Somogyi Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-07 / 236. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. OKTÓBER 7., SZOMBAT 4 MEGYEI KÖRKÉP MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Majd megfizeti az öregharang „vivos voco, mortuos plan- go, fulgura frango.” Gyakori felírás a harangokon. Magyar jelentése: „Az élőket szólítom, a holtakat siratom, a villámokat elűzöm.” A néphit szerint a harangszó megtöri a viharfelhőket; ezért kondul meg a templom harangja, ha vihar közeledik a település felé. A MAGYAROK SZÁMÁRA különösen fontosak és értékesek a harangok. Szerte a világon a déli harangszó Hunyadi Jánosnak a törökök felett aratott nándorfehérvári győzelmére emlékezteti a keresztény hívőket, és - remélem - másokat is. A harangok igen nagy veszélynek voltak kitéve háborúk idején, ugyanis ilyenkor a beolvasztott harangokból ágyúkat öntöttek. A harangöntés nagy szakértelmet kívánó művészet. Különös megbecsülésnek örvendenek a harangöntő mesterek, családok. Belőlük - sajnos - egyre kevesebb található. HOGY MENNYIRE SZERETJÜK mi, magyarok a harangokat, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az: számos szólásunk és közmondásunk született a haranggal kapcsolatban. Ilyen például az „Annyit ért hozzá, mint hajdú a harangöntéshez.” gúnyos szóláshasonlatunk, amelynek a jelentése: Egyáltalán nem ért hozzá, fogalma sincs a dologról. Hasonlóak még: „Meghúzták fölötte a harangot.” (Meghalt.) „Félreveri a harangot." (Figyelmeztet a veszélyre.) „Majd megfizeti az öreg harang.” (Senki sem fizeti meg.) „A harangok se szólnak egyformán.” (Nem mindenki egyformán becsületes.) „Na, erre ráharangoztak.” (Ez meg fog valósulni. Akkor szokták mondani, amikor valaki valamit kijelent, s pontosan akkor megszólal a harang.) Ekével rajzol a tarlóra és gyepre szántó-világbajnokság Igényességre tanítja diákjait az ádándi szakiskolában Mezőgazdasági szempontból nem lennének jók azok a nyílegyenes barázdák, amiket a tarlóra vagy a gyepbe kell varázsolni a versenyszántás során. Valóságos hímzések, sorminták ezek - állítja az ádándi Szőke Zoltán, aki néhány napja tért haza az írországi szántó-világbajnokságról. Fónai Imre Két éve szerepelt először világ- versenyen Szőke Zoltán, az ádándi Fekete István szakiskola oktatója, akkor Észak-írországban. Idén újra jogot szerzett rá az országos bajnokságon, hogy egyike legyen annak a két magyar versenyzőnek, aki hazánkat képviseli a szántó-világbajnokságon. Most valamivel délebbre, az írországi Tullow városában rendezték az erőpróbát, huszonnyolc ország ötven szántójának részvételével. Szőke Zoltán az ágyeke kategóriában indult.- Rövid ideig tartó, a mi fogalmaink szerint özönvízszerű esőzések nehezítették a dolgunkat- meséli az ádándi iskola szakoktatója. - Arrafelé azonban olyan kiváló a talaj szerkezete, hogy ez nem akadály, szántani ettől még lehet Éppen e speciális körülmények tanulmányozására az osztrák csapat például két héttel korábban kiutazott gyakorolni, mi meg örültünk, hogy az ekénket ki tudtuk juttatni. Traktort ott kaptunk. A többiek persze saját gépükön ültek; a versenyzők zöme farmer az angolszász országokból. Ők - britek, kanadaiak, ausztrálok, új- zélandiak - uralják a világot ebben a műfajban. Bár a mezőny végére sorolta az eredménye, nem elégedetlen önmagával. - Kétszer annyi pontot kaptam, mint két éve Észak-írországban. S a számos hátrányt - technikai felszereltséget, hagyományokat, a hazai pálya előnyét- figyelembe véve sincsen szégyenkeznivalóm. Egyébként is eléggé szubjektív az értékelés, kicsit hasonlatos a műkorcsolyához. Itt is be kell tanulni, gyakorolni a koreográfiát. Az kevés, ha valaki nagyon jól tud szántani. Versenyszántást kell produkálni Az ádándi szakiskolában bütykölték össze a különleges ekét. Szőke Zoltán (balról) és Skerletz Tamás mustrál Az ír köztársasági elnök asszony nyitotta meg a versenyt tízezrek előtt szakadó esőben, bokáig érő sárban, lábukon gumicsizmával vagy a cipőjükre tekert nejlonzacskóval caplattak ezrek a versenynek helyet adó több száz hektáros magánfarmra - mesélik az Írországot járt ádándiak. Az 53. szántó-világbajnoksággal együtt rendezték a 75. ír nemzeti bajnokságot 300 versenyzővel, s egy hagyományos szakvásárt 800 kiállítóval. amerre a szem ellátott, autók parkoltak a mezőben, a domboldalakon - idézi fel Skerlecz Tamás. - Kihagyhatatlan társadalmi esemény ez arrafelé. S teljesen természetes volt, hogy a világbajnokságot az ír köztársasági elnök asszony nyitotta meg és meglátogatta a miniszterelnök is. Szőke Zoltán nyílegyenes barázdákat szántott Írországban KGST-szabályok MIFELÉNK IS RENDEZNEK szántóversenyt az ádándi- hoz hasonló mezőgazdasági szakiskolák diáksága számára. Skerlecz Tamás szerint azonban nem segíti elő a fiatalok továbblépését, hogy még mindig a „KGST- szabályok” szerint bonyolítják le ezeket. Az ádándi igazgató elmondta: nem tudták még elérni, hogy a szisztéma igazodjon a világversenyekéhez. Szőke Zoltán ellenben ügy véli, a régi szabályok azért jobbak, mert kevesebb lehetőséget adnak a szubjektív pontozásra. Például mindenki egyforma géppel szánthat. Igazgatója erre úgy replikázik: a nagy versenyeken csak a végeredmény számít, a fejlődést pedig éppen ez szolgálja jobban... csinos, nyílegyenes barázdákkal. Rajzolni kell tudni a tarlóra, a gyepre egy traktorral és egy ekével. Számos fényképet készítettem odakint, mert haladni kelf a korral; folyton megújul, változik minden itt is, akárcsak a Forma- I-ben. Mára elértem odáig, hogy addig-addig bütyköltem az ádándi műhelyben a versenyekémet, hogy már majdnem olyan, mint a legjobbaké...- Büszkék lehetnek a tanítványai, hiszen az ország egyik legjobb szántójától sajátíthatják el a fortélyokat - mondom Szőke Zoltánnak. A felelet Skerlecz Tamástól, az ádándi szakiskola igazgatójától érkezik, aki nemcsak elkísérte beosztottját a világbajnokságra, hanem versenybíróként maga is közreműködött. - Mint ahogyan a vüágversenyen sem osztanak pénzdíjat, hanem egy aranyból készült ekét őrizhet a győztes egy évig, a mi iskolánknak sem anyagi, hanem erkölcsi, szakmai haszna van Szőke Zoltán szerepléséből - magyarázza az igazgató. - Egyrészt jó lenne bevonni a legjobban szántó fiatalokat is a versenyzésbe, másrészt fontos, hogy lássák: a saját munkájukkal szemben megéri igényesnek lenni. Sajnos, egyelőre utánpótlás idehaza nemigen akad, noha a vb-t most éppen egy 17 éves skót fiú nyerte. Hiába, a hagyományok... Vihar egy pohár meleg víz miatt, amit megtagadtak a betérőtől tanulságos történet Gyakran előfordul, hogy a balatoni étterem vécéjébe ingyen bezúdul egy busznyi turista Tanulságos levelet kaptunk Debrecenből. A sorokat elküldtük az érintettnek, akinek válaszát a panaszos levéllel együtt alább olvashatják. Debrecenből tartottunk Hévízre a 9 éves fiunkkal és hat hónapos kislányunkkal. Az esti evésidő a kicsit az úton érte, egyre türelmetlenebbül sírt. Balatonkeresztúron végre találtunk egy kivilágított vendéglátóhelyet, a Bóka vendéglőt. Férjem fogta a kicsit, én meg a cumisüveggel elindultam befelé. Közben szóltam a fiamnak, ha wc-re kell mennie, szaladjon el. A „kerthelyiségben” egy asztalnál öten-hatan söröztek. A pultnál egy férfi és egy nő állt. Köszöntem, s kérdeztem, kaphatnék-e meleg vizet, és nyújtottam a cumisüveget. A férfi köszönés nélkül elfordult, közben odavetette: „Nem adunk". Először azt hittem, viccel, de nem. Közben kijött a fiam is a mosdóból. A férfi még hangosabban közölte: „Mondtam, hogy nem adok, s ez nem nyilvános wc”. Elkezdtem remegni, elindultunk kifelé, de akkor már elsírtam magam. Mondtam a kinn váró férjemnek, mi történt. „Akkor kifizetjük” - szólt, s visszamentünk. A vendéglős elzárkózott a kéréstől. Amikor a férjem a vendégkönyvet kérte, azt válaszolta neki: „Maguknak nincs vendégkönyv, maguk itt Amilyen volt az adjon isten, olyan volt a fogadj isten Balatonkeresztúron asszonyom* Amikor hozzánk bejött, köszönés helyett ennyit mondott: „Én kérek meleg vizet!” Azt mondtam, nem adunk, és bementem a konyhába. Pár pillanat múlva figyeltem fel, hogy egy férfi kiabál a feleségemmel. Kimentem, s akkor a férje felelősségre vont: miért nem teljesítjük a kérésüket. Kérte a vendégkönyvet, mire azt feleltem: Ott van, de nem adom oda, mert ön nem vásárolt, s ezért nem jogosult a használatára. A wc használata ingyenes, de csak fogyasztó vendégek számára. Számtalanszor előfordult, hogy egy busznyi ember bejött „csak wc-re megyünk” felkiáltással. Ilyenkor ki fizeti a papírt, a szappant, a kéztörlőt, a takarításról nem beszélve? Szívességből nem lehet megélni Egy üdítő mellett kényelmesen elaltathatták volna a kisbabát. Az esettel kapcsolatban nem érzek lelkiismeret-furda-lást. Sajnálom, hogy Balatonke-resztúr- ról téves benyomás alakult ki, de amilyen volt az „adjon isten”, olyan volta „fogadj isten”. BÓKA CSALÁD nem vendégek! Takarodjanak kifelé!” És már emelte a kezét a férjemre. Kifelé odaszóltam a szótlanul ücsürgő társaságnak: „Büszkék lehetnek, hogy ilyen helyen vannak”. Egyetlen férfi szólt csak vissza: „Mi szeretünk itt lenni!” Nem vagyunk szakadt, piszkos útonállók. Udvariasan kértem vizet. Nem rabolni akartam, és nyilván az sem okozott túl sok gondot, hogy a fiam a wc-t használta. A vendéglős viselkedésére nincs magyarázat. Sem emberileg, sem szakmailag. Nekem Balatonkeresztúr sajnos ezt jelenti. GŐNYEYNÉ CSIZMADIA EMESE DEBRECEN 4 *