Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
6 2006. MÁRCIUS 12., VASÁRNAP HIRDETÉS Ön szívesen dolgozna egy roma mellett? diszkrimináció Enyhültek a magyarországi előítéletek a cigánysággal szemben Pozitív kép kialakítása a romákról - ez volt a célja a kétéves programnak. A kétezer-ötszáz fős, reprezentatív minta azt jelzi: másfél millió magyar véleménye javult a hazai romákról. Bánky Bea A romák semmilyen támogatást nem érdemelnek meg, a településeknek joguk van eldönteni, hogy beengedik-e őket városukba, a cigányok azért nem dolgoznak, mert segélyekből élnek- ezeket a durván diszkriminatív kijelentéseket ma már kevesebb ember tartja igaznak, mint két évvel ezelőtt. A főként a roma kisebbség ellen irányuló nyílt rasszizmus jelentősen csökkent a magyar társadalomban - mondta lapunknak Füzesi Zsuzsa, aki a „Program az Összetartó Társadalom Megteremtéséért” kutatási részét irányította. Hozzátette: a magyarok egy része biztosan elutasító nézeteket vall, de a többség úgy gondolja, ezeket nem illik kimondani, és ez is jelentős eredmény. A többségi társadalomnak- a kampány hatására is - ma már valamivel több és reálisabb ismerete van a cigányság helyzetéről, ezáltal beállítódásuk is változott - jegyezte meg Füzesi Zsuzsa, aki egyébként a Fact Intézet munkatársa. 2004 tavaszán, a program indulásakor a megkérdezettek alig több mint ötödé mutatkozott „elfogadónak” a cigányokkal, másfél év múlva már 45 százalékuk nyilatkozott pozitívabban velük kapcsolatban. A kifejezetten előítéletesek száma ezzel párhuzamosan csökkent: korábban a válaszadók negyede diszkriminálta a cigányokat, a program végére számuk 14 százalékra csökkent. A megkérdezettek kétharmada vagy a televízióban vagy plakátokon találkozott romákkal kapcsolatos társadalmi célú hirdetéssel, többségüket a reklámok elgondolkodtatták a hazai cigányság helyzetéről. Egy szőke hajú és egy roma kisfiú egyforma atlétatrikóban és farmernadrágban áll egymás mellett. Mindketten „rosszcsontok, de egyiküket felnőttként is rossz fiúnak nézik majd” - harsogja az egyik plakát. A kijelentést a program kezdetekor végzett felmérés kellőképpen alátámasztja: a megkérdezettek a romák jellemzéséhez kétszer annyi rossz tulajdonságot választottak, mint jót. Egy másik plakáton óvodások játszanak a homokozóban - egyikük cigány. Aligha lesznek majd munkatársak, hiszen a kutatás szerint az emberek 64 százaléka nem dolgozna együtt romákkal. A sorozat talán leginkább mellbevágó plakátján pedig csecsemők szerepelnek; egyikük bőre barnább, a plakát szövege és a kutatások szerint csupán azért, mert cigánynak született, tíz évvel rö- videbb ideig fog élni. Neumann Péter, a kampány kommunikációs vezetője lapunknak elmondta: az volt a céljuk, hogy elgondolkodtassák a Tárki: erősek az előítéletek, sokan a romákat egyszerűen bűnözőknek tartják A magyar felnőtt lakosság elő ítéletei továbbra is erősek a romákkal szemben - derül ki a Tárki közvélemény-kutatásából. Ez a felmérés tehát ellentétes következtetésre jutott, mint a Program az Összetartó Társadalom Megteremtéséért anyaga. A szociológusok szerint megdöbbentő, hogy a többség nyíltan vállalja rasszista véleményét. A megkérdezettek kétharmada ugyanis egyetértett azzal, hogy a bűnözési hajlam a cigányok vérében van. mindössze 48 százalékuk vallotta magáénak azt a véleményt, hogy a romák között ugyanannyi a bűnöző, mint a hasonló körülmények között élő nem romák között. A szociológus szerint a közvélemény-kutatás eredménye annak tudható be, hogy az elmúlt években nem lett jobb a cigányság élete, és a többségi társadalom bizony- ' talansága, félelme sem változott, márpedig az előítéleteknek ez a két forrása. a kormány toleranciaerősítő programjába egyébként a kisiskolásokat is bevonták: 50 intézmény közel ötezer tanulója számára egyedi iskolai programokat dolgoztak ki szakértők segítségévei összesen háromszáz pedagógus dolgozott azon, hogy a gyerekek játékos formában jobban megismerjék az öt világvalláshoz kapcsolódó szokásokat, a romák és más kisebbségi csoportok kultúráját. A plakát arra utal, hogy a roma gyerekeknek hatszor kevesebb esélyük van a középiskolára magyar társadalom semleges beállítódással jellemezhető 4-5 millió tagját - azokat, akik még nem fogadják el, de nem is utasítják el a romákat. „Éppen túl voltunk a figyelemfelkeltő kampányon, amikor egy rendezvényen fiatal reklámszakemberek elmondták, mennyire szíven ütötte őket a csecsemős plakát - mesélte Neumann Péter. - Úgy fogalmaztak: bántónak érezték, hogy azzal vádoljuk őket, ők tehetnek arról, hogy a romák ennyire rossz helyzetben vannak. Bár a plakátoknak nem volt sértő szándékuk, és senkit nem vádolnak semmivel, úgy érzem, az üzenet, hogy a többségi társadalomnak kell szembeszállnia a rasszizmussal, célba talált. Azt ugyanis még a legelvetemültebb cigányellenes sem gondolja, hogy egy újszülött romának hátrányokat kell elszenvednie a származása miatt” - tette hozzá. ■ A kutatás szerint az emberek 64 százaléka nem dolgozna együtt romákkal. Neumann Péter elmondta: a program 85 százalékban az Európai Unió és 15 százalékban az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium forrásaiból valósult meg - összesen 2235 ezer euróba, azaz 600 millió forintba került, ebből a kommunikációs kampány 300 millió forintba. A záró konferencia első napján, szerdán, Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter megnyitó beszédében elmondta: jelentős mintaprogramnak tekinthető a „Program az Összetartó Társadalom Megteremtéséért”, hiszen az attitűdök megváltoztatása volt a cél, és ezt a mért adatok alapján el is érte. Teleki László politikai államtitkár, aki a program nemzetközi aláírója volt, beszédében arra intett: nem lehet megelégedni a részeredményekkel, a romák továbbra is az előítéletek, a diszkrimináció szenvedő alanyai. „Fel kell törni azt a szellemi gettót, amely ma érezhető romaügyben, szükség lenne az értelmiség valós megjelenésére” - mondta. A magyar nőknek több a munkájuk, de kevesebbet keresnek női esélyek A családi állapotról, a gyerekek számáról és a családtervezésről való faggatózás is diszkrimináció Magasabb képzettséggel rendelkeznek, többet dolgoznak, de kevesebbet keresnek a magyar nők. Ami az utóbbit illeti: hasonló munkakörben dolgozó férfi társaiknál átlagosan 11 százalékkal visznek haza kevesebbet a szebbik nem képviselői. Az uniós átlag azonban még ennél is nagyobb, 15 százalékos különbséget mutat. A belga, szlovák, portugál, francia és német munkahelyeken érvényesül legkevésbé az esélyegyenlőség: ezekben a tagállamokban 1999 óta még növekedtek is a fizetésbeli különbségek a férfiak javára. Az Európai Bizottság huszonöt országot összehasonlító friss statisztikájából, amelyet az Eurostat készített, kiderül: a magyar nők heti átlagban többet dolgoznak, mint férfi kollégáik. Egy átlagos magyar nő naponta 7 és fél órát tölt munkával (a hétvégét is beleszámolva), míg a férfiak csupán 6 órát és 26 percet. Annak ellenére, hogy a magyar hölgyek képzettebbek - az egyetemek és főiskolák hallgatóinak 56,7 százaléka nő -, a munkanélküliségben is megelőzik a férfiakat: 7,5 százalékuknak nincs állása. Szlovákia után Magyarországon a legkevésbé jellemző a nők részmunkaidős foglalkoztatása, közel 6 százaléknyi. A magyar nők házimunkával töltött idejének 29 százalékát a főzés, 16 százalékát a takarítás, 12 százalékát pedig a gyermeknevelés teszi ki. „A házimunka jellemzően kizárólag a nőkre hárul, a gyerek- nevelés mellett gyakran a család idősebb rokonainak ellátását is ők végzik. Ezt a munkaadók is jól tudják, ezért szinte általános gyakorlat, hogy azokra a nőkre számítanak a munkaerő- piacon, akiknek egyáltalán nincs vagy akiknek már nagyobb gyerekei vannak” - mondta Wirth Judit, a Női Érdek ■ A cégek azokra a nőkre számítanak, akiknek egyáltalán nincs gyerekük. elnöke. Hozzátette: már az állásinterjúk alkalmával tetten érhető a nők diszkriminálása, amikor a leendő munkaadó részletesen tájékozódik a munkára jelentkező hölgy családi állapotáról, arról, van-e barátja, és tervei között szerepel-e a gyerekszülés. Ennél súlyosabb helyzet, amikor azért küldenek el egy nőt a munkahelyéről, mert bejelenti: gyermeket vár. Reménykeltő, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság nemrégiben pert nyert egy némettanárnő kérelme alapján. A bíróság kimondta: sérült az egyenlő bánásmód követeimé- t nye, amikor az iskola nem | hosszabbította meg a terhes nő £ munkaszerződését. ■ B. B. Az otthoni munka 16 százaléka takarítás
