Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám

2006. DECEMBER 3., VASARNAP 17 HIÁNYZÓK Schöck Ottót egy szörnyű betegség vitte el, Bartha Tamást lelőtték Los Angelesben Frenreisz Karesz és barátai Két régi játszótárs, Zorán és Presser Gábor. A koncerten fellép még Laux József, Szűcs Antal Gábor, Dusán Sztevanovity, Karácsony János, Tátrai Tibor, Németh Gábor és Veszelinov András. Frenreisz Károly össze­hívta zenész barátait. Azt mondja, a hatvan­éves születésnapján egy napra megállt, és hátra­tekintett. Mindhárom volt zenekara színre lép a Syma-csarnokban. Dalia László- Évek óta ritkán lép szín­padra, miért épp most hívja tetemre régi zenekarait?- Sosem vonultam vissza végleg, a Skorpióval évente két- három nagy bulin mindig ját­szunk, legutóbb március 15-én léptünk fel. Kétségtelen, hogy immár tíz éve nem turnézunk, s mindenki a maga útját járja. Most viszont hatvanéves let­tem, s bár nem vagyok nosztal­giázó alkat, úgy gondoltam, egy napra meg lehet állni és ma­gunk mögé tekinteni. Három zenekarban játszottam, és sen­ki sem mondott nemet, ami­kor felhívtam zenésztársaimat, hogy adjunk egy koncertet. Egyedül Brunner Győző hiány­zik majd igazoltan, aki évek óta Kanadában él.- És két remek muzsikus, Bartha Tamás és Schöck Ottó sem lesz ott a Syma-csar- nokban, hiszen ők már meg­haltak.- Bartha Tamás helyén Kará­csony János játszik, míg Schöck Ottót Fogarasi János he­lyettesíti. Bartha Tomit nagyon sajnálom, máig tisztázatlan kö­rülmények között halt meg Los Angelesben. Nagyon tehetsé­ges zenész volt, egyébként úgy fedeztem fel magamnak, hogy a rádióban 69-ben hallottam egy félelmetes gitárszolót. A dalt, a Vöröshangyabolyt is ő írta. így ajánlottam be később Picinek, amikor az LGT meg­alakult. Schöck is nagy veszte­ség volt, a 20. század legcsú­nyább betegsége vitte el. A Met­ró legnagyobb slágereit éppen ő szerezte. Schöck biztatott, hogy kezdjek el basszusgitá­rozni, mert ő inkább zongoráz­ni szeretett volna. Addig ugyan­is én csak a szaxofont fújtam, hiszen azt tanultam. Frenreisz Károly SZÜLETETT: 1946. 11. 08. pályafutás: Benko Dixie­land Bánd (1963-64), Metró (1965-67), Metró (1969- 70), LGT (1971-73), Skorpió (1973-79), Új Skorpió (1979-83), Skorpió (1983-) lemezek: Egy este a Metró klubban (1970), LGT (1971), Ringasd el magad (1972), Bumm (1973), A rohanás (1974), Ünnepnap (1976), Kelj fel (1977), Gyere velem (1978), 10+1 (1981), Azt beszéli már az egész város (1985), A show megy tovább (1993)- Három zenekar, a Metró, az LGT és a Skorpió lép majd színpadra?- Valóban a műsor három blokkból áll, a javát a Skorpió játssza, de a Metró és az LGT is eljátszik öt-hat dalt. Tíz napig próbálunk, hogy mindenki for­mában legyen. Nagyon nehéz volt az egyeztetés. Már a közös fotó hatalmas szervezést igé­nyelt, az ország több részéből ér­keztek a zenészek. Presser Pici aznap Zoránnal játszott a Víg­színházban, Tátrai Tibinek és Szűcs Antal Gábornak az ország másik végében volt koncertje.- A dalokat már kiválasztotta?- A bőség zavarával küz­dünk, tehát még én sem tudom, mi lesz műsoron. Ám biztos el­hangzik majd a Kócos kis ördö­gök és a Citromízű banán a Metró-slágerek közül, az LGT-s Boldog vagyok és a Tengelyke­zű félember, a Skorpiótól a Fo­lyóparton ülve, valamint az Azt beszéli már az egész város című dal. A többit majd meg­látjuk.- Ha ritkán is fog gitárt, a koncertekről nem hiányzik, miután az Omega hang- és fénystúdiót vezeti. Nem túl rázós üzlet ez manapság?- A zenéből nem maradtam ki, gyakrabban járok koncertre, mint amikor játszottam. A piac persze sokat változott húsz év alatt, ma nem szólhatunk rosz- szabbul, mint egy nyugat-euró­pai cég. Igaz, ugyanazokkal a berendezésekkel vesszük fel a versenyt, eddig még nem vallot­tunk szégyent, pedig dolgoz­tunk Placido Domingóval, Lu- ciano Pavarottival, Jósé Carre- rassal, valamint Joe Cockerrel, Elton Johnnal és Stinggel. A ha­zai nagykoncerteken, a Buda­pest Sportarénában és a Nép­stadionban is bennünket kért fel az Omega, Demjén Rózsi, a Neoton, Fenyő, s most a Piramis. | MASZK-közgyűlés a városligeti fasorban holnap tartja idei közgyű­lését a MASZK országos színészegyesület a Rátkai Klubban. Hegedűs D. Géza, az egyesület elnöke számol be a tagoknak, s meghirdeti a jövő évi programot, ame­lyet talán úgy lehetne két-há- rom szóban összefoglalni, hogy „arccal az ifjúság felé”. A MASZK egyébként most hirdetett versmondó és san­zonversenyt 35 évnél fiata­labbaknak. A Nemzet Színészei a Színaranyban színarany címmel a Nemze­ti Színházban mutatják be Borzák Tibor kötetét, a Nemzet Színészeivel készült interjúkkal. Azokkal a szí­nésznagyságokkal készült beszélgetések is szerepel­nek benne, akik már nincse­nek közöttünk, Sinkovits Imrétől Agárdy Gáborig. Megkezdődött a Vadászat angolokra A HÉTEN MUTATTÁK BE a mo­zik a Vadászat angolokra cí­mű, az 1830-as években ját­szódó magyar játékfilmet. A rendező, Bagó Bertalan, a ját­szók között van Cserhalmi György, Nyakó Juli, s a nyá­ron elhunyt Bertók Lajos. Bács Ferenc Amerikában forgatott hat hétig forgatott a kali­forniai San Diegóban Bács Ferenc színművész. A Márai Sándor életéről szóló film­ben alakította az írót, aki fe­leségével az utolsó években az amerikai városban tele­pedett le. A játékfilmet a Dárday -Szalay páros írta és rendezte. Bács játssza Márai Sándort Vitéz László ismételten megleckézteti a patás ördögöt mutatványos A Bárkában négyszer lép a paraván mögé Kemény Henrik, aki 1931-ben kapta az első bábszerepét A Két kicsi néger táncával kezdődik a Bárka Színházban a műsor Visszatér Vitéz László, a báble­genda. És vele a magyar bábmű­vészet legendája, Kemény Hen­rik is, aki Vitéz mellett Cuclifert, Hakapeszi majmot, Frigyes mes­tert és ki tudja még hány, a gyer­mekkort széppé varázsoló me­sefigurát hozott a világra, és „él­teti” őket idestova 75 esztendeje. Mert a mester 1931 óta játszik a bábszínpadon. Heni bácsi foga­lom a színházi világban. És nem­csak itthon, de tényleg minde­nütt a világban. Ő az egyetlen, még élő, magyar bábos dinasztia utolsó tagja. Apja Népligetben ál­ló mutatványosbódéjában nőtt fel, s a nagyapja sem volt akár­ki: bábszínház-tulajdonos, bű­vész és cirkuszigazgató egy sze­mélyben. A Kemény família már 1897-ben is mókázott a vurst­liban. Henrik hatévesen kezdte a szakmát; első, saját maga által ■ Henrik hatévesen kezdte a szakmát a saját maga által készített bábbal. készített bábjával édesapja szín­házában. Decemberben négy je­lenésre is vállalkozik. Ma dél­előtt 11 órakor lép először szín­re a Bárka Színházban. Csütörtö­kön követi egy újabb „vitézke­dés” majd még két vasárnap - utoljára még szenteste előtt dél­előtt. S hogy mit hoz magával ezekre a parádésnak ígérkező mesedélelőttökre/délutánokra? A nyitány a füttyös ördögé. Ké­sőbb jön a Vitéz László és a kro­kodil, majd a Vitéz László és a csodaláda című epizód. Persze ahogy mindenki, aki életében csak egyetlen alkalommal látott már Kemény Henrik-mutatványt, az elvárja e darabokat. A Két ki­csi néger táncával kezdődnek a Bárka-szeánszok. E két figura már a 19. században is a művész­famíliával időzött. Heni bácsi egyébként ősidők óta ugyanazt kívánja kifejezni kedves figurái­val: „játszani, játszani, játszani, mert ez oldja fel és meg a pokol­béli rosszaságok és a jó között feszülő ellentétet”. Fölösleges a kommentár. ■ Sz. Z. A. Kemény Henrik SZÜLETETT: 1925. január 29-én, Budapesten 1931-ben kapta első szerepét egy családi bábelőadáson 1935-ben faragta ki az első bábját. Amikor munkaszolgála­tosként eltűnt az édesapja, ő vette át a családi bábszínházát 1945-ben AZ ÖTVENES ÉVEKBEN OZ Állami Bábszínház tagja lett 1992-TŐL a Kolibri Színház tagja filmjei: Látogatás és a Vitéz László vándorútja díjai: Népművészet Mestere (1954), Pro Űrbe Budapest-díj (1998), Kossuth-díj (1995) MŰVÉ SZ B EJÁRÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom