Somogyi Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
6 SZTORIK, ESETEK 2006. NOVEMBER 5., VASÁRNAP Egy életre szóló vajdaság? csoda Kállai Csaba, az új fővajda két foggal és burokban született a szekéren- Avatását a roma politikusok romantikus bohózatnak nevezték, szerintük nincs szükség cigánykirályra. Mi a bajuk önnel?- A roma politikusoknak rosz- szul esik, hogy a saját kultúrájukkal, nyelvükkel akar valaki foglalkozni. Nem elvenni akarok tőlük, inkább adni szeretnék. Félnek, hogy elviszem tőlük az embereket, és nem lesznek támoga- , tóik e politikai állásokhoz, és azzal, hogy engem kineveztek, nem lesz szükség kisebbségi ön- kormányzatokra. Tudom, hogy e hét végén a dunántúli vajdák romani kriszt tartanak, megpróbálnak maguk közül választani egy magyarországi cigányvajdát. Én egyébként nem ismerem el őket vajdának, amíg nem adok rá áldást, nem lehetnek vajdák. Rostás Farkas György az egyetlen cigány Magyarországon, aki a fővajda lehetne, de átadta nekem ezt a tisztséget. Rostást 4 ugyanis a walesi herceg koronázta meg. Nem értem a támadásokat: levelet kaptam Kolompár Orbántól, az Országos Cigány Önkormányzat elnökétől, azt írta, támogatja országos vajdává választásomat, és javasolja, hogy életem végéig töltsem be ezt a tisztet, a vajda címet pedig le- származottaim örököljék.- Miként teremti majd meg népének egységét, hogy ennek ellenére nem fogadják el?- Nagy feladat lesz, ezért is üzentem a roma politikusoknak, hogy tárgyaljunk, mert nem szabad szétszakadnunk. Kultúránk fennmaradásáról van szó. Valaki a minisztériumba szeretne bekerülni, a többi egymillió cigány meg el van felejtve? A népemről van szó, értük bármikor feláldoznám az életemet. Csakhogy a népem egy része tiltakozik a vajdarendszer megteremtése ellen. Tervezem, hogy bejelentkezem a közjogi méltóságokhoz is. A fővajda állítja, ha már öt évvel ezelőtt lett volna országos cigányvajda, nem lenne olaszliszkai kérdés Kállai Csabát választották meg a cigányok országos fővajdának. A ceremóniának nem mindenki örült, egyesek szerint mindez romantikus bohózat, mások úgy vélik, nincs szükségük a romáknak cigánykirályra. Csontos Tibor- Kifogástalan és a legújabb divat szerinti öltöny, kalap, makulátlan cipő. Mindezek már a magyarországi fővajda kötelező kellékei?- Mindig adtam a külsőre, úgy gondolom, ezzel tartozom másoknak és magamnak is. Persze, a vajdák mindig különlegesen öltözködtek, én is azért járok így, hogy kitűnjek a vajdák közül.- Elhozta a kopott vajdabotot is. Olyasmi ez, mint a pásztorbot?- Ez a bot 1625 óta hagyomá- nyozódik a családokban, tőlük kaptam meg a vajdaavató ceremónián. Ezzel bíráskodott a fővajda, neki volt a leghosszabb botja. Egyébként én választom majd ki a megyei vajdákat, akiknek beszélniük kell anyanyelvűket, s olyannak kell lenniük, hogy a romák hallgassanak rájuk.- Ön is ilyen ember?- Rólam tudják a romák, hogy csodagyerekként születtem, és g körbevittek az országban, meg ! akartak mutatni a cigányoknak. |- Két foggal és burokban szü- £ letett Ezt önök számon tartják, esetleg szerepel a születési anyakönyvi kivonatában is?- Inkább szájról szájra terjedt el a családokban. Erre a csodára hivatkoztak azok is, akik tavaly januárban megkerestek, hogy legyek országos vajda. Csak arra vártak, hogy kicsit idősebb és tapasztaltabb legyek. Harminckilenc éves vagyok, mindent tudok a cigány nyelvről, a kultúráról és a cigány törvényről, a romani kriszről.- Azt nyilatkozta, hogy a cigányság nemes képviselői, a vének választották meg. Egyesek szerint viszont milliomos cigányoknak köszönheti, hogy fővajdává avatták.- Ott volt az avatásomon a zenész Sánta Ferenc, Kállai Kiss Ernő, Bangó Margit, az oláh cigányok közül megjelent többek között Rostás Farkas György író, Szolnok megyéből Balogh László, akik támogató nyilatkozatot írtak alá. Egyiküket sem nevezném milliomos cigánynak. Adam Michnik politológus: „tizenhét éve ismerem személyesen Orbán Viktort, s most nem értem, hogy teheti, hogy csinálhatja ezt. Ez egy nagyon veszélyes játék a tűzzel.” Paul Lendvai író: „amikor az ellenzék vezére, mint valami zsebnapóleon, ultimátumokat intéz a kormányhoz és fenyeget, akkor a köztársasági elnöknek a párbeszéd létrejöttén kell dolgoznia és fáradoznia, hogy alkotmányos mederben tartsa a dolgokat.” Charles Gáti professzor: „HA A MAGYAR FORRADALOM megállt volna egy Gomulka- féle megoldásnál, akkor talán nincs szovjet katonai beavatkozás. Igaz, az új kormány szovjet nyomás alatt maradt volna, hogy mérsékelje a reformokat.” Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: „BIZTOS romantikus alkat vagyok, de ha arra gondolok, hogyan nézett ki a politika 1990-ben, amikor először léptem át a Parlament küszöbét, és hogy néz ki most, akkor be kell látnom, elszállt alattam az idő.” Méray Tibor # / iro: „nagy imre tisztában volt a szovjetek erejével és könyörtelen módszereivel. Jól látta azt is, hogy Magyarország olyan világpolitikai játszma része, amelyben nálunk sokkalta hatalmasabb erők csapnak össze.” A magyar szakácsválogatott most Luxemburgba megy kalapozás 1988 óta először indulnak világversenyen, s most is az ismerősök dobták össze az útiköltséget A magyar szakácsok hajdan végigverték a világot, a szakácsolimpiákon és -világbajnokságokon majd mindig ők nyertek, ám 1988 óta nem indult magyar nemzeti csapat a versenyeken. Most újra ott leszünk a világbajnokságon, de ehhez kalapozni kellett. Most már biztos, hogy elutazik Luxemburgba a magyar szakácsválogatott, hiszen Verebes Pál, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari főiskola docense, a válogatott menedzsere összekalapoz- ta a pénzt. A buszt az egyik csárda bérli, csak még napidíjra nem telik, hogy a szakácsok megigyanak egy kávét, de Verebes úr még nem adta fel, az utolsó pillanatig próbál még pénzt szerezni, bár november 18. már nincs messze. „Ma már senkinek sem érdeke, hogy elvigyük a magyar gasztronómia jó hírét. A szállodák és éttermek túlságosan profitorientáltak. Márpedig a felkészülés és az utazás 15 millió forintba kerül, s ha tavaly Kolber István regionális miniszter úrtól nem kapunk támogatást, hogy elkezdjük a felkészülést, most nem utazhatnánk.” Ruprecht László csapatkapitány (elöl) nem főz a világbajnokságon, ő csak irányítja a csapatot, tartja a kapcsolatot az étteremmel és a pincérekkel A nagy átverés: habszivacs zománcmártással A magyar szakácsválogatott tizenkét alkalommal főzte meg itthon a versenymenüt, s miután a melegkonyhai kategóriában százhúsz személyre kell teríteni, maga a nyersanyag is egy kis vagyon volt. S mindenki maga fizette az útiköltséget, sőt, ahogy például legutóbb Kecskeméten megtartották a tréninget, a szakácsok többsége ott sem aludt, hanem éjszaka hazamentek, mert másnap a munkahelyükön is főzni kellett. A magyar lukács István, a magyar csapatfőnöke már megfőzte a magáét, ahol ő nem járt, ott nincs étterem. Az utóbbi években már inkább zsűrizik, de azt mondja, hogy az sem könnyebb. „Egyszer Szingapúrban ezüstérmet adtunk egy csapatnak, s másnap kiderült, hogy habszivacs volt leöntve zománcmártással. Efféle csalások is megesnek, ezért a zsűrinek joga van szétbontani a legszebb kompozíciót is. ” A magyar séfek doyenje esküszik rá, hogy a magyar konyhát nem kell megreformálni, hiszen éppen azért dobogós a francia és a kínai mellett, mert a hagyományos ízei össze vannak főzve, sütve, párolva. menüt egyébként öt hónapja el kellett fogadtatni a zsűrivel, s abban többek között rostonsült balatoni fogasfiié lesz folyami rákkoronával, harcsapogácsával, kapros haltejraguval és citrom- füves párolt zöldségekkel. Lukács István ötszörös olimpiai aranyérmes és háromszoros Oscar-díjas szakács, a válogatott szövetségi kapitánya bizakodó, hiszen összeállt a csapat, harminc szakácsból válogatták ki az ötfős válogatottat. „Azelőtt A szakácsválogatott: ruprecht lászó konyhafőnök, csapatkapitány (Hotel Marina, Balatonkenese) fekete antonio konyhafőnök (Zila kávéház, Budapest) fejszés Sándor cukrász (Zila kávéház, Budapest) bokor Péter szakács ( Napóleon Wald Restaurant, Bécs) adamek balázs konyhafőnök (Diófa vendéglő, Székesfehérvár) farkas Bálint konyhafőnök (Kolping Hotel, Alsópáhok) mógor attila konyhafőnök (Mátyás Étterem, Budapest) egy szakácsolimpia elképzelhetetlen volt nélkülünk, hiszen már az 1922-es prágai világbajnokságon ott volt a magyar csapat. Most huszonhat nemzeti válogatott indul, s külön versenyeznek a katonai, kórházi és regionális csapatok. Nagy felhajtás van ezeken a versenyeken, a tévék éppúgy tudósítanak róluk, mint a nagy gasztronómiai lapok, s így a fiatal szakácsokra felfigyelhetnek a legjobb éttermek is.” ■ Dalia László
