Somogyi Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2006. AUGUSZTUS 27., VASÁRNAP jólét Magyarország egyes települései között akár ötven-hatvanszoros különbség mutatkozik a jövedelmek és szolgáltatások tekintetében. A húsz éve tartó leszakadás nemhogy csökkenne, de a jelek szerint még az uniós csatlakozás után is tovább nő. SZAKADÉK HÉVÍZ ÉS CSENYÉTE KÖZÖTT Hévízen és Telkin a legjobb élni Magyarországon - derül ki a GfK Hungária most kiadott, Magyar- ország több mint 3000 települését összehasonlító rangsorából. Europress-összeállítás Kiscsécs, Csenyéte, Rakaca, Gil- vánfa, Szakácsi - egy új felmérés szerint itt élnek legrosszabbul Magyarországon. Alacsonyabb iskolai végzettséggel keveset keresnek, sokan munkanélküliek. Lakhelyüknek sincs lehetősége a fejlődésre, az infrastruktúra elmaradottabb, kevés szolgáltatás érhető el. A lista másik végén a szerencsések és/vagy ügyesek állnak, élükön Hévízzel. A „jobb élet” mérésére a GfK Hungária Piackutató Intézet dolgozott ki egy módszert, amelynek alapján a hévízi lakosok jövedelme éri a legtöbbet. Sokat keresnek, jól mennek a vállalkozásaik, még azt is kibírják, ha drágább a kenyér vagy az ingaüan. A kutatók nemcsak az APEH- től kérték el a jövedelemadatokat, hanem a Központi Statisztikai Hivatal információit is felhasználták. Ebből alkották meg az úgynevezett vásárlóerő-rangsort. Az egy főre jutó vásárlóerő szempontjából idén Hévíz a vidék abszolút győztese (vásárlóerő-indexe 146,9, szemben az országos átlagnak tekintett százzal). Hévíz vásárlóereje az utóbbi néhány évben emelkedett számottevően, ugyanis 2002- ben még a 26. helyen állt a több mint háromezer települést magába foglaló listán. A tanulmány megállapításai szerint Magyarországon egy év alatt jelentős változás nem történt. Az öt legkisebb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező település többsége esetében némi javulás érzékelhető, de az ő vásárlóerejük még így is csupán az országos átlag nem egészen harmadát teszi ki. E települések kivétel nélkül a dél-dunántúli Baranyában, illetve az ország legnagyobb gazdasági nehézségeivel küzdő megyéinek egyikében, Borsod- Abaúj-Zemplénben találhatók. Ez utóbbi egyébként a megyék rangsorában is a sereghajtók között áll, hiszen a 19 megyéből a Hévíz a vásárlóerő-lista 26. helyéről került az élre. Az ötezres településen mindenki az idegenforgalomból él. 18. helyen szerepel. (Vásárlóerőindex: 82,9). A 2000 óta eltelt hat évben a megyék közötti különbség kissé nőtt: Győr-Moson-Sopron megye tovább növelte előnyét a többiekkel szemben. Békés megyében csökkent leginkább ebben az időszakban az egy főre jutó vásárlóerő. Csökkenést tapasztaltak még Heves, Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nóg- rád, Somogy és Tolna esetében. A többi megye vásárlóereje a legfrissebb felmérés szerint nem változott számottevően ebben az időszakban. Budapesten is beigazolódtak a feltételezések: Budán élnek a legtehetősebbek, de még a legrosszabb budapesti kerületek is kiemelkednek Magyarország átlagából. Azzal, hogy hazánk egyes területei közötti fejlettségbeli különbségek nemhogy csökkennének, de a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben csak nőttek, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, Horváth Gyula is egyetért. A pécsi kutató lapunknak elmondta: míg az ország egyes régiói között akár 2,5- szeres jövedelmi különbségek mutatkoznak, ez a szám a megyéknél eléri a 3,7-4-et. A települések esetében pedig akár 50-60- szoros különbség tapasztalható a vásárlóerő tekintetében - a lakók jövedelmén, az önkormányzat adóbevételén túl az infrastruktúra fejlettségét vagy az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférést is figyelembe véve. Ugyanez a szétszakadás jellemzi a többi kelet-közép-európai államot is, ám a folyamat nálunk jóval előttük elkezdődött: szemben a központosított rendszert fenntartó szomszédainkkal, nálunk már a nyolcvanas évek ele- jén-közepén tapasztalható volt. Ezt Horváth Gyula azzal magyarázza, hogy nálunk már akkor éledezett a magánszféra, felgyorsult egyes, például a Balaton környékén található települések vagy a budapesti agglomeráció fejlesztése. Mára ez halmozottan jelentkezik, ám a kutató szerint az is elgondolkodtató, hogy a listán élre került településeken jellemzően magasabb az ott élők iskolai végzettsége is: míg a Balatonnál ez 25-30 százalék, Telkiben pedig eléri a 40-et, az országos átlag mindössze 12 százalék. Mindent összevetve mára aligha fenntartható kép alakult ki az országban: míg a területek évi 6-7 százalékos GDP-növekedést produkálnak, ez az elmaradott régiókban mindössze 1,5-2 százalék. Ráadásul az elmaradott területeken a gazdaság szerkezete sem korszerű: viszonylag alacsony ipari termelés mellett még mindig magas a mezőgazdasági termelés aránya. Ráadásul a közeljövőben nem várható az ötvenes évek iparosításához hasonló gazdasági korszakváltás, amely lehetővé tenné, hogy a hátul állók előresoroljanak. így a legoptimálisabb iparpolitikával sem várható, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye elérje Győr-Moson-Sopron színvonalát. A kutató úgy véli, az egyetlen módszer a szétszakadás megállítására a régiók szerepének megerősítése lehet. Példaként Nyu- gat-Európát hozza: bár úgy véli, lehetetlen egy az egyben a nyugat-európai mintákat követni, megfontolandó, hogy a regionális rendszer általános hajtóerőt jelentett szemben azokkal az országokkal, ahol Magyarországhoz hasonlóan egy erős központ mellett szétaprózódott település- szerkezet jellemző. A regionális rendszer stabilizálásához azonban ott is 2-2,5 évtizedre volt szükség. A regionalizáció azonban nem csak közigazgatási átalakítást jelent: Horváth Gyula szerint Nyugaton a gazdaság szereplői, például az iparosokat és kereskedőket tömörítő kamarák komoly szerepet játszottak a reformban, nálunk egyedül az államigazgatás próbálkozik. Vásárlóerő Magyarország megyeszékhelyein és Budapesten Nem csak gyógyvíz „A 26. HELYRŐL jöttünk fel OZ élre, tehát nem csak a tónak köszönhetjük, hogy most nálunk a legerősebb a vásárlóerő” - mondja kérdésünkre Vértes Árpád, Hévíz polgár- mestere. A 4900 lakosú településen kivétel nélkül mindenki az idegenforgalomból él, legtöbben az ingatlanjukat adják ki A legnagyobb foglalkoztatók, a négycsillagos szállodák (ebből már hét működik), a környező településekről kénytelenek munkaerőt toborozni. A hévíziek mám ott tartanak, hogy építményadót sem kell fizetniük, az önkormányzat erről lemondott (170 millió jönne be belőle évente), de a pénzből a lakosoknak környezetüket kell szépíteniük. Ráadásul a környék városaiban megépültek a nagy be\'ásárlóközpontok, és a hévíziek ott olcsón bevásárolhatnak. Az önkormányzat három templom megépítéséhez is hozzájárult, aminek szintén van idegenforgalmi vonatkozása. A német ajkú turisták ugyanis igényelték az evangélikus és református istentiszteleteket is. A város immár 26 százalékban is tulajdonosa a páratlan tavat működtető szervezetnek, és a tó környékének egy részét már sikerült rendbe tenni. Bár ahogyan a polgármester fogalmaz, volna még tennivaló, például a kórházban. Sváb faluból az elitbe A zsámbéki medence leghíresebb települése húsz éve még egy kis sváb falu volt Az első betelepülők pesti értelmiségiek voltak, akik régi házakat újítottak fel Ma már csak az önkormányzat és a templom van ott, mellette felépült egy újfalu. S az utóbbi tíz évben főleg módosabb családok költöztek ki Budapestről. Ám még mindig sok az üres telek, mert az önkormányzat ambiciózus terveket dédelgetett, és egy hatalmas területet parcellázott fel Ugyanakkor kinőtték az óvodát és az iskolát, de az utóbbiban évek alatt sem sikerült felhúzni egy tornatermet, mert évekig az volt a helyi képviselők álma, hogy tornacsarnokot építenek. Az iskolának egyébként né hány év alatt több igazgatója is volt, az egyikkel az önkormányzat nem tudott megbarátkozni, a másikat a szülők szorították ki. Pénz persze nincs rá. Tehát nem mindig a leggazdagabb falu sáfárkodik a legügyesebben. Sokan furcsának tartják azt is, hogy ahány ház, annyi stílus, a palotától a székely kapuig itt aztán minden van. Az egyik nagyvállalkozó például akkora palotát épített, hogy a ház- avatóra nagyzenekart kellett hívni, és az utak mentén is táblák hirdették, merre van a buli. Aznap este a fél falu nem tudott elaludni