Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
16 MŰVÉSZBEJARO 2006. DECEMBER 3., VASARNAP A Mozart-év este a Don Giovannival zárul az operaházban ma ér véget a Mozart-hét. A 250 éve született zeneszerző hat operáját tűzték műsorra egymás után. A varázsfuvola, a Titusz kegyelme, a Szökte- tés a szerájból, a Figaro házassága és a Cosi fan tutte után este a Don Giovanni hallható. Az Operaház Mozart-estjein vendégként Timothy Bentch három darabban is énekelt. Egyiptomi premier: A hét nyolcadik napja Kairóban, a Közel-Kelet legelső és máig első számú fesztiválján három magyar film szállhat versenybe. Köztük egy világpremier: Elek Judit A hét nyolcadik napja című filmje. De az egyiptomi filmfesztivál 30. születésnapja alkalmából az elmúlt évek díjnyertes alkotásait is műsorra tűzik, így a 2002-es fődíjas Az utolsó bluest, valamint egy friss komédiát, Goda Krisztina Csak szex és más semmijét. Az év dobása lehet Kyd bosszúdrámája minden idők legkarcosabb politikai bosszúdrámájának ősbemutatóját tartják december 17-én a Tivoli Színházban. Shakespeare barátja és írótársa, Thomas Kyd művét, a Spanyol tragédiát Szabó Stein Imre fordította magyarra, s Lukáts Andor állítja színpadra. Az ősbemutatóra meghívják a magyar politikai és gazdasági elit képviselőit. Lukáts Andor rendezi Kydet Aase-díjasok: Bende, Blasek, Krum, Valkay ÉVRŐL ÉVRE kiosztják a Gobbi Hilda által alapított Aase-díjakat. Ezúttal négyen részesültek ebben a tisztességben: Bende Ildikó, a Győri Nemzeti Színház művésze, Blasek Gyöngyi a Budapest Bábszínházból, Krum Adám a Pécsi Harmadik Színházból és Valkay Pál, a Budapesti Kamara- színház tagja. Barátok egymás közt: Tarantino Takasival forgat A JAPÁN KULTÚRÁNAK nagy rajongója volt mindig is Quentin Tarantino, de valljuk be, nemcsak a Felkelő Nap országát jellemző magaslatok kötik le, de a kritikusok által cikinek tartott „mélységek” is. A Ponyvaregény rendezője most színésznek állt Miike Takasi kedvéért; barátja sajátos hangulatú kalandfilmjében (Szukijaki Western: Django) produkálja magát. A forgatás most kezdődött. Sándor Pál és Noé bárkája mozi A Bárka Színházban már néhány snittet, jelenetet is levetítettek a filmből Kállai Ferenc az egyik főszereplője a filmnek, a színész most kórházban van, de a bemutatón ő is ott volt Garas Dezsővel, Jordán Tamással, Alföldi Róberttel és Oszvald Marikával Elkészült Sándor Pál legújabb filmje; a Noé bárkája című alkotást jövőre, a 38. Magyar Filmszemlén mutatják be. A történet egy pesti bérházban játszódik, és sztárparádé a javából Kállaival, Garassal és Töröcsik Marival a főbb szerepekben. Szabó Zoltán Attila A Bárka Színházban mutatta meg magát első ízben a közönségnek az a színészválogatott, amelyet a 18 év után ismét rendező Sándor Pál hívott össze. A baráti találkozón jelen volt a nagy hármas mellett Bordán Irén, Jordán Tamás, Kiss Mari, Oszvald Marika, a Szőke-Badár kettős, Stefanovics Angéla és Alföldi Róbert is. No meg persze korunk „hősei”, az újkori magyar filmekből a Valami Amerika óta szinte kihagyhatatlannak tűnő Szabó Győző és Pindroch Csaba is. Mert mindannyian feltűnnek abban az öreg, kopottas, azaz jellegzetesen pesti bérházban, amelyről mesél az új Sán- dor-mozi. Különlegesség, hogy Garas Dezső ezúttal is Stock Ede bőrébe „bújik”. Vagyis az 1981-es keltezésű Ripacsok- ból már ismerős karaktert jeleníti meg, igaz, ma már csöndesebben, botránymentesen, elvégre az egykor a pesti éjszakában hol tündöklő, hol kisemmizett figura a Noé bárkájában már csak szemlélődő nagyapó. Legalábbis így tűnt azokon az eddig rejtegetett filmkockákon, amelyeket a Bárkában vetítettek le első ízben. A jókedvű légyotton egyébként mindenki hozta a legjobb formáját. Garas például a rá jellemző fanyar humorral kijelentette: régi baj társa, a tizennyolc ■ Sándor Pál tizennyolc éve nem rendezett filmet. évig nem rendező Sándor Palika azért nem üvöltözött velük a forgatás alatt, mert „be volt tojva”. A direktor ezt cáfolta. Arra jutott, hogy a közös munka során mindvégig úgy érezte, végre hazatalált. Mert nagyon „ízlett” neki az újabb filmcsinálósdi. Egyik kollégája, Gothár Péter azon mondatát, miszerint a biciklizéssel ellentétben a film- készítést bizony el lehet felejteni, csip- kelődve-mókázva hárította el. „Soha nem értetettem Gothárt... Én úgy érzem, tudok biciklizni. Ha mégsem, akkor azt úgy is az arcomba vágja majd a közönség. Ha pedig így lesz, be fogom látni, hogy a Noé bárkája volt számomra a hattyúdal. Ha azonban mégis tetszik az embereknek a történet, kész vagyok még egy-két mozira” - tudatta Sándor Pál. A Bárka-ankéton Garas vitte a prímet. Nem titkolta, hogy azt a 36 napot, amíg a fogatás tartott, ki kellett bírni. Ő személy szerint nagyon készült, hogy jó formát „fusson”, már csak azért is, mert ez a film nagyon mai, nagyon kedves és nagyon szeretnivaló történet. Sándor hozzátette: „amikor olyan intoleráns a világ, mint napjainkban, az ember megpróbál a maga módján harcolni ellene. Én úgy támadok vissza, hogy igyekszem egyre to- leránsabbá válni. Természetesen ez csak magamhoz, a habitusomhoz képest sikerülhet. De talán ezért sem kiabáltam a forgatás alatt” - summázta. A rendező, aki korábban olyan remekeket készített, mint a Bohóc a falon, a Régi idők focija, a Herkulesfürdői emlék, a Ripacsok vagy a Szerencsés Dániel, elárulta lapunknak, hogy ezúttal a régebbieknél gyorsabb, ritmusosabb mozit forgatott. A mai zaklatott világ ugyanis rá is hatott. S hogy miért nem forgatott 18 éven át? Sándor Pál, akit mindenki csak Palikaként tart számon a filmes szakmában, őszintén megvallotta: „azért, mert ennyi ideig nem jutott az eszembe semmi”. Sándor Pál 1939. október 19-én született Budapesten 1959-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolám, ahol Herskó János tanítványa volt. 1964-ben végzett filmrendezőként FONTOSABB FILMJEI: Bohóc a falon (1967), Régi idők focija (1973), Szabadíts meg a gonosztól! (1978), Ripacsok (1981), Miss Arizona (1988) 2000: a Glamour producere díjak: 1977-ben a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Ezüst Medve díja (Herkulesfürdői emlék), 1983-ban a Cannes-i Nemzetközi Fesztivál FIPRESCI Díja (Szerencsés Dániel) A Szegedi Szabadtéri Játékok hetvenöt boldog éve rekorder A Dóm téri teátrális találka ötletadója nyolcvan éve a költő Juhász Gyula volt A minden addiginál látványosabb Aida hatalmas siker volt 1993-ban Kevés olyan rekordot, tradíciót tarthatunk számon a hazai színházi életben, mint amilyen Szegedhez, a Dóm térhez kötődik. A szabadban megejtett színielőadások, koncertek ugyan mindig népszerű attrakciónak számítottak a közönség körében, de azért a kőszínházi világon kívül estek, így nem mindig kaptak illő támogatást. Azonban így vagy úgy, de túléltek mindent: a fesztivál most 75 éves! Ezt az egyértelmű sikert egy impozáns albumban meg is örökítette a „tettére” joggal büszke város. Mert a Szabadtéri Játékok 1931. június 13-a óta (ekkoi' mutatták be az első produkciót, a Magyar Passiót) Szeged védjegye. Bátyai Edina, a játékok igazgatója szerint „ez a 75 év bizonyította a magyar művészet élet- képességét, a hazai kultúra erejét és megújulási vágyát, a tehetségek folytonosságát.” Nem akárki volt az ötletadó. A költő Juhász Gyula már 1926-ban azért kardoskodott, hogy Szeged mutassa meg magát a szabadban. Hamar belátták, hogy az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszín. A sikersorozatnak a második világháború azonban véget vetett, húsz évig csönd honolt a Dóm téren. Az újrakezdés 1959. július 25-ig vá■ A Magyar Passióval indult a sikerszéria. ratott magára, ekkor a Hunyadi László dallamaival újraindultak a játékok. Mesék, csodák születtek a Dóm téren. 1960-ban ereje teljében énekelt itt Simándy József. Az est végén ezt nyilatkozta: „amikor ott, a szegedi égbolt alatt elkezdtem: »Hazám, hazám, te mindeneméi, majdnem elcsuklott a hangom. Úgy éreztem, akkor lettem igazán Bánk bán.” Öt évvel később a Turandot „tarolt”, később Bessenyei Ferenc, mint Lear király, majd Gregor József, mint Falstaff lett sztár. Idén a Csárdáskirálynőpek járt ki a vastaps. ■ Sz. Z. A.
