Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám

2006. MÁJUS 7., VASÁRNAP 7 előítélet Egy ózdi cigányember szerint azért lopnak a cigányok, mert nem tudnak sikkasztani PUTRICSELU ÉS AZ EGRI SZKINHEADEK R IP O R T, IN T ER J Ú Dr. Magyar Elemér: Nem vagyok elfogult, csak azokat a cigányokat védem, akiket származásuk miatt ért sérelem. Az a baj, hogy néha a rendőrök és a bírók is beugranak az előítéleteknek, s az felér egy fél bizonyítékkal. Putricsellinek hívják a Petrocelli című amerikai sorozat után, ahol az ügy­véd néha ingyen is elvál­lalja a szerencsétlenek vé­delmét. Dr. Magyar Elemér szegény cigányokat képvi­sel, akiket származásuk miatt ért sérelem. Dalia László- Hogy kapta a Putricselli ne­vet, a hálás cigányok adták, akiket védett?- Nem a cigányok találták ki, vagyis nem valamiféle dicséret, inkább afféle lesajnálás. Nem sze­retnek engem még a rendőrök sem. Nem is kapok ügyeket, vagyis nem emlékszem, mikor voltam utoljára kirendelt védő. Anyagilag mindenképpen hátrá­nyomra van, de sose bántam meg. Hajdan ügyész voltam, de ném tetszett, és kiléptem. Akkor kezdtem írni a Beszélőbe és Kő­szeg Ferenccel voltam kapcsolat­ban, így keveredtem az emberjo­gi ügyekbe. la, és volt még egy okom. Itt, Egerben ugyanis na­gyon erős volt a szkinheadmozga- lom. És amikor szóltak, hogy egy katonás alakulat megindult a Csebokszari lakótelep felé, fiam­mal kamerával utánuk mentünk. Cigányt verni indultak, elkaptak egy kereskedőt és lánccal ütötték. Meglátogattam a családot. S ezek után másnap mit olvasok az új­ságban, hogy cigánybandák ga­rázdálkodtak a lakótelepen. Per­sze, hogy bementem az újsághoz és a tévéhez is, ahol becsületük­re legyen mondva, kiigazították a tévedést. Őket ugyanis úgy infor­málták. A szkinhead újság cím­lapján viszont megjelentem, mint főellenség. Mondok még vadabb példát. Amikor cigánytüntetést rendeztünk 1992-ben, Horváth Aladár is lejött. Be akartunk men­ni a kazamatákba, erre közölték velünk, hogy cigányt oda nem en­gednek be.- Kiderült utólag, ki támogatta Egerben a szkinheadeket, hogy több száz fős félkatonai alaku­latot tudtak felállítani?- Nem tudni, ki állt mögöttük, de állítólag sok rendőrgyerek volt köztük. A politika is segített ne­kik. Hajdan B. Király Izabella or­szággyűlési képviselőként fogad­ta őket, sőt a fiaimnak nevezte ezeket a szép fiúkat. Az egyik ve­zérük most is indult Füzesabony­ban a MIÉP színeiben, de alig ka­pott többet két százaléknál.- Állítólag egyszer ön állította meg a romákat, amikor egy ko­paszt meg akartak verni.- Nem vagyok elfogult, néha el­fogja őket az indulat, s azt is meg­verték volna, akinek semmi köze a szkinheadekhez. Amúgy is csak azt az ügyet vállalom el, amely­nek etnikai vetülete van. Lopni nem szabad, az törvényszegés. Múltkor mondta nekem egy ózdi cigányember, a Váradi Pali, hogy „tudod-e, Elemér, miért lopnak a cigányok? Mert nem tudnak sik­kasztani, nem bíznak rájuk pénzt”. Közhely, mégis ez van, az olajszőkítésben és a Kulcsár-ügy­ben sem volt roma tettestárs.- Azt mondta, a Pusoma-ügy csak a jéghegy csúcsa, a ren­dőrök és a bíróságok gyakran kevesebbért is bevarrják őket.- A múltkor egy négygyerekes cigányembert bevittek, mert azt mondták, hogy lopott a kályhája. Nem tudta felmutatni a számlát, mint kiderült, nem is ő vette, te­hát nehéz lett volna bizonyítani. Bementem felháborodva a rend­őrségre, vissza is adták a kályhát, s kiderült, hogy valóban kerestek egy kályhát, valaki mondta ne­kik, hogy látott egyet, erre már vitték is. Egyébként sokszor nincs is erőszak, nincs cigányo­zás, csak van egy besúgóhálózat, amit könnyedén kiépítenek, mert mindenkinek van egy kis vaj a fü­le mögött, és lelki nyomorékokat csinálnak belőlük. Nem szépiá­tokként kifogásolom ezt, szükség van rá, csak nem így. Pletykaszin­ten nyomoznak. A bíróságon is gyakran így járnak el, kevesebb is elég, mint más ügyekben. A háttérben ott van bizonyíték­nak az előítélet.- Pusoma Dénes is ügyfele volt, aki ártatlanul ült egy gyil­kosságért, róla még drámát is írt. Nem próbálta bevinni egy színházhoz?- Nem. Öreg ügyvéd vagyok én már ahhoz, hogy 63 évesen a hó­nom alatt egy paksamétával beál­lítsak egy színházba azzal a szö­veggel: hoztam egy drámát, nem adnák elő? Egyébként meg Puso- mának azért nem akartak kárté­rítést fizetni, mert beismerő val­lomást tett, tehát „megtévesztette a hatóságokat". Nos, arra is egy besúgó vette rá Pusomát, akit más ügyből ismertem, az is egy szerencsétlen ember. A drámát egyébként feltettem a netre, s el­olvasták 54 ezren. Most film lesz belőle, tehát nem írtam hiába.- Kitüntették már, vagy csak van többtucatnyi testvére a ci­gányfalvakban?- Nem erről szól az én történe­tem, de most ráhibázott, van mi­vel dicsekednem. A Roma Polgár­jogi Alapítványtól most kaptam meg a Polgárjogi-díjat. Lovári nyelven ráírták, hogy „Örül a szí­vünk, büszkék vagyunk rád, test­vérem”. Különben nem érdekel­nek a kitüntetések, de erre na­gyon büszke vagyok. Ajánlatos-e a férfiaknak meztelenül főzni a konyhában? érzékek A nőket mindig elbűvölik azok a férfiak, akik tudnak főzni, képzeletben kihámozzák őket a ruhájukból Isabel Allende chilei író ott volt a hat nő között, akik fehérbe öltöz­ve a torinói téli olimpia megnyi­tóján a felvonáshoz vitték az olim­piai lobogót. Három éve a chilei parlament elnökének is megvá­lasztották a világ egyik legnép­szerűbb kortárs szerzőjét, akinek apja Salvador Allende egykori chilei elnök rokona, és akinek könyvei huszonhét nyelven, har­mincötmillió példányban keltek el. A napokban mutatták be a bu­dapesti Cervantes Intézetben Aphrodité - Utazás az érzéki em­lékezet tájain című művét, mely­ben arról is értekezik, főzzünk-e otthon meztelenül a konyhában. Szerinte a nőket mindig elbűvölik azok a férfiak, akik értenek az ételek elkészítéséhez, ami fordít­va nem igaz. „Egy férfi, ha főz, szexi, a nő korántsem az, talán mert erősen emlékeztet a háztar­tási cseléd archetípusára” - állít­ja. - „A férjem remek szakács, de nem magakellető. Pedig szívesen elnézném, amint edényei közt buzgólkodva levegőbe szórja ru­hadarabjait. Megismerkedésünk másnapján szerettem bele, ami­kor elnéztem, ahogyan vacsorát készít nekem.” Hozzáteszi, hogy kevés latin-amerikai nőnek ada­tik meg hasonló tapasztalat, mert | e földrész hímjei férfiasságukra | veszélyes cselekedetnek érzik a | házimunkát. Miközben későbbi í férje főzött, az írónő gondolatban I kihámozta a ruháiból. A férfiak az ételek nyersanyagait is műgonddal vásárolják, tisztítják „Elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki meztelenül főzzön nekem” - mondja dr. Lux Elvira szexológus, aki szerint a szere­lem a szex esztétikája, s ebbe ne­hezen fér bele az ilyesfajta kony­hai ténykedés. Isabel Allende vi­szont úgy tartja, a nők nem tud­nak ellenállni azoknak a férfiak­nak, akik főznek. Nem a kétbal­kezes pancserekre gondol, akik szénné égetik a kolbászt az udva­ri grillsütőn. Tetszenek neki a fér­fiak, akik kihúzzák a palackból a dugót, és elsőnek a nők poharába töltenek, miközben olyan ízesen beszélnek a bor zamatáról, csillo­gásáról, hogy a nők azt remélik, ilyen szenvedélyesen ecsetelik majd a férfiak az ő szépségüket is. „Amikor azt látjuk, milyen kedv­vel tisztítanak, ízesítenek, mi nők elképzeljük, hogy ugyanennyi buzgalommal alkalmaznak raj­tunk egy erotikus masszázst” - magyarázza az írónő. - „Amikor megkóstolnak egy falatot, megre­megünk, mert azt a finom kis ha­rapást már a nyakunkon érezzük. Kinézzük belőlük, hogy ha ponto­san tudják, hány jtercet igényel egy békacomb a serpenyőben, akkor még inkább több okkal em­lékeznek majd rá, hogy mennyi csiklandozásra van szüksége a G- pontunknak, habár ez nem olyan biztos, mert a mindennapi élet­ben úgy látszik, sokkal több fi­gyelmet fordítanak a béka comb­jaira, mint a mieinkre.” ■ Cs. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom