Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám
2006. február 5., vasárnap Riport, interjú 7 Egy magyar filmproducer Szekeres Dénes több száz film forgatásán dolgozott előbb gyártásvezetőként, majd producerként. A Filmszemlére Kenyából esik be, hogy ott legyen A Lumnitzer nővérek bemutatóján.- Állítólag rendezett tíz tavaszi fesztivált, tizennégy játékfilmszemlét és három VIT-et, Pécs viszont a legjobb tévészerelőjét vesztette el, amikor átállt a művészvilágba, és némi kerülővel filmes lett. — Egy bőrönddel jártam a várost a hatvanas évek elején, és nagyon jól kerestem tévészerelőként. Ám már akkor is a filmezés volt a mániám, s nem hiányoztam egyetlen pécsi filmszemléről sem. Feltűnő szerepet vittem, hiszen „minden munka érdekel” alapon kapcsolódtam be. Fel is fedeztek, s a Pécsi Baletthez felvettek titkárnak. A töredékét kerestem, mint tévészerelőként, de már benne voltam a kalapban. És onnan már csak egy ugrás volt a film. A Mafilm igazgatójának titkára lettem, és mindenbe beleszagolhattam, a lámparaktártól a filmstúdiókig, s aztán elvégezhettem a gyártásvezetői szakot.- Mi dolga vök akkor a gyártásvezetőnek?- Hát nem volt akkora hatalom, mint a világ más tájain a producereknek. Nem ő döntött, hogy melyik könyvből lesz film, igaz, a pénzt sem neki kellett szerezni. Akkor még állam bácsi adott pénzt filmre is. A keretből viszont ki kellett jönni, így keményen kellett alkudnunk, s a rendezőkkel is elfogadtatni, ha egy jelenetre nem tellett.- A rendszerváltás után viszont sikeres producer lett, a Q I Focusfilmet mégis otthagyta tizenkét év után, inkább alapított egy új céget, semmint összevesszen a társával.- Jól hangzik, de még igaz is. Kenyában nyaraltam a családommal, és amikor hazajöttünk, mondta a társam, hogy egy nagy munkáról maradtunk le, mert nem voltam itthon. Akkor elgondolkodtam, hogy már nem vagyok fiatal, és szeretnék több időt tölteni a családommal, ezért békében elváltunk, és így a barátság is megmaradt. A Tivoli néhány év alatt feljött, több fesztiváldíjat nyertünk már, és nem győzöm olvasni a könyveket...- Az igazi Mikulásról az a pletyka járta, hogy sosem készül el mert mindig visszalépett valamelyik pénzes társproducer.- Ez a veszélyes a mi munkánkban, hogy elég egyetlen visszalépés, és dől a film. A Mikulást két éve forgattuk volna, de a német társproducer nem tudott tévés garanciát szerezni, így aztán a német filmalapítvány nem támogatta a filmet 300 ezer euróval, és elestünk az Eurimage 200 ezer eurós támogatásától is. Pedig Kelet-Euró- pában én voltam az első, aki Eurimage-pénzt tudott szerezni még 1990-ben a Sztálin menyasszonya című mozira. Az igazi Mikulás végül magyar- szerb-amerikai koprodukcióban készült el. Viszont így csak olcsóbb mozira tellett, 300 millió forintból kellett elkészítenünk. Tehát lemondtunk a kosztümös változatról, átírtuk a történetet mára. Egyébként így is szerencsém volt, a Magyar Mozgókép Alapítvány ugyanis nem a filmet, engem támogatott, mert én voltam a producere az Argónak, s az behozta a nézőket.- Mekkora kockázatot hajlandó vállalni egy magyar producer?- Ha a könyv nem tetszik, már nincs miről beszélni. És vannak olyanok, akikkel egyébként sem szívesen keverednék össze. Én viszont eddig még minden filmet befejeztem. Ugyanakkor Sas Tamás és Ragályi Elemér Szerelemtől sújtva című moziját én fizettem, s ők maguk sem vettek fel gázsit. Nem buktam rajta, sőt Amerikában is le akarták forgatni Sassal. Azért nem lett belőle semmi, mert az ottani producer úgy átírta, vagyis levitte kutyába, hogy ahhoz már nem járultunk hozzá. Tegnap tárgyaltam egy másik amerikai producerrel, aki lát benne fantáziát, tehát még erről sem mondtunk le.- Hány könyv van a fiókjában?- Még túl sem éltem a Mikulás filmet, Gárdos máris beadott két újabb könyvet. Bacsó is szeretne a Lumnitzer nővérek után újabb vígjátékot forgatni, és Sas Tamásnak is van egy forgató- könyve. Ragályi pedig egy hónapon belül forgathatna, ha megtalálná a főszereplőt a Pusoma Dénes-mozihoz, amely az ártatlanul leültetett cigányemberről szól. Most járja az országot, hogy megtalálja a figurát. Szekeres Dénes Született: Pécs, 1944. július 15. Pályafutás: Mafilm - gyártásvezető filmprodukcióknál (1978-1987), Dialóg Filmstúdió - főgyártásvezető (1987-1990), Focus Film Kft. - ügyvezető igazgató, producer (1990- 2001), Focus-Fox Digitális Videó Kft. - ügyvezető igazgató (1994-), Tivoli- Filmprodukció Kft. - ügyvezető igazgató, producer (2001 -), Pécsi Nemzetközi Filmünnep - ügyvezető igazgató (2004) Diploma: Színház- és Filmművészeti Főiskola gyártásvezetői szak (1978) Család: nős, gyermeke: Péter (20)- Állítólag a kenyai telelését is úgy szervezte, hogy hazaérjen a Lumnitzer nővérek filmszemléi bemutatójára.- Valóban, a producernek illik ott lenni a díszbemutatón, és hát Bacsó sem bocsátotta volna meg, ha akkor kergetem a vízilovakat.- Láttam a dicsőségfalon egy képet, ahol Tony Scott amerikai rendező megcsókolja a kobakját. Ennyire sokat spó- rok a Spy Game című produkciónak?- Nem, hanem költségeken belül maradtunk, és minden klappolt. Pedig a 17 napos forgatást, ahova 120 kamion hozta a cuccot, egyik szakszervezet sem hagyta volna jóvá, hiszen 18-20 órákat dolgoztunk. A sztárok mégis jól érezték magukat, s miután Brad Pitt rengeteg fotót készített Budapestről, szeretném majd megkeresni, hogy rendezhessünk egy fotó- kiállítást. Dalia László Déri János volt a legprofibb civil Déri János haláltusája a nyilvánosság előtt zajlott, s mára szinte kultikus figura lett. Többek szerint ma ő lenne az első számú showman, mások úgy vélik, belefulladt volna ebbe a szennybe. éri János egykori televíziós újságíró, műsorvezető, rádiókaba- rés szóvivő, publicista neve, fényképe máig szerepel a Hócipőben, kommunikációs intézetet neveztek el róla, emlékét őrzi az arany egyforintost ábrázoló Déri János-díj. Az aranyforinttal elismertek között tudhatja magát Bereményi Géza, Geszti Péter, Hobó, Sebestyén Márta, Kern András, Fábry Sándor is. Napjainkra Déri majdhogynem kultikus figurává nőtt. „Pedig eleinte nem szerették - mondja Rózsa Péter újságíró, aki most könyvet írt Dériről. - A közönségnek nyegle volt, kicsit nagyképű, torzonborz, szenvedett is attól, hogy nem kedvelik. Miközben művelt volt, tájékozott, gyakorlatias. A közönség hirtelen ráérzett, és ettől kezdve már nem flegmának tűnt, hanem jó fejnek, élete utolsó évében fürdött is a népszerűségben.” Déri egyszer megjegyezte, úgy gondolja, ott van Magyar- ország öt legjobb médiaszemélyisége között. Kijelentése után százkilencvenöten megveregették a vállát, mindegyikük azt gondolta, az öt közé tartozik, de többen voltak, akik megkérdezték tőle: ki a másik három? Máskor is meghökkentette környezetét. Horváth Ádám rendező meséli, hogy Déri egyszer hetvenöt forintos bankjegyeket csináltatott, elhitette, ez az új pénz, és ezzel vásárolt. Máskor az FTC stadionja előtt hangosan árulta az ellenfél Újpest zászlaját, jelvényeit a mérkőzésre érkező fradistáknak. Kis híján megverték. Az Ablak című műsorban - élőben - helyi cigánygyerekek gyűrűjéből jelentkezett be Miskolcról. Hirtelen maga elé kapta a legkisebb cigányfiút azzal, hogy most megmutatja Miskolc valószínűleg legkoszosabb gyerekét, akit ha lát a mamája, vigye haza és mosdassa meg. „Igazi déris megoldás volt a javából - mondja Rózsa Péter. - Többet árult el az ország keleti régiójáról, mint egy szociológiai tanulmány. Ő csak mosolygott magában, de hát mindig is derűsnek tűnt. Először akkor láttam idegesnek, amikor kitört a médiaháború és felszámolták a köztévé kettes csatornáját. Rájött, hogy a politika ott végez mészárlást, ahol ő marhajó. Amit ő csinált, az politika volt alulnézetből, bármiről beszélt, megadta mindannak a kritikáját is, amiben éltünk. Erre mondta Déri János (1951-1992) Gépészmérnökként lett 1975-ben az MTV Riporter kerestetik vetélkedőjének egyik győztese. Az Ablak című műsor vezető riportere, szóvivője a Rádiókabarénak, szilveszteri bemutatóinak, publicistája a Hócipő szatirikus lapnak. Műfajt teremtett a Nulladik típusú találkozásokkal és a Pocsék Áruk Fórumával. Szegvári Katalin, hogy Déri profi civil volt, és ezt szerette benne a közönség. Egyszerre volt közérthető, színes és szellemes.” 1991-ben kiderül, hogy Dérinek tüdőrákja van, itthon senki nem vállalja a műtétet, családja végül Heidelbergben találja meg Európa egyetlen sebészét, aki majd leoperálja tüdejéről a három és fél kilós daganatot. Fodor János televíziós újságírót kollégái biztatják, utazzon ki hozzá és készítsen vele interjút. Fodornak aggályai vannak: Déri nyilvánosság előtt zajló haláltusáját sokan az első magyar valóság- show-nak tartják, amiben nem akar részt venni. Végül elkészíti döbbenetes riportját, amelyben Déri így nyugtatja: „A mi életünk arról szól, hogy szerepeljünk, többé-kevésbé a halálunk is. Ha túlélem, Halálom után felbontandó címmel könyvben írom meg haldoklásomat”. a művészbarátok felajánlásaiból Amikor Déri az utolsó re- származó összeggel is igyekez- ményt jelentő mexikói Gerson- tek hozzájárulni a mexikói ke- klinika bejáratához érkezett, zelés horribilis összegéhez, megjegyezte az édesanyjának: „János jó időben halt meg „ez sem ér semmit, mert ha itt véli Rózsa Péter. - Sokan támad- megmenekülnének a halálos be- nak e mondatomért, de ő igazat tegek, sorban állnának, itt pedig adna nekem. Nem kellett meg- senki nincs”. „Aki önmagával érnie méltatlan mellőzését. A ilyen kegyetlen humorral bánik többség szerint Déri ma a Heti el, miért kímélte volna meg a ha- hetesben ülne, a legnagyobb Iáit attól, hogy színpadra áll- showman lenne, a kereskedelmi jón?” - teszi hozzá a kötet írója, televíziók kapkodnának utána, Ezért is csináltak egy jótékony- de szerintem belepusztult volna sági esten a haláltusából fel- ebbe a szennybe. Értékrendje lépőszámot az Erkel Színház- miatt idővel nem bírta volna bán, ahol a drága belépőkből és gyomorral.” Csontos Tibor Koltai Róbert SZÍNÉSZ „Az a fajta emberség és kíváncsis- kodás volt az övé, amely a nem kreált riportereket jellemzi. Különleges képességgel tudott közel férkőzni az emberekhez, és emlékezetes a hihetetlen öniróniája. Nem voltunk közeli barátok, de sokat dolgoztunk együtt, kedves elismerésként őrzöm a Déri-dijat.” Nagy Bandó András HUMORISTA „Sajátosan forgott az agya, másként rakta össze az információkat, másként kérdezett és másként fogadta a válaszokat. Szokatlan bölcsesség sugárzott belőle, vállalta, hogy rákkal a testében is dolgozzon, más már összeomlott volna.”
