Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám

6 SZTORIK, ESETEK 2006. MÁJUS 28., VASÁRNAP Kálmán László nyelvész: „A szújártók, Répássyk, Rogánok imamalomszerű- en, hadarva, mondataikat jogi szakkifejezésekkel kombinálva úgy beszélnek, mint az ügyészek.” Kosa Lajos, Debrecen polgármestere: „tudom a helyem a szerve­zetben. Ha debreceni pol­gármesterként elkezdek az országos kampánnyal fog­lalkozni, az nem vezet jóra.” Schneller István, Budapest főépítésze: „azok közé tartozom, akik örültek, hogy a Nemzeti Színház oda épül, csak annak a tragédiának nem örültem, amely megépült.” Varnus Xavér, orgonamíívész: „ENGEM ZAVART AZ, hogy a közönségnek a fúgáról a két csempe közti rész jut az eszébe. Ez ellen tűzzel, vas­sal, ármánnyal harcoltam.” Pandit Harprasad Chaurasia indiai zenész: „ANYÁM NEM VOLT képzett zenész. Megénekelte, amit érzett, és ez a zene lényege.” HOTEL LÖVÉR FÉL ÁRON ÜDÜLÉSI CSEKKEL Pihenjen családjával a soproni Lövérekben! 1 éjszakás tartózkodás büféreggelivel, uszoda, szauna, fitneszteremhasználat, ifa. Június 30-ig 14 250 Ft/éj/kétágyas szoba, 12125 Ft/éj/egyégyas szoba. HOTEL LÖVÉR ★ ★ ★★ 9400 Sopron. Várisi út 4, Tel.: 99 888 400 !over.reservation@ danubiusgroup.com danubiushotels.hu/lover------------eea-----------­MB MHfiR OP : . ■ QANUWÚ8 NQT«MB BRQUP "j;/ BÚTORIPARI NAGYKERESKEDELMI CÉG üzletkötőt keres kelet-magyarországi és budapesti régiókba. ELVÁRÁSOK: saját gépkocsi, számítógépes ismeretek, e-mail cím. FELTÉTELEK: fizetés: | alap+jutalék+üzemanyag- támogatás. Alkalmazotti munkaviszony. Üzletkötői gyakorlat előnyt jelent. Jelentkezni írásos, fényképes önéletrajzzal a Pricewalkers Kft. 8200 Veszprém, Stadion u. 38. vagy info@pricewalkers.hu címen. Info: +36-20-46-77-992 Egymillió dollár Huttyán hangjáért deep forest Az együttes Sebestyén Mártának sem fizetett egy dollárt sem Egymillió dollárt követel­nek az öcsödi Rostásék, mert szerintük a francia Deep Forest Grammy- díjas albumán engedély nélkül szerepel édesap­juk, Rostás Huttyán Károly elhíresült dala, az Esik az eső. Csontos Tibor „Ha lenne egy saját készítésű Maria Callas-felvételem, melyen a görög-amerikai énekesnő el- énekli az A csitári hegyek alatt című népdalt, nem jelentethet­ném meg cédén, mert Callas örö­kösei anyagi követeléssel állná­nak elő” - mondja dr. Markovits Zoltán ügyvéd, aki különös ügy­ben képviseli az öcsödi Rostás­családot. - „Persze, sántít a ha­sonlat, mégis ezzel jellemezhet­ném a Rostásékkal történteket. „A Rostás-dosszié 1977-ben kez­dett íródni, amikor a belga televízió munkatársa, Claude Flagel doku­mentumfilmet for­gatott a Békés me­gyei Öcsödön a cigánytelepről. Ekkor rögzítette az Esik eső című dalt is, amelyet Rostás Huttyán Károly több másik­kal együtt énekelt el neki. Az öcsödi cigány­ember dalai annyira meg­tetszettek a filmesnek, hogy va­lamennyit megjelentette egy ci­gányzenéket tartalmazó leme­zen. Az albumra felfigyeltek a vi­lágzenét játszó francia Deep Forest együttes tagjai, akik első lemezükön azonmód felhasznál­ták az Esik az esőt. A már ko­rábban elhunyt Rostás Károly örököseinek egy fillért sem küldtek. A Deep Forest módsze­rei közé mindig hozzátartozott a különböző dallamtöredékek al­kalmazása, egyszer például a National Geographictól szerez­tek be mindenféle hanganyagot, és azokat vegyítették, igaz, szép summát fizettek értük. Máskor Sebestyén Márta énekhangját tették fel egy később a könnyű­zene Oscarjának számító Gram- my-díjat elnyert lemezükre. Az énekesnő máig őrzi annak a ti­zenkét éves New York-i kisfiú­nak a levelét, aki azt írta neki, hálás a Deep Forestnek, mert a lemezükről hallott először ma­gyar népdalt. Sebestyén Márta persze nem kapott Grammyt, a díj másolatát Friderikusz Sán­dor készíttette el és adta át neki vigaszként. Rostás Károly fia, Zoltán is vigaszdíjra várt, családtagjaival mikrobuszt bérelt, Belgiumba, Franciaországba utazott, hogy hozzájusson az időközben el­hunyt édesapjuk jogdíjához. A nagy utazásról Salamon András dokumentumfilmet is forgatott, mellyel fesztiválgyőzel­meket aratott, miköz­ben Rostáséknak le kellett mondaniuk a győzelemről. Bírósághoz for­dultak: egymil­lió dollárt köve­teltek az édesap­juk dalát tartal­mazó lemez ki­adójától, és még minden eladott al­bum után egy dollárt. A Fővárosi Biróság első fo­kon elutasította kérésüket arra hivatkozva, hogy Rostás Károly nem volt szerző, csupán adat­közlő. Elfogadta Claude Flagel védekezését, aki elmondta, annak ellenére, hogy az adat­közlőt nem illeti meg szerzői jogi g díjazás, megállapodott Rostás | Huttyán Károllyal, hogy a felvé- | telt a nyilvánosság számára rög- | zíti, mi több, 1500 forintot fize- ö tett neki. Az első fokra vlsszado- £ bott tárgyaláson Flagel már arra A rokonok már megjárták Brüsszelt is, most bírósághoz fordultak hivatkozott, hogy tudományos értékű feldolgozást készített, a roma kultúrát térképezte fel, meg is állapodott Rostás Károllyal, továbbá a szájhagyo­mánnyal terjedő népdalok leme­zen való megjelentetéséhez egyébként sem kell az előadó be­leegyezése. A biróság felkérte a Magyar Tudományos Akadémia Népzenetudományi Intézetét, ál­lapítsa meg, hogy az Esik az eső népdal-e vagy sem, és költhette- e Rostás Károly? E szerzői jogi perben ugyanis sorsdöntő, hogy Rostás szerző-e, vagy csupán adatközlő. „Bonyolult az ügy, hiszen a fel­vétel 1977-ben készült, lemezre 1983-ban került, illetve a fel- használás 1993-ban történt, és akkoriban mások voltak a jog­szabályok” - magyarázza dr. Markovits Zoltán. - „A ma érvé­nyes jogszabályok szerint jogsér­tő cselekedetnek számítana a fel­vétel cédén való megjelentetése, de 1977-ben és 1983-ban nem számított annak. Ha Flagel meg­állapodott Rostással, hogy a fel­vétel a nyilvánosság számára ké­szül, nem jár a díjazás. A mi ál­■ Claude Fogéi azt állítja, hogy 1500 forintért megvásárolta a dal­közlés jogát az öreg Huttyántól. láspontunk szerint Rostás Ká­roly szerző, előadóművész, ezért örököseit megilleti a jogdíj.” Még akkor is, ha Rostásék díj­igénye jogászok szerint is kissé extrém. Ha veszítenek, a perkölt­séget a követelt összegre állapít­ják meg, ami nem lesz kevés. Másrészt arra még nem volt pél­da, hogy valaki szerzői jogi per­ben minden eladott lemez után is követeljen bizonyos összeget. A múlt hétre meghirdett tárgya­lást elnapolták, mert nem érke­zett meg az MTA szakértői véle­ménye. Van-e filozófiája az irániak datolyás linzerének? világutazó A perzsáknál kedvesebb, vendégszeretőbb emberekkel még sehol nem találkozott Vietnamban teknősvérrel itat­ták, és sült skorpióval kínálták. Iránban szemtanúja volt egy százezres város eltűnésének. A Tisch Ferenc utazásairól szóló könyv most jelent meg. „Ha az iráni édességekről kel­lene beszélnem, a datolyás lin­zerrel kezdeném” - mondja Tisch Ferenc, aki Marco Póló­ként járta a világot, és poggyászát a na­pokban tette köz­szemlére a Gyertya­láng - Híd a cunami fölött című könyvé-' ben. - „Nem volt iráni étkezés, amely a sápadtsár- ga tésztából és a finom perzsa datolyából készült finomság nél­kül telt volna el, így foglalkoz­hattam a datolyás linzer filozófi­ájával, ez a sütemény a csador alatt megbúvó csodás perzsa nő­re emlékeztetett.” E kellemes emlékfalatkák ki­csiny könnyedséget jelentenek számára is a katasztrófákban, melyeket a kötet szerzője a bap­tista szeretetszolgálat munka­társaként Iránban is átélt. Elő­ször ott járva, nem érte fel ész­szel, ami ott történt, képtelen volt felfogni, hogy Bam, a virág­zó százezres város egy földren­gés következtében eltűnik a föld színéről, harmincezer halottat hagyva maga mögött. Nehezen dolgozta fel a két évvel ezelőtti szökőár másnapján Srí Lankára érve a „cunamivonatnak” neve­zett szerelvény roncsainak lát­ványát, melynek nyolcszáz utasát mészárolták le a hullámok. Megjegy­zi, mindezekbe be­le lehet őrülni, ezért a segélyszervezetek a katasztrófák poklából mindig kiviszik néhány napra a munka­társaikat. Tisch Ferenc német nyelvta­nár, norvég szakon is szerzett diplomát: Bergenben szállodai konyhában edénysikálással ke­reste a pénzt ottani egyetemi ta­nulmányaira. Diplomáciai sza­kot is végzett, szakdolgozatát a magyar humanitárius segítség- nyújtásról írta. „Miután uniós tagállam lettünk, most donoror­szág vagyunk, melyről senki nem mer beszélni.” Miután el­■ A sütemény a csador alatt megbúvó csodás perzsa nőre emlékeztette. Tisch Tamás Marco Pólóként járja a világot, látta a cunamivonatot is vált, úgy érezte, megfagyott kö­rülötte a levegő, azt mondta, az emberiségért, a világért szeretne dolgozni. „A világ testén keresz­tül akartam a világot” - jegyzi meg. - „jártam Kambodzsában, ápoltam háborús sérült iraki kisfiút, Srí Lankán, a cunami után amerikai önkénteseket ve­zettem,voltam falusi esküvőn Iránban.” Mondja, gyönyörű or­szág a perzsáké, akiknél kedve­sebb embereket keveset ismer: behívták házukba, etették, test­vérüknek nevezték, miközben őt is titkosszolgálatok figyelték, le­hallgatták. Vietnami hivatalos vacsorán stampedlispoharakból teknős­vért kellett innia. „Testes volt és meleg - idézi a pillanatot. - Majd sült, főtt, pirított teknőshúst et­tünk. Ahhoz képest, hogy koráb­ban sült skorpiót kínáltak, és ku­tyahúst is láttam tálalva, a tek­nős elfogadható volt.” Tavaly kiszállt a segélyszolgá­latból, Tisch Ferenc Japánba köl­tözik, békeszervezet munkatár­sa lesz. Azt csinálja majd, amit eddig. Csak más színekben. ■ Csontos Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom