olyanra is volt már példa, hogy felépítettek egy űrhajót, a sze­mélyzet szkafanderben közleke­dett, s egy kis fantáziával bárki átélhette az űrutazás élményét.” Ehhez hasonló ötlet volt, amikor egy kozmetikai cég karibi uta­zásra invitálta a meghívottakat. Mindenkinek beszállókártyát küldtek, a parti helyszínét pedig úgy alakították ki, hogy az meg­szólalásig hasonlítson egy repü­lőgép belsejére. Amikor a ven­dégek beültek a székekbe és be­szíjazták magukat, egy vetítő se­gítségével imitálták a fel-, illetve leszállást, a „megérkezés” után pedig pálmafák, karibi táncosok és egzotikus konyhai remekek között folytatódott a program. Van, ahol még ennél jobban fel­dobják a hagyományos rendez­vényt: a vállalat rendelhet a dol­gozóinak komplett focidöntőt is, ahol az.ellenfél a színészváloga­tott, fizetett szurkolók buzdíta­nak, van kupaátadás, és termé­szetesen bankett is. Ahol igazán sok pénz van, ott az illúziókeltés magasiskoláját, a „reál tíme” produkciót rendelik. A meghívottak belecsöppennek egy valódinak tűnő szituációba, Legnépszerűbb a gengsztersztori, amely egy lokálban játszódik, s még az órát is átállítják chicagói időre s nem csupán nézői a körülöt­tük zajló eseményeknek, hanem tevékeny alakítói is. Rácz István, Magyarország egyetlen „reál time” színházának produkciós vezetője lapunknak elmondta: Az élet színháza nevű társulat ötlete amerikai példa alapján ve­tődött fel. „A tengerentúlon bejá­ratott szolgáltatás, hogy külön­böző kalandokba lehet befizetni az ismerősöket úgy, hogy az ille­tők nem is tudják, hogy megren­dezett produkcióba csöppentek - mondta. - Alaposan kidolgo­zott sémák vannak, hogy mi tör­Két év alatt száz előadást rendeltek a cégek ténjen az illetővel. Ez emberrab­lás ugyanúgy lehet, mint meg­rendezett gyilkosság. Mivel a minket működtető vállalkozás elsősorban konferenciákat szer­vez, kézenfekvőnek tűnt, hogy az új szolgáltatással a cégeket célozzuk meg. A résztvevők ter­mészetesen tudják, hogy ami ve­lük történik, az kreált szituáció, ám az előadásnak vannak ré­szei, amikor már sokan nem ké­pesek megkülönböztetni a való­ságot a fikciótól.” A vállalatok többféle alap­helyzet közül választhatnak. Legnépszerűbb a gengszter­sztori, amelynél maga Don Cor- leone invitálja a meghívottakat egy kis beszélgetésre. A hely­szín egy lokál a húszas évek stí­lusában berendezve, ahol a ven­dégek óráit azonnal átállítják a chicagói időre. Mindenki kap Don Corleonét egy népszerű színész, Szőke Zoltán játssza EGY EFFÉLE PRODUKCIÓ nem olcsó mulatság a megrendelő vállalatnak, több millió forin­tot kell ezért kifizetnie, mégis két év alatt a társulat több mint száz előadást tartott. Az extrém ötlet mellett valószínű­leg az is nagy vonzerő, hogy a főszerepeket profik játsszák: Don Corleone például Szőke Zoltán, a vajdaválasz­tásnál pedig Beleznay Endre és a Gálvölgyi- showban is látható Faragó András szere­pel. S hogy mekkora úr a megrendelő, arra jó példa, hogy a multikra gondolva némely produkció angolul is működőképes. egy kis színes szalagot, ez jelzi, hogy az illető később melyik maffiaklánhoz tartozik. Oda­bent először nem történik sem­mi különös: halk zene szól, a résztvevők iszogatnak, beszél­getnek, majd a színpadon elkez­dődik egy műsor, amely néhány perc elteltével szinte észrevétle­nül „leköltözik” a nézők közé. Hirtelen valakinek eltűnik a pénztárcája, kiderül, hogy a szesztilalom miatt csak az kap­hat italt, aki ismeri a beavatot­tak jelszavát (viszont a bejárat­nál kapott dollárokkal le is le­het fizetni a pincéreket). Don Corleone néha odarendel magá­hoz egy-két embert, meggyilkol­nak valakit, terhelő bizonyíté­kok kerülnek elő, valódi és rém­hírek terjednek - egyszóval ki­bontakozik egy történet, amely a vendégek reakciói, illetve dön­tései szerint bonyolódik. „Az eseményeknek 64-féle változa­tuk van, ennyi ponton ágazhat el valamilyen irányban a törté­net - mondta Rácz István. - Az emberek 95 százaléka valami­lyen módon részt vesz a cselek­mény bonyolításában. Ezt a ma­gas arányt úgy sikerül elér­nünk, hogy nem csak a fősze­replőket mozgatjuk, hanem be­épített embereink is vannak a pincérek és a vendégek között. A kevésbé aktív résztvevőket igyekszünk »provokálni«. Vagy egy információt súg meg nekik egy titkosrendőr, vagy egy ter­helő bizonyítékot csempész az asztalukra a pincér. Két koordi­nátorunk állandóan figyel, s szükség esetén intézkedik.” A cégek jelenleg ötféle alap­történet közül választhatnak: a gengsztersztori mellett rendel­hető még vajdaválasztás, gyil­kosság az expresszvonaton (ez valódi nosztalgiaszerelvényen játszódik), illetve Oscar-díját- adás. Az ötödik produkció, Az ember tragédiája igazából nem a „reál time” műfajába tartozik, mivel itt a cég történetét dol­gozzák fel, illetve adják elő színpadon Madách művének stílusában. Egy-egy történet színre vitele persze rengeteg munkát kíván, hiszen a sztori megírásán túl a részt vevők minden lehetséges reakciójára is ki kell találni a le­hetséges folytatásokat. Máté Péter: bár életében lett volna ilyen népszerű legenda Az Elmegyek című dalát egy repülőgépen énekelte először, amelyet Sylvie Vartan vitt világsikerre Máté Péter februárban lenne 60 éves. Dalait a mai napig játsszák a rádiók, feldolgozzák különbö­ző előadók, özvegye pedig amon­dó: bár életében becsülték volna meg úgy, mint manapság. Nagyon fiatalon, 37 évesen halt meg. Mégis maradandó élet­művet hagyott hátra. Nagyon sokszor még mindig Máté Péter a mérce, ha feltűnik egy-egy ifjú tehetség. Dalainak zenéjét több­nyire ő maga szerezte, s nem csupán énekelt, hanem kiválóan játszott zongorán és gitáron is. Afféle „one mán show” volt, amit csinált. Gyermekkori barátja, majd pályatársa, Benkő László szerint Máté Péter messze meg­előzte a korát. „Nem volt klasszi­kus táncdalénekes, ő mindig sa­ját magának írta a dalokat, s úgy is adta elő azokat, mintha csak a maga örömére vagy bánatára énekelne - mondta. - Valószínű­leg épp ettől volt hiteles az, amit csinált. Dalaiból szinte süt az el­hivatottság, s ezért annyira nép­szerűek ma is: a közönség egy­szerűen megérzi, hogy ezek a számok nem sablonok alapján, hanem valódi érzelmekből szü­lettek.” Máté Péter nevéhez kötődik az egyetlen magyar eredetű vi­lágsláger is. Az Elmegyek című slágert először a francia Sylvie Vartan tette mindenhol ismert­té, de azóta már nyolc nyelvre lefordították, utoljára épp a kí­nai verzió aratott sikert. A szö­vegíró S. Nagy István lapunk­nak elmondta, hogy a dal nem akármilyen körülmények kö­Máté két végén égette a gyertyát zött született. „Írországban jár­tunk, s egy ottani menedzser mesés ajánlatot tett Péternek, ám ő nemet mondott. A gondo­lat viszont csak ott motoszkált a fejében, s hazafelé a repülőgé­pen elő is vette a gitárját. Előtte persze megkérdeztük az utaso­Máté Péter SZÜLETETT: Budapest, 1947. február 4. életútja: hatéves korától magánúton, 14 éves koráig zeneiskolákban, ismerős muzsikusoktól tanult zongo­rázni, gitározni, énekelni. Geszler György zeneszerző, a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójában Balassa R Tamás és Bágya András tanította. kát, hogy nem zavarja-e őket, ha mi kicsit zenélgetünk. Mire megérkeztünk Budapestre, már szinte kész volt az új dal, amit leszállás előtt Péter azon nyom­ban el is énekelt. Az egész fedél­zet tapsolt, így született meg az Elmegyek.” tanulmányai: érettségi után 1965-ben alkalmi együttesben énekelt, zongorázott, gitározott. 1967-ben a Magyar Rádió felvette két dalát. FŐBB MŰVEI: Krízis (rock­musical, 1982); Kaméleon (musical, 1984); Elmegyek, Nicolas (világsláger, 1984). 150 népszerű dal szerzője. Hat nagylemeze jelent meg. Máté Péter özvegye, Edit asz- szony szerint férje dalait ma többször hallani, mint életében. Ebben persze közrejátszik, hogy ma már több rádió és televízió is van, de nem csak ez a magyará­zat. „Nagyon furcsa azt látni, hogy a mai gyerekek is milyen lelkesen hallgatják az eredeti számait, vagy az azokból szüle­tett feldolgozásokat - mondta. - Péter ma sokkal népszerűbb, mint életében, szerintem most becsülik úgy, ahogy életében kellett volna. Ez nagyon jó érzés, de valószínűleg ő sokkal boldo­gabb lett volna, ha még életében megkapja ezt az elismerést.” Az énekes túlhajszolta magát, hiába óvták a barátai. Végül 37 évesen a szíve vitte el. ■ Dián Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom