Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-12 / 214. szám

LENGYELTÓTI 118 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. SZEPTEMBER 12., KEDD SZAMOKBAN 1,2 milliárd a városra A TELEPÜLÉS 2006-ban 1,2 mil­liárd forintból gazdálkodik. Ebből működésre 896 millió forintot szántak a költségvetés elfogadásakor. Felhalmozási célú kiadásra 302 millió forin­tot terveztek; ebből 241 milliót beruházásra, 50 milliót felújí­tásra. A város 39,5 négyzetki­lométeren terül el. A nyilván­tartott lakások száma 1220. Kettővel kevesebben KÉT FŐVEL CSÖKKEN évről évre Lengyeltóti lakosainak a szá­ma; 3352, majd 3350 volt 2004 és 2005 elején, idén pedig 3348. A férfiak többen vannak, mint a nők a 18 éves korosztá­lyig, azután azonban megfor­dul ez a tendencia. Míg a 19-60 év közöttieknél csekély a kü­lönbség a hölgyek javára, addig hatvan év felett már nagyobb: 265 férfi és 386 nő él a város­ban. Lengyeltóti legfiatalabb la­kója Kiss Barbara Alexandra; augusztus 12-én született. Míg 2000-ben még 41 apróság látta meg a napvilágot, 2003-ban már csak 25. Tavaly 28 ifjú tóti polgár született. A házasságkö­tések száma is ehhez hason­lóan alakult: a legutóbb már 15 frigy köttetett. RECEPT Diós-mákos patkó Harminc deka vajat, két evőka­nál cukrot egy csipet sóval ha­bosra kavarunk. Hozzáteszünk egyenként 4 tojássárgáját, há­rom és fél deci tejet, amiben feloldunk 3 deka élesztőt és másfél liter lisztet. Jól kidolgoz­zuk, háromszor kinyújtjuk, közben 30-30 percig pihentet­jük. Ezután annyi cipóra oszt­juk, ahány patkót akarunk, s ismét pihentetjük. Késfokvas- tagságúra nyújtjuk, majd meg­töltjük dióval vagy mákkal. Patkó alakúra formáljuk meg. Dezső Zsuzsi (balról), Dezső László, Dezső Lászlóné, Dezső Lajos, ifjabb Dezső Lászlóné. Jól érzi magát együtt a család három generációja Diós receptek a sufniból generációk Kézzel rakta a búzakévét a nagymama a kocsira Három generáció él a Dezső nagyszülők házában. Azt mond­ják a fiatalok: nem merült fel, hogy elköltöznek. Hátuknak sem szűkös a hely.- Valamikor is divat volt a nagy család - kezd az emléke­zésbe idősebb Dezső Lászlóné, a nagymama.- Pusztaszentgyör- gyön laktunk sokáig - mindig is Tótihoz tartozott -, csak 1985- ben költöztünk be. Kisiskolás­ként naponta tizenkét kilomé­tert tettem meg, mert hat kilo­méterre volt a puszta az iskolá­tól. Sárban, hóban caplattunk olyan úton, amit lovak meg sze­kerek jártak. A nagypapa, idősebb Dezső László a pusztán is született. - Szép és jó hely volt az. A háború után évekig működött ott a do­hányüzem; akkoriban kötelező volt dohányt termeszteni. Szárí­tották, fűzték, aztán onnan vit­ték Nagyatádra. Világéletem­ben a mezőgazdaságban dolgoz­tam, előbb a fonyódi nagyberki, majd a bogiári gazdaság barac­kosában meg szőlejében. Mindig azt csináltuk, amit kellett, ami­nek szezonja volt. Metszettünk, szedtük a gyümölcsöt; á barack­meg a szőlőszüret annak idején népünnepély volt. Mindent kéz­zel végeztünk, hat-hétszáz em­ber sürgött-forgott a „kampány­időszakban”. Minden este mu­zsikáltak. Máskor meg arattam, kocsis voltam.- Az ám, de sokszor megrak­tam a kocsiját búzakévével - szól közbe a nagymama. - Nem voltak gépek, kézzel dobáltuk. Télen meg a hagymát válogat­tuk, s kukoricát és búzát mer­tünk. Nagy kár, hogy elbontot­ták a pusztai házakat, meghagy­hatták volna az utókornak. Per­sze sokan, ahogyan mi is, bel­jebb költöztek, hogy megköny- nyítsék az életüket.- Szép kis kertészetek voltak Tódban, almafákkal. Ma meg már azt is alig látni - jegyzi meg Dezső László.- No azért nagyot fejlődött ám a településünk - állapítja meg a feleség. - Főleg az elmúlt évek­ben. Igazi város lett, pedig nem hittük volna, hogy valóban azzá növi ki magát. Nagyon igyekszik a vezetés, csinosítja az iskolát, óvodát, az orvosi rendelőt. Ifjabb Dezső Lászlóné egészen belefeledkezik a múlt nagy tanú­inak emlékezésébe. A jelenről már neki is akad mondanivaló­ja; érdekesség: nem messzire ment férjhez, korábban Dezsőék szomszédjában lakott. - Egyre Egy hét múlva rendezik meg a fesztivált diós fasírt, rántott gombafej diókrémmel, pulyka diómár­tással - íme, mi minden elké­szíthető ebből a kedvelt őszi gyümölcsből. A Különleges asztali örömök Somogybán so­rozat része már a tóti diófeszti­vál. Az ideit szeptember 16-án rendezik. Közép-Európa legna­gyobb egybefüggő dióültetvé­nye található a városban, még a csúzlikba is ez a csonthéjas került a tavalyi fesztiválon, a termesztők pedig nemzetközi konferenciára jöttek össze. A kiváló minőségű gyümölcsöt egyébként külföldön értékesí­tik. Széles körben hasznosítha­tó; festék, tea, likőr, pálinka is készül a dióból több a rendezvény, korábban semmilyen program nem volt; nagyon örültünk a Tóti Napok­nak - kezdi. - Dicséretes, hogy művészeti iskolát is fenntart a település, lányom, Zsuzsa is oda jár, táncol az Ördöngős együttes­ben. Most készült el a rendez­vényterem a művelődési ház­ban. S készülünk a diófesztivál­ra, megyünk sütni, természete­sen diós finomságokat. Akad azért hiányossága is Tó­dnak a fiatalasszony szerint: - A boltok kínálatával nem vagyunk megelégedve, legalábbis mi da- talabbak. Ruhaneműből szinte csak a kínait kapni. S kár, hogy bezárt a mozi. Ha már nosztalgia, ifjabbik Dezsőnének is vannak szép em­lékei; azt mondja, mint minden­kinek a településen, nekik is volt négy nagy diófájuk. S em­lékszik, milyen jó szolgálatot tett a szülőotthon, a kórház. Egyik sem létezik már. A nagypapá­nak meg az jut eszébe: a leg­rosszabb húzás az volt Lengyel- tódban, amikor a bogiári állami gazdaság telephelyét bezárták. Az a fénykorban családok szá­zait judada kenyérhez. ....................; ............................... I HÍREK I Járda épült végre a Fonyódi úttól a kórházig elkészült a régóta hiányolt járda a Fonyódi út és a kór­ház közöd. A Rákóczi utca összekötése is megvalósult ezzel együd. Korábban bal­esetveszélyes volt a gyalogos- közlekedés, mert sokan az út­testet vedék e célból igénybe. Számos utca korszerűsítése, útjának szélesítése készült el az elmúlt években. Erős kistérségi központ a város a számok alapján is lengyeltóti térségközpontí szerepe egyre erősödik - de­rül ki egy friss kimutatásból. Szőlősgyörök, Gyugy, Hács és Kisberény együttműködé­sével jött létre az oktatási mikrotérség Lengyeltóti köz­ponttal. Egyértelműen sike­resnek tartják a kezdeménye­zést. Lengyeltóti rendelkezik a pogányvölgyi kistérség leg­kiterjedtebb egészségügyi hálózatával, oktatási intéz­ményrendszerével, és a szol­gáltatások is itt a legszínvo­nalasabbak - derül ki az összesítésből. Kétszázmilliót költenek az óvoda felújítására az uniós Regionális Operatív Program fedezi az óvodafel­újítás költségeinek a java­részét. Közel kétszázmillió fo­rintot költenek a beruházás­ra. Egy épületbe vonják össze a két óvodát, mely mostaná­ig két, egymástól távoli utcá­ban működöd. Az új szárnyat a Tűzoltó utcai intézmény­hez építették. A beruházás komoly segítséget jelent a kisgyerekek számára Az oldal cikkeit Fónai Imre írta Fotók: Márton László Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Fényképészt alakított a lengyeltóti ezermester csordás József ezermester - vannak, akik így ismerik Tód­ban. A legutóbbi városnapon a mesterségek utcájában hajdani fényképészt „alakítod”.- Pontosan ötven éve: itt volt egy évig egy pesti fotósmester, bizonyos Bukovics - emlékezett Csordás József. - Elszegődtem hozzá inasnak; az előhívás volt a dolgom. A hetvenes években a gazdaság biztosított egy ablak­talan helyiséget fotóklubnak. Amikor felszámolták, egy bör­zén megvettem ezeket. Hát így lehettem én a fényképész a mesterségek utcájában. Csordás József ma is egy negyvenöt éves Pannónia mo­torral járja Lengyeltótit. - Mű­ködik még, mert megtanultam önszorgalomból a szerelését, s £ már csak nosz- Pyptem* talgiából sem „ ZZ tudok megvál- M ni tőle. Az meg, ■ hogy ezermes- ^ tér vagyok, on- ■HBHpL: >íl nan ered, hogy harminchat évet dolgoztam a gazdaság karbantartó-műhelyé­ben. Kezdetben üres volt a rak­tár, ha elromlott egy alkatrész, felújítottuk, mert a traktorok­nak menni kellett. Traktoros-is­kola, gépészképző, motorszere­lés, fényképező gépek, sok min­den rám ragadt az évek során, elvégzek még ma is mindenféle kisebb-nagyobb javítást... Oktatási központ ma már a település ígéretek Pályázatok révén sikerült teljesíteni mindazt, amit vállaltak Sikeres évek állnak Lengyeltóti mögöd; a négy éve tett ígéretek zömét teljesíteni tudta az ön- kormányzat, szinte kivétel nél­kül sikeres pályázatok révén - így vetett számot a hamarosan véget érő ciklussal Dankó József alpolgármester; néhány hónapja polgármester híján ő vezeti a kisvárost.- Arra törekedtünk, hogy mind szebb, élhetőbb település­sé váljunk. Négy éve fejeződött be a szennyvízcsatornázás 3,2 milliárd forintos beruházása. Ezt követően már csak „apróságok” maradtak. Kiemelkedő beruhá­zás az óvoda korszerűsítése, mely uniós támogatással jelen­leg is zajlik, és a tervek szerint október közepére befejeződik. Tavasszal a Tóti Napokon avat­tuk fel a művelődési ház több mint háromszáz fős nagytermét. Nagyon hiányzód egy ilyen kö­zösségi helyiség, korábban csak a mozi volt, de az nagyon lerom­lód állapotba került. Tervek per­sze vannak a hasznosítására, fel­merült például, hogy helytörté­neti gyűjtemény otthonául szol­gálhatna. Jelenleg is zajlik az or­vosi rendelő modernizálása, el­készült a bölcsődén a tető és a nyílászárócsere, a Damjanich utca burkolatának a megerősíté­se. Az általános iskolánál sza­badtéri atlétikai pálya épül, a Fo­dor András alapfokú művészeti iskola felújítása már korábban Dankó József: - Nőtt a város je­lentősége az elmúlt években megtörtént. Kicseréltük a nyílás­zárókat a polgármesteri hivatal épületén is, és ötvenszázalékos pályázati támogatással utat épí­tettünk a téesz-majorhoz. Dankó József szerint szívfáj­dalom a kórház bezárása, ám be kelled látniuk: nincs rá pénz, az önkormányzat nem lenne képes fenntartani. - A követke­ző ciklus ugyan nem lesz köny- nyű, mégis örvendetes, hogy el­kezdődhet a tanuszoda építése, egy regionális program része­ként, Tabbal, Marcalival és Nagy­atáddal együd. S tovább kell járni a társulás jól bevált útját. Lengyeltóti mikrotérségi oktatá­si központ lett, ezzel megnőtt a város jelentősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom