Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
6 SZTORIK, ESETEK 2006. DECEMBER 3., VASÁRNAP Kincskereső magyar búvárok Csontos Tibor György Péter publicista: feltárás Kétmillió dolláros munka, a kincsen Brazília osztozik az egyesülettel Háromszáz éve elsüllyedt holland kincseshajót tárt fel januárban a brazil partoknál az Octopus Egyesület. A kutatók az időjárástól már most jobban tartanak, mint a kalóztámadásoktól. „Őrült összegek vannak a tengerfenéken az elsüllyedt történelmi hajók roncsai között” - mondja a harminc éve búvárkodó Szalóky Attila, az Octopus Egyesület elnöke, amely első külföldi kutatócsapatként kapott engedélyt, hogy a brazil partoknál több száz éve elsüllyedt hajókat feltárja. Nigel Pickford, az elsüllyedt hajók és kincsek világhírű specialistája szerint az Octopus a világ négy legjelentősebb, hajóroncsokat kutató civil- szervezete közé tartozik. „A napokban találkoztunk vele Londonban, és arról beszélgettünk, miért van az, hogy mi egyedi és különleges engedélyeket kapunk, amelyekkel a gazdag országok kutatói nem rendelkeznek - meséli Szalóky Attila. - Kiderült, azért, mert Magyarországnak nincs tengere, ezért nálunk nem alakulhatott ki a kincsvadászat. Az illegális tenger alatti kincskeresés ugyanis napjaink egyik legjövedelmezőbb üzlete. Az első hajóroncs feltárása Dél-Afrikában egymillió dollárba került, akkor mutattuk be kutatási módszerünket.” Megjegyzi, általában arany- és ezüstpénzek, drágakövek, ékszerek kerülnek elő a történelmi hajóroncsokból, a legkedveltebb leletei mégis a kézzel kovácsolt bronz gombostűk. Reményei szerint a brazil partoknál 1700. május 29-én elsüllyedt Voetboog nevű holland kereskedőhajón is lesznek ilyenek. Ami biztos: hihetetlenül gazdag rakományra számítanak: a dokumentumok alapján a hajó ládaszámra szállított japán és kínai porcelánokat, faragott köveket, nemesfémet, 233 ezer holland aranydukátot. Ez utóbbi éremgyűjtői szempontból elképesztő értéket jelent. A hajó sorsát hároméves levéltári kutatás nyomán kísérhették figyelemmel, az első nyomokra Hágában, a Holland Kelet-indiai Társaság központi levéltárában bukkantak rá. Ott tudták meg, A több száz éve elsüllyedt hajók roncsai között hatalmas vagyonok rejtőznek, a magyar Octopus Egyesület a világ négy legjobb csapata között van hogy a hajó Dzsakartából, akkori nevén Batáviából indult visz- sza Európába, ezért az indonéz városba is elutaztak újabb ismeretekért. „Miután kinyomoztuk a hajó sorsát, megkerestük a brazil kormányt, hogy szeretnénk feltárni a roncsokat - mondja Szalóky Attila. - A brazilok három év után adták meg az összes engedélyt.” Az expedíció 2007 januárjában indul Brazíliába, a Voetboog megtalálása néhány hónapig, kiemelése pedig egy évig is eltart. Brazília legkeletibb partjaitól negyven kilométerre ringó kutatóhajó fedélzetén laknak, amíg elő nem kerül a Voetboog. A feltárás teljes költségét az egyesület fedezi. „Egy ilyen feltárás a megelőző kutatásokkal együtt 2-2,5 millió dollárba (félmilliárd forintba) kerül - magyarázza az egyesület elnöke. - A talált kincs megoszlik, ezúttal a, brazil állam és az egyesület között. Az egyedi muzeális értéket képviselő lelet automatikusan az adott ország tulajdonába kerül, e leletek piaci értékének negyven százalékát készpénzben fizetik ki a kutatóknak. Az ismétlődő jellegű tárgyaknak, amelyekből sokat szállított a hajó, például azonos pénzérméknek, porcelánoknak a brazil törvények szerint hetven százaléka illeti a kutatókat. Az egyesület az árbevételeit megosztja támogatóival. Kétségtelen, hogy ezek a kincsek jelentős tőkeerőt biztosítanak újabb vállalkozásainkhoz, szeretnénk önálló tengerészeti múzeumot is létesíteni Magyarországon.” Az Octopusnak a kutatások során tulajdonába került kincseiből a világ múzeumai folyamatosan vásárolnak, de az egyesület alapelve, hogy ezen kívül nem vesz részt a nemzetközi műkincskereskedelemben. A történelmi hajók feltárása számtalan veszéllyel jár, s az időjárás jelenti a legnagyobbat, de számolni kell kalóztámadásokkal is. Szalóky szerint a brazil partoknál ez utóbbitól nem kell tartaniuk, a haditengerészet egyik őrnaszádja folyamatosan őrzi majd őket. „Nagyobb gond lesz a megtalált hajóroncsok partra szállítása, konzerválása és biztonságos őrzése” - jegyzi meg. Szalóky Attila levéltárakban is kutatja a hajók nyomait Oltárköves dereglyétől a vadászrepülőig AZ octopus találta meg többek között a Szegednél 1723-ban elsüllyedt római kori oltárköveket szállító dereglyék roncsait, a Balatonban egy második világháborúban lezuhant amerikai vadászgépet. Víz alatti régészetet oktató iskolát működtetnek, a napokban Katar magyarországi főkonzulja kereste meg őket, hogy a közel-keleti ország partszakaszán elsüllyedt arab történelmi kereskedőhajók roncsait kutassák feL A tenger alatti régészet magyar legjel A LEGNAGYOBB KIHÍVÁSUK: 1995-1998. Fokvárosnál egy 1806- ban elsüllyedt 74 ágyús holland hadihajó feltárása. A legveszélyesebb expedíció: 1998. Mozambiknál elsüllyedt történelmi hajóroncsok megtalálása polgárháborús körülmények között, még börtönben is ültek. A legtragikusabb kutatás: 1998. Fokvárosnál feltárás közben életét vesztette egyik társuk, dr. Faragó István. „kádár János korszaka ma egyre fényesebbnek tűnik mindazok szemében, alak vagy akkor voltak boldogok, vagy épp most zuhannak ki a társadalomból, bele a semmibe, ahova a piac löki őket” Várhegyi Éva pénzügyi szakember: „az utcai demonstrációk hangadói eddig olyan, a status quót védelmező csoportoktól származtak (gyógyszerészek, orvosok, egyetemi hallgatók, nagygazdák), amelyeknek tagjai nem tartoznak a társadalom vesztesei közé.” Malek Andrea énekesnő: Matek jobbára Bécsben él „mindenért harcolok; szabadságért, szerelemért. Sok konfliktusom van, de még nem folyt vér. Nem is ütöttem meg senkit - de még előfordulhat!” Gábor Kálmán ifjúságkutató: „a fiataloknak igen magas az információigényük, így teljesen érthetetlen, hogy a kormány miért nem kommunikál velük.” Róbert Altman rendező: „látta azt a pingvines filmet? Na, azt például a pingvinek csinálták. A rendező csak odatartotta a kamerát, még annyit se mondott azoknak a jószágoknak, hogy ez nem volt jó, csináljátok újra, fiúk.” A szeszmérkőzés után miénk lett a pálinka elnevezés hungarikum Magyarországon azt tartják, hogy az az igazi pálinka, amelyet még nem láttak a fináncok Csak gyümölcsből készíthető Csak á-val és k-val írható. Csak száz százalékban gyümölcsből készült párlat lehet. Csak Magyarországon készülhet. Ez a pálinka, amely mára igazi hungarikum lett. „A pálinka segítségével jobban tudunk szocializálódni az unióban” - mondta az egyik reggeli tévéműsorban a megasztá- ros zsűritag, Pély Barna. Úgy látszik, ezt az unió is elismerte, hiszen a Magyarország és Románia közötti szeszmérkőzést, vagyis a palinca-pálinka vitát az Európai Unió segítségével mi nyertük. Meg kellett küzdenünk ugyanis a pálinka elnevezés használatáért előbb az osztrákokkal, majd a románokkal. Jónás József a Mesterpálinkák, pálinkamesterek című, napokban megjelent könyvében leírja, hogy a legenda szerint a magyar leleménynek köszönhető e győzelmünk. A területért felelős uniós biztos előtt ugyanis képviselőink meglobogtatta a román értelmező kéziszótárt, mely szerint a pálinka magyar eredetű szó, vagyis ősi magyar ital. A főbiztos állítólag erre megjegyezte, hogy ha ezt a románok is így elismerik, akkor a magyaroké a pálinka név használatának kizárólagos joga. A magyar pálinkának már háza is van a fővárosban, sőt a Magyar Pálinka Lovagrendet is létrehozták. Mondják, a disznó sem döglik meg anélkül, hogy a böllér ne igyon egy kupicával, falusi embernek a kaszálás is jobban megy, ha azt megelőzi egy fél deci pálinka, esetleg kettő. A pálinka valódi magyar kincs, hungarikum, amely száz százalékban gyümölcsből készült párlat, mindenféle adalékanyag nélkül. Alapanyaga csak Magyarországon termett és termelt nemesés vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly lehet. A gyümölcsöt, illetve a törkölyt csak Magyarországon cefrézhetik, párolhatják, érlelhetik és palackozhatják. Benke László olimpiai bajnok szakács megjegyzi, hogy családjukban a pálinka mindig az egészség szimbóluma volt, őt például csak akkor vitték orvoshoz, ha a mézzel megbolondított pálinka már nem segített rajta. Bárándy Péter jogász azt meséli, hogy vadászatain a laposüveget pálinkával tölti meg. Kedvence egy zempléni polgármester madárcseresznyéből főzött pálinkája. „Ha már kiharcoltuk a pálinka név használatát, meg kellene ismertetni a kereskedelmi főzdék minőségi pálinkáit” - véli Sza- lontai Péter pálházai pálinkamester. - Miért ne lehetne a valódi magyar gyümölcspálinkának olyan hírnevet szerezni, mint az olasz grappának vagy a francia konyaknak?” A pálinkát ma már hozzávaló pohárból illik inni, és semmiképpen nem behűtve. Inkább étkezés előtt fogyasszuk, de iható étkezés után is. Jó hírű szállodákban csak étkezés után szolgálják fel a pálinkát. Újabban pálinkafesztiválokat is rendeznek nálunk. Ezek némelyikén a vám- és pénzügyőrségnek is van standja. Mintha nem tudnák, hogy Magyarországon csak az számít igazi pálinkának, amelyet a finánc nem látott. ■ Csontos T. ■ A pálinka akkor kellemes, ha nem iszunk többet négy centiliternél.
