Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-21 / 67. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 21, KEDD 7 PANORÁMA Segédcsapatok a szomszédból? szavazatimport Mikola ötmillió határon túli magyarral betonozná be a Fideszt Vihart kavart Mikola István, a Fidesz kormányfő- helyettes-jelöltjének vasárnapi beszéde, amelyben kifejtette, szavazati jogot kéne adni a határon túliaknak. Éber Sándor Minden parlamenti pártnál kiverték a biztosítékot Mikola'Istvánnak, a Fidesz miniszterelnök- helyettes-jelöltjének a határon túli magyarokkal kapcsolatban elhangzott mondatai. A nagyobbik ellenzéki párt vasárnapi kongresszusán az ex-egészségügyi miniszter az alábbiakat hangoztatta: „Meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre. Ha négy évre nyerni tudnánk, és utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna.” „A Fidesz miniszterelnökhe- lyettes-j elöltj e egyaránt megsértette a határon belül és a túl élő magyarokat meggondolatlan mondataival” - mondta lapunknak Csapody Miklós. Szerinte a Fidesz a Magyarországon kívül élő magyarokat csak olyan segédcsapatoknak tekinti, amelyeknek szavazatait importálni kell a Fidesz győzelméhez. A politikus Szili: ez nem kampánykérdés szerint nem szabad olyan illúziót kelteni, hogy a kettős állampolgárság szavazati joggal is jár. „A Fidesz végre bevallotta, mit jelent számára az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági és a többi határon túl élő magyar: ötmillió újabb szavazatot Orbánra, húsz év egyeduralom biztosítása” - áll az SZDSZ közleményében. A liberális párt szerint a Fidesz határon túli politikája farizeus és cinikus, Kasza József nem kommentál ri megkeresésére sem kommentálta vasárnapi kijelentését. Végül késő délután az MTI-nek a következőket mondta: „Életvédő program a nemzeti együvé tartozás, én pedig egy Mikola István által készített beszédet mondtam, az nem szerepel a Fidesz programjában”. „A véleményemet megtartom magamnak, mivel nem kívánom, hogy a határon túli magyarok a magyarországi kampány részesei legyenek” - mondta lapunknak Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „A határon túli magyarok a kettős állam- polgárságot nem a szavazati jog miatt szerették volna elérni, hanem az együvé tartozás miatt” - nyilatkozta lapunknak Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Sző-* vétség elnöke. „A választási törvényt és az alkotmányt is meg kellene változtatni ahhoz, hogy a határon túl élő magyarok választójoghoz jussanak” - fejtette ki lapunknak Kolláth György. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy a szavazati jog jelenleg a magyar állampolgársághoz és az állandó magyarországi lakóhelyhez van kötve. A lehetőség megvan a változtatásokra, de az alkotmányt koncepciójában is meg kellene változtatni kétharmados többséggel. Kolláth szerint olyan kérdések merülnének fel, hogy aki nem magyar állampolgár, de magyarnak vallja magát, akkor az szavazhat-e? Aktív és passzív választójog Is jár-e a határon túliaknak? Az állampolgárság megadásával azonban nemcsak a jogok, hanem kötelességek is járnának. „Szavazatszerzés céljából azonban nem szabad gyökeresen megváltoztatni az alaptörvényeket” - tette hozzá. Mikola: saját véleményt mondtam amit Mikola maga leplezett le. „Nem lehet voksvadászattá és pártpolitikai kampánykérdéssé silányítani a nemzet ügyét” - hangoztatta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A szocialista politikus szerint Mikola kijelentésével felrúgta azt a megállapodást, amely szerint a határon túli magyarság sorsának ügyét nem teszik kampánytémává. Mikola István lapunk többszöSZDSZ: közelebbi patikát a lázas Kovács Pistinek! 9 Becsapott fogyatékosok, bezsebelt támogatás Ne a pártok, hanem a betegek döntsenek arról, hogy hogyan használják fel a pénzüket, és hol működjenek kórházak; néhány ingyenes gyógyszer helyett inkább minden készítmény legyen olcsóbb; ne csak a patikákban lehessen a vény nélküli medicinákat megvenni; nyíljanak új gyógyszertárak, és működjön patikaügyelet mindenhol, ahol arra szükség van. így összegezte tegnap Molnár Lajos, az SZDSZ miniszterjelöltje a liberálisok egészségügyi programját, amelyet a szocialista és a konzervatív szakpolitikusoknak is eljuttattak. Molnár Lajos kijelentette: a liberális párt a betegért versengő biztosítókra épülő új egészségügyet akar, és azt, hogy szűnjön meg a hálapénz. Molnár Lajos szerint „a betegeket azok a kérdések foglalkoztatják, hogy hideg és romos a kórterem, hogy ügyeleti időben 20 kilométert kell vidéken utazni, hogy patikát találjanak a lázas Kovács Pistinek, és hogy ne kelljen másodszor és harmadszor fizetni, ha valaki orvoshoz megy”. A Fidesz kor- mányfőhelyettes-jelöltjének, Mikola Istvánnak vasárnapi beszédére utalva hozzátette: „felelőtlenség ilyen helyzetben a tu-' dattalan nemzetlélek energiával való feltöltéséről beszélni”. ■ B. B. A Fidesz szerint kormányváttó hangulat van Előválasztásként értékelte a hétvégi mosonmagyaróvári és szentendrei időközi helyhatósági választásokat a Fidesz kampányfőnöke. Rogán Antal szerint a Fidesz jelöltjeinek fölényes győzelme azt jelzi, hogy Magyar- országon kormányváltó hangulat van kialakulóban. Szentendrén az időközi polgármester-választáson a Fidesz-jelölt 57 százalékot kapott. Mosonmagyaróváron az időközi önkormányzati képviselő-választáson az ellenzéki párt jelöltje 52 százalékhoz jutott. Lakner Zoltán politológus viszont úgy látja: az eredményekből csak helyi szinten lehet következtetéseket levonni. ■ Sz. Sz. Több, fogyatékosokat foglalkoztató vállalkozás „zsebre vágta” a megváltozott munkaképességűek után járó állami támogatást - mondta Göncz Kinga szociális miniszter a Parlament előtt demonstráló, munkát és kenyeret követelő, rokkant- nyugdíjasokból és fogyatékosokból álló több száz fős tömegnek. Szabó György, a tüntetés szervezője, a Fogyatékkal Élők Szakszervezetének elnöke szerint egyre több olyan munkahely szűnik meg, amely megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat, ezért 19 ezer ember veszítette el állását. „Sok szerencselovagot vonzott a lehetőség, hogy felvehesse az állami támogatást, amely fejenként a minimálbér háromszorosa, egyes cégek esetében több milliárd forint” - mondta lapunknak Somodi Istvánná, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Hozzátette: a dotációt bezsebelő cégek némelyikében egyáltalán nem foglalkoztattak fogyatékosokat, vagy a minimálbér töredékéért tették ezt, egyes vállalatok pedig egy fillért sem fizettek az elvégzett munka után. Batiz András kormányszóvivő még pénteken elmondta: 3,5 milliárd forint állami támogatást próbáltak jogosulatlanul megszerezni az álfoglalkoztatók. ■ B. B. ■SEQBEQi Támogatást keresnek a magyar autonómiának ERDÉLYI MAGYAR politikai ÓS civil szervezetek valamint egyházi képviselők utaztak az Európai Unió székhelyére. Ismertetik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmárnémetiben elfogadott memorandumát a háromszintű autonómiáról, amelynek része a székelyföldi autonómia, illetve az erdélyi magyarság személyelvű autonómiája. Szóba kerül a magyar állami egyetem igénye és a csángók helyzete is. Uniós közpénzek román magánzsebben? A románok a támogatásként megkapott európai uniós összegeknek több mint 10 százalékát „hajlamosak” saját zsebbe tenni - ismerte el a kormány pénzügyi csalásokkal foglalkozó szervezetének képviselője. Tavaly 100 millió euró összegű támogatási projektek ügyében folytattak mindenre kiterjedő vizsgálatot ésl3,5 millió euróról derítették ki, hogy nyomtalanul eltűnt. Brüsszel már régóta nyíltan kifogásolja, hogy az uniós pénzek egy része a korrupció következtében „nem ér célba”. Orosz-kínai egyezmény kőolajszállításról Vlagyimir putyin orosz elnök ma kezdődő' péklny Válogatása során egy keletszibériai olajvezeték meghosszabbításáról és a kőolajipari együttműködés elmélyítéséről ír alá megállapodást. Az olaj nem csak fegyver, építi a kapcsolatokat is @ TOVÁBBI HÍREK: WWW.REGGEL.HD Országos káosz lehet Franciaországban Szópárbaj az iraki polgárháborúról al-kaida Az amerikai vezetők szerint a terroristák akadályozzák a békét A francia diákszervezetek mára és csütörtökre további megmozdulásokat szerveznek, a legnagyobb tüntetésre Párizsban lehet számítani. Az akcióban több mint 70 felsőoktatási intézmény vesz részt. A szak- szervezetek szerint a krízisért egyértelműen a francia kormány a felelős, Dominique de Villepin kormányfő azonban kizárja a sokat vitatott törvény visszavonását. A francia közvélemény nagy többsége úgy látja, hogy az országban „komoly társadalmi válság” alakult ki. A Libéraüon című napilap felmérése szerint 100 franciából 71 vélekedik így, s á többség szerint a következő hetekben tovább súlyosbodhat a helyzet. Tegnap este járt le a francia munkavállalók ultimátuma. Szombat este a tüntetők 48 órát adtak a kormánynak, hogy visszavonja azt a törvényt, melynek értelmében a 26 év alatti munkavállalókat az első 2 évben bármikor elbocsáthatják állásukból. A március elején nyilvánosságra hozott szabályozás ellen Franciaország-szerte több mint 150 városban másfél millióan tiltakoztak. Dominique de Villepin miniszterelnök lapzártáig nem volt hajlandó visszavonni a törvényt. ■ Cs. E. ■ A diákok újabb tüntetésekre készülnek. Az iraki háború kezdetének harmadik évfordulóján komoly vita alakult ki az Egyesült Államokban, amelybe bekapcsolódtak a kormányzat vezető politikusai, sőt, az Irakban lévő amerikai csapatok tábornokai is. Az amerikai televízióállomások is idézték Ijád Allavi, volt iraki kormányfő BBC-nek adott interjúját, amelyben Allavi úgy fogalmazott, hogy „naponta 50- 60 iraki hal meg, hacsak nem több. Ha ez nem polgárháború, akkor a Jóisten a megmondhatója, hogy mi a polgárháború” - tette hozzá. A Bush-adminiszt- ráció azonban úgy véli: Irakban nincs polgárháború. Dick Cheney a CBS televízióban azt mondta: a jelenlegi helyzetért Abu Muszav al-Zarkavi, az al- Kaida iraki vezetője a felelős, ő és terrorista társai próbálják megakadályozni a demokratikus választások utáni kormány megalakulását. Bush elnök kijelentette: „Olyan stratégiát alkalmazunk, amely győzelemhez vezet Irakban” - fogalmazott. S ez a győzelem, szerinte, biztonságosabbá teszi majd Irakot, sőt, megalapozza a békét is a jövendő nemzedékek számára. Az elnök sürgette az iraki politikusokat a mielőbbi kormányalakításra, és azt mondta: elégedett az eddig elért eredményekkel, a politikai fejlődéssel. Bush elnök bízik a győzelemben „Ha Irakot elhagynánk, ez olyan lenne, mintha a II. világháború után visszaadtuk volna Németországot a náciknak” - ezt már Donald Rumsfeld védelmi miniszter állította a Washington Postban. publikált cikkében. Rumsfeld szerint is terroristák ügyködnek azon, hogy polgárháborút robbantsanak ki Irakban, de - írja Rumsfeld - „félelemmel szemlélik, hogy milyen haladást ért el Irak az elmúlt három évben”. A New York Timesban viszont egy nyugalmazott tábornok, Paul Eaton azt fejtegette, hogy Rumsfeld inkompetens, vagyis nem hozzáértő, és mielőbb le kellene mondania. ■ E. Cs.
