Somogyi Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

6 Tamás Gáspár Miklós publicista „A bock József boraira cset- tintő budai, XII. kerületi »úri miépesnek« nincs sok köze a ferencvárosi vagy új­pesti »ultra« álszurkolók fasisztoid hőzöngéséhez és dobozos söréhez, a katoli- kus-konzervatív főorvosnak a népi fafaragóhoz és a sza­kadt, poszthippi, tarsolyos ökogazdához, vagy Ákos popgiccséhez.” Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere A rádiók 200 dalt játszanak „A magyar popzene nyomo­rúsága pontosan olyan, ami­lyen az ország nyomorúsága. A médiatörvényben túl ma­gasan állapították meg a su­gárzási díjakat, amit a rádiók nehezen gazdálkodnak ki a reklámbevételekből, ezért in­kább nem is kockáztatnak. Amíg kétszáz dalból válogat­ják a napi mintájukat, addig nem lesz változás.” Németh László, a Püspöki Konferencia titkára „sokan inkább a Da Vinci- kód alapján ítélnek meg minket, mint a püspöki kar tevékenységéből.” Megyesi Gusztáv publicista „magyar szurkoló még so­ha nem állt össze horogke­reszt alakzatba, már csak azért se, mert ahhoz nincs elég társa, ráadásul egy náci jelkép fegyelmet kí­ván, nem lehet közben ke­rítést rázni, márpedig eb­ben a térségben ez volna a szurkolói lét egyetlen értel­me és célja.” Bozsik Péter szövetségi kapitány „amikor belenéztem Király Gabi szemébe, tiszta volt a tekintete, tehát nem gondo­lok arra, hogy lecseréljem.” SZTORIK, ESETEK 2006. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP A nap, amely új korszakot nyitott szeptember ii. Félelmetesebb lett a világ, több a robbantás, kisebb a szabadság Öt év telt el a World Trade * Center ikertornyainak lerombolása óta, s ez az esemény sokak szerint megváltoztatta a világot. A terrorizmus elleni harc a nyugati világ egyik leg­fontosabb célja lett. Éber Sándor Közel 17 ezer terrorcselekmény volt a világon 2001. szeptember 11-e óta, mintegy 26 500 ezer ál­dozattal. Az összes eset közel fe­lét, 8600-at a Közel-Keleten, ne­gyedét, 4360-at pedig Dél-Ázsiá- ban hajtották végre. Nyugat- Európában több mint 1500 ter­roresemény volt, amelyek 339 áldozatot követeltek. Az Egyesült Államokban 64 alkalommal kö­vettek el erőszakos cselekményt a terroristák, ezek nyolc halálos áldozattal jártak. Tombol a terror a világon. Van, aki szerint szeptember tizen­egyedikével a harmadik világhá­ború kezdődött el. A kutató sze­rint azonban szó sincs erről. „A számok azt mutatják, hogy a terrorizmustól nem az egész világ fenyegetett, az Egyesült Ál­lamok pedig nem terrorizmus­sal fertőzött terület” - mondta lapunknak Tálas Péter. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem stratégiai és védelmi központjá­nak vezetője arra emlékeztetett, hogy a terroristák között is je­lentős különbségeket lehet ta­lálni. A nemzeti terrorszerveze­tek, mint az IRA vagy az ETA, kimondottan csak a saját or­szágukban tevékenykednek. A nemzetközi terroristák hatóte­re átterjed az országhatárokon, de általában nem lépnek át má­sik kontinensre. A legtöbbet emlegetett és a legveszélyesebbnek tartott glo­bális terrorizmus egyszerre több földrészen is jelen van. Zászlóvivőjének az al-Kaidát te­kintik. A legtöbb terrorcselek­ményt azonban a nemzeti terro­risták követik el, az összes eset mintegy 90 százalékát. „A poli­tikusok és a média alaposan el­túlozzák a globális terrorizmus mértékét, hiszen az al-Kaidának tulajdonított 41 merényletnek szeptember 11-e óta 366 halálos áldozata volt” - hangoztatta la­punknak a biztonságpolitikai szakértő. A második gép becsapódása a Világkereskedelmi Központba. Öt év telt el, háborúk törtek ki, az e-mailjeinket is ellenőrzik, de nem lett több a biztonság Tálas Péter szerint a rettegett al-Kaida 2001 óta nem annyira szervezetként, hanem inkább egyfajta terrorista stílusként, hi­vatkozási alapként lett ismert. Olyan márkanevet képvisel, mint a hamburgerek között a McDonald’s. Az Oszama bin Laden fémjelezte csoport olyan merényleteket tervez, amelyek sok halálos áldozattal járnak. Az úgynevezett puha célpontokat kedvelik, mint a repülőgépeket, a vonatokat és a metrót. Remekül használják ki a médiát és az em­berek félelmét, ha vezetőik meg­szólalnak, abból azonnal vezető hír lesz. A terrorizmustól való rettegés azonban a megtámadott országok kormányainak népsze­rűségét növeli, amelyre példa volt az Egyesült Államokban az ikertornyok elleni támadás. Amerikában szeptember 11. óta szinte csak a környezet- és természetvédők követtek el me­rényleteket, így Közép-Európá- val együtt a terrorizmustól a leg­kevésbé fenyegetett területek­nek számítanak. A történész szerint ugyanak­kor az is igaz, hogy több ország­ban hatékonyabban lépnek fel szeptember 11-e óta a terroriz­mus ellen. Gazdasági eszközöket is alkalmaznak, információkat cserélnek az együttműködő tit­kosszolgálatok, bár nem egyen­rangúan. Az adminisztratív esz­közöket azonban sokan túlzott­nak vélik, s azt tartják, hogy sé­rülnek az emberi jogok. Az Egye­sült Államokban a Patriot Act- törvény bevezetése óta ellenőriz­hetik az e-maileket, lehallgathat­Legnagyobb merényletek a New York i ikertornyok elleni támadás óta 2002. április ii. Tunézia, Dzserba. Cseppfolyós gázt szállító teherautó rohant a La Griba zsinagógába. Huszon­egy halott és 30 sebesült. 2002. október 12. Báli, Indo­nézia. 202 halott, 350 sérült Két robbanás a turistaparadi­csomban. 2002. november 28. Kenya, Mombasa. Bombamerénylet, tizenöt halott, 80 sebesült 2003. május 12. Szaúd-Arábia, Ríjad. Gépkocsibomba robban, 26 halott, 160 sérült 2003. november 15. Törökor­szág, Isztambul Két öngyilkos merénylő, 25 halott (merény­lőkkel), 300 sebesült 2004. március n. Madridi vo­natrobbantások. Százkilenc- venegy halott, 1700 sebesült. 2005. július 7. Londoni vonat- robbantás. Négy merénylővel együtt 56 halott, több mint 700 sebesült. 2005. JÚLIUS 23. Egyiptom, Sharm-elSejk. 88 halott, 150 sebesült, három robbanásban. 2005. NOVEMBER 9. Jordánia, Amman. Három nemzetközi szállodában robbanás, 67 ha­lott, több mint 300 sérült. ják a telefonokat. Mintegy 5000 embert tartóztattak le, mint ter­rorgyanús személyt, de csak tö­redéküket tudták elítélni emiatt. Az ellen azonban már senki sem tiltakozik, hogy nem lehet felvin­ni szúró-vágó eszközöket a repü­lőgépekre, vagy megfigyelőrend­szereket építenek ki. „A legfon­tosabb kérdés az emberi jogok szempontjából az, hogy megtet- tünk-e mindent, ami még nem jár szabadságkorlátozással” - hangoztatta a biztonságpolitikai szakértő. „A terrorfenyegetettség azóta lett jelentősebb, amióta megdön­tötték Irakban Szaddám Húszéin, hatalmát” - vélte Tálas Péter. Az» Egyesült Államok ezzel új terro­rista fészket gerjesztett. A terro­rizmus elleni harc Irakban teljes kudarcot vallott, s Afganisztán­ban is csak félsikert ért el. Az egyik fontos tanulság, hogy például Nagy-Britanniában felül kell vizsgálni a muzulmán integ­rációs modellt. Ott az al-Kaida elleni küzdelem már nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai problémává is vált. Más televízióját vették el, mert nem volt sztrádamatricája reklamáció Levélben lehet panaszt tenni a Külügyminisztériumban, ha külföldön jogsértő eset alanyai lennénk Az elmúlt nyáron külföldön elkö­vetett szabálysértések miatt sok honfitársunk fizetett borsos bün­tetéseket helyszínen vagy csek­ken. Ausztriában viszont olyan eset történt, amely még a nemzet­közi jogászokat is meglepte. Hő­sünk Bécsújhelyre igyekezett, cé­gének televízióját vitte javításra. Sopronnál lépte át a határt, ráhaj­tott az autóútra, amelyről nem tu­dott már letérni. Az autópálya ele­jén osztrák rendőrök ellenőrizték a pályamatricát. Miután nem volt matricája, meg akarták büntetni 120 euróra. Nem volt nála ennyi pénz, elvették hát az autóban szállított televíziót, hiába bizony­gatta a garanciapapírral, hogy az nem az övé. Közölték, hogy 400 euró megfizetése után visszakap­hatja a készüléket. Pető János, a Külügyminiszté­rium konzuli érdekvédelmi osztá­lyának osztrák referense kérdé­sünkre elmondta, hogy az elmúlt egy évben hasonló eset nem ju­tott tudomásukra. Amennyiben hasonló vagy jogsértőnek vélt eset szenvedő alanya lesz honfi­társunk külföldön, akkor levél­ben panaszt lehet tenni a Külügy­minisztérium konzuli érdekvé­delmi osztályán. Egy, a külügy- ben dolgozó, magát megnevezni nem kívánó informátorunk sze­rint az osztrákok meg fogják ma­gyarázni az esetet, és megvédik a törvénysértő módon eljáró rend­őröket. Az ügyben évek múlva Az osztrák rendőrök elvették a tévét hozhat igazságos döntést a nem­zetközi bíróság, amely várhatóan elmarasztalja az osztrákokat. A szabálysértés súlya nem indo­kolt foglalást, továbbá a vétkes tet­téért más jogi vagy magánszemély va­gyontárgyát, amely­ről a helyszínen ki­derül az eredete és a tulajdonosa, nem le­het lefoglalni. Oberling József alezredes, az autópálya-rendőrség helyettes ve­zetőjének tájékoztatása alapján Magyarországon a matricát a rendőrség nem ellenőrzi, de ha szabálysértésen érik a külföldit, akkor helyszíni bírság esetén a ioeeevenlősév elve s/oi-int npvan­úgy járnak el, mint a magyar ál­lampolgárokkal. Azaz kitöltenek egy csekket, amelyet 30 napon belül kell befizetni, és akár kül­földön is fel lehet adni. Súlyosabb esetekben a területi­leg illetékes hatóság hoz határozatot, me­lyet a mulasztó címére postáznak, akár Ausztráliába is. A rendőröknek nem lehet készpénzben bírságot át­venni, még akkor sem, ha az autós ezt kifejezetten kéri. A budapesti osztrák nagykö­vetségen nem kívánták az esetet kommentálni, a szóvivő asszony többszöri megkeresésünk után í»7t iiypnÍA hnm; a ttáloc? nőm tor tozik kompetenciájába. Winkler- Virág András, az Állami Autó­pálya-kezelő Zrt szóvivője kér­désünkre elmondta, hogy ilyen eset, mint ami az osztrákoknál megtörtént, hazánkban nem fordulhat elő, többek között a matricaellenőrök nem rendel­keznek olyan hatósági jogosít­ványokkal, mint a rendőrök. Amennyiben a helyszínen a kül­földi nem tudja a büntetést meg­fizetni, úgy lehetőség szerint az anyanyelvén kap tájékoztatást a csekk mellé, és harmincnapos határidőt a büntetés megfizeté­sére. A hazai ellenőrök nem fog­lalhatnak, s nem akadályozhat­ják a továbbutazásban a szabály­■ A magyar matricaellen­őrök nem kobozhatnak el semmit sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom