Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám

4 Sztorik, esetek 2006. február 19., vasárnap HÓDOSÁN RÓZA, az SZDSZ képviselője: „És a világtól sem várok mást, csak annyit, hogy ami történt, azt ne tagadják le, ami igaz volt, arra ne mondják, hogy hazugság, ami szép volt, azt ne ken­jék be sárral, és ami mocs­kos volt, arra nem mond­ják, hogy tiszta." BEREL WEIN, rabbi-történész: „Izrael azzal helyezte reflek­torfénybe a Hamaszt, és adott neki óriási hatalmat az arabok lakta utcákban, hogy nem volt hajlandó isz­lám vallási szervezetként tekinteni rá.” KOVÁCS ANDRÁS, szociológus: „A magyarországi zsidó identitás á la carte identi­tás: az egyik menórát tart, de disznóhúst eszik, a má­sik megünnepli a zsidó új­évet, a rós ha-sanát, de szombaton kiskertet ápol. A harmadik egyszer egy év­ben elmegy a zsinagógába, és megtartja a karácsonyt, a negyedik zsidósága meg abból áll, hogy fél az anti­szemitizmustól. Hogy képvi­selhetné mindezt egyszerre egy monopolhelyzetben le­vő nemzeti kisebbségi ön- kormányzat?” GEORGE CLOONEY, színész, rendező: „Nézzünk szembe vele: eléggé publikus az életem. De a comói tóparton, a há­zamnál jobbára békén hagynak. Mindig van ugyan egy-két kivétel, seggfejek, akiket nem lehet levakarni, de általában vidáman teni­szezhetek, focizhatok, meg motorozhatok arrafelé. Ami a magánéletemet illet: ha randizni kell, biztosan de- * mokrata pártkongresszusra viszem a lányt!” GYURCSÁNY FERENC, miniszterelnök: „Nem attól szolidáris egy biztosító, hogy kinek a kezé­ben van a kórház, hanem, hogy ki fizeti ki a számlát. A kórházakat pedig nem kell privatizálni, avagy ezt meg­akadályozni - egyszerűen jó kórházak kellenek. S annak adni a tulajdonjogot, aki a legjobb színvonalon működ­teti a kórházakat.” Kiugróan sok egyedi nevet adnak idén a szülők gyermekeiknek. A legtöbben még mindig a sztárok és filmsorozatok világából merítenek, de divatba jöttek a növény- és gyümölcsnevek is. eglódult a fantáziá­juk a gyermekük­nek nevet keresgélő JL f JL szülőknek: míg ko­rábban egy év alatt mindössze 200-300 esetben kérvényezték eddig nem létező utónév anya­könyvezését, február közepén már a 64. szakvéleménynél tar­tunk - árulta el Piros Zsuzsan­na, a Belügyminisztérium Köz­ponti Hivatalának anyakönyvi osztályvezetője. Legutoljára egy szülő a „Maddox” nevet akarta bejegyeztetni gyermeke számára. „Ennek az eredetét véletlenül ismerem, mivel ol­vastam, hogy az Angelina Jolié által örökbe fogadott kambo­dzsai kisfiút hívják így. Ám sok esetben legfeljebb tippelni tu­dunk az ötletgazdára” - jelen­tette ki. Amelyik név nem szerepel a magyar utónévkönyvben, annak felvételét kérvényezni kell. A végső szót a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága mondja ki. Megné­zik, hogy az adott utónévnek van-e magyar megfelelője, s ha igen, akkor inkább annak a használatát javasolják. így vér­zett el a szépen csengő Enrique, amely a magyar Henrik latinos megfelelője. Kivételek persze mindig vannak, Lorenzót elfo­gadták, annak ellenére, hogy ez eredetileg a magyar Lőrinc meg­felelője. Az elbírálásnál ugyanis alapvető szempont, hogy a kiej­tés és az írásmód egyezzen: ép­Ha rossz nevet adunk, a gyereket már az óvodában kicsúfolják pen ezért a föntebb említett Maddoxot Meddoxként hagyták jóvá. Hasonló okokból kellett „fazonírozni” a Giorgione, illetve az Angelo neveken: Dzsordzsó és Andzseló formában ezek is felkerültek az engedélyezett utó­nevek listájára. A legtöbb szülő egyébként annyira szeretné az általa kiválasztott nevet, hogy többnyire bele is egyezik ezekbe a módosításokba. Nemrégiben volt olyan szü­lő, aki gyermekének a Marihu­ána nevet akarta adni - őt nem csak azért utasították el, mert társadalmi szempontból erősen problémásnak tűnt a név hasz­nálata, hanem mert fiúnévként szerette volna anyakönyveztet­ni. A Bársony női névként vi­szont simán átment, akárcsak a Borostyán, amelyet a szülő indoklása szerint is az azonos nevű tévésorozat ihletett. De nem csak a filmek adnak tip­peket: a Ronaldót például több szülő is kérte. A politika is ihletőleg hathat, erről árulko­dik a nemrég kérvényezett Da­kota - igaz, ezt elutasították. Az utóbbi években egyre in­kább divatba jönnek a növény- és gyümölcsnevek, legalábbis az Eper, az Áfonya és a Bodza bejegyeztetése erről árulkodik. A névváltoztatás nem egy­szerű procedúra, de a pszichiá­ter szerint ez még a jobbik eset. Dr. Csernus Imre ugyanis amondó: ami a szülők számára sokszor csak egy jópofa kísér­let, az a későbbiekben megha­tározhatja a gyermek életét. „A legtöbb, különleges nevet választó szülő a gyermeke ré­vén próbál kitűnni a szürkeség­NEVEK TOPLISTÁJA 2005 1. Anna Bence 2. Réka Máté 3. Viktória Levente 4. Zsófia Dániel 5 Dorina Dávid 6. Boglárka Ádám 7. Petra Balázs 8. Eszter Tamás 9. Vivien Márk 10. üli Péter bői - jelentette ki a televízióból is jól ismert doktor. - Az példá­ul a felületes mintakövetés, ha valaki egy sztárról vagy egy filmsorozat szereplőjéről akar­ja elnevezni a csemetéjét. A név viszont semmit sem ér, ha nincs mögötte belső tartalom. Ezt a szülőnek mint embernek kell a gyermeknek megadnia. A legrosszabb esetben a név és a valóság konfliktusba kerül, a gyermeket már korán csúfolni kezdik, vagyis pont az ellenke­zője történik azzal, mint ami a szülő szándéka volt.” Papp Sándor ügyvéd szerint a házassági szerződés kikezdheti a fiatalok érzelmi életét, hiszen általában a gazdagabb fél szereti papírra fektetni, hogy mit hozott a nászba Egyre több házaspár köt házassági szerződést. A külföldön már bevált vagyonjogi megállapodást nálunk a házasulandók szülei szorgalmazzák, álta­lában a gazdagabb fél részéről. A házassági szerződésről sokáig úgy gondoltuk, hogy ilyesmit csak a külföldi sztárok köt­nek, hiszen ahol nagy a vagyon, ott van igazán sok veszítenivaló is. Aztán jöttek a hírek, hogy Nyugat-Európában a hétközna­pi emberek is kötnek ilyet, az utóbbi években pedig nálunk is egyre többen ismerik fel, hogy a fele-fele alapú házastársi va­gyonközösség nem mindig sze­rencsés megoldás. Igaz, nálunk többnyire a fiatalok még nem saját szabad akaratukból dönte­nek a szerződéskötés mellett, hanem többnyire a szülők nyo­mására - állítja dr. Papp Sándor ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Ka­mara alelnöke. „Évente 4-5 há­zassági szerződést készítek, és szinte minden esetben azonos a helyzet. Az egyik fél szegény, a másik vagyonos, s a gazdagabb család rokonsága szorgalmazza, hogy a fiatalok kössenek va­gyonjogi megállapodást. Nekem személy szerint nagyon rossz tapasztalataim vannak erről, mi­vel sok esetben éppenséggel maga a szerződés az, ami a ké­sőbbi váláshoz vezet. A házas­társak közül ugyanis a szegé­nyebb fél önérzetét mélyen bántja, hogy alá kell írnia, mi­szerint neki nincs semmije. Ez az érzelmi oldalát kezdi ki egy házasságnak, ezért ha lehet, én bizony le is beszélem a fiatalo­kat az ilyen megállapodásról.” Az ügyvéd elmondta: a tipi­kus házassági szerződésben a felek rögzítik, hogy kinél mi számít külön vagyonnak, s hogy ezek akkor is az illető tu­lajdonában maradnak, ha a há­zasság esetleg felbomlik. Egy ilyen megállapodás persze nem a kölcsönös bizalom himnusza, ám a lapunk által megkérdezett hírességek megalapozottnak tartják az efféle óvatosságot. Ábel Anita például amondó, hogy egy ilyen megállapodás megalapozhatja a későbbi kul­turált elválást. „Az érzelmek furcsa dolgot művelnek az em­berrel, ám akinek Vannak már tapasztalatai a párkapcsolat te­rén, az tudja, hogy a szerelem egy idő után elmúlik - mondta. - A házassági szerződést én egy jó ötletnek, s nem a bizalmat­lanság jelének tartom. Számta­lan esetben láttam már, hogy kezdetben egymással betelni nem tudó párok évek múltán már egy-egy kiskanálon is ve­szekedtek. Egy előzetes vagyon- megállapodás szerintem abban segít, hogy ha úgy hozza a sors, intelligensen lehessen lezárni egy kapcsolatot.” Anita ugyan­akkor azt nem volt hajlandó el­árulni, hogy ő a párjával kötött- e hasonló egyezséget. Mint mondta, ez csak rá tartozik. Hasonló a véleménye a még egyedülállóként élő Nacsa Oli­vérnek is. Ő úgy gondolja, bár­mennyire is illúzióromboló, olyan világban élünk, hogy a házassági szerződés majdhogy­nem nélkülözhetetlen. „Egy há­zasság bármikor válással vég­ződhet, s én nem tartom kor­rektnek, ha az egyik fél házas­ságba vitt vagyonának a felére a másik jogot formálna. Fokozot­tan igaz ez arra az esetre, ha a házasság a kevésbé tehetős há­zastárs hibájából bomlik fel.” A nemrég házasságot kötött Árpa Attila nem tagadja, hogy ők is aláírtak egy vagyonjogi szerződést. „Ebben az áll, hogy A HÁZASSÁG) SZERZŐDÉST az ügyvé­dek és a közjegyzők is ellenjegyezhetik, ám a Magyar Ügyvédi Kamara alelnöke szerint a közjegyzők azért lobbiznak, hogy a jövőben kizárólag nekik legyen ehhez joguk „A családjogi törvény kodi- fikációja kapcsán a közjegyzők azt sze­retnék elérni, hogy csak ők készíthesse­nek ilyen szerződéseket - jelentette ki dr. Papp Sándor. - Mi ez ellen természete­sen tiltakozunk. Szakmai érveket ugyanis nem tudnak felvonultatni.” DR, TÓTH ÁKOS, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese sze­rint szó sincs lobbizásról: egy közjegyzői okirat nagyobb biztonságot nyújt, mint az ügyvédek által ellenjegyzett megállapodá­sok, hiszen sok esetben még a bírósági eljárást is kiváltja. „A1 házassági vagyonjogi szerződésekkel sok visszaélést lehet elkö­vetni - mondta. - Például egy vállalkozó a feleségére írathatja a teljes vagyonát, mentesülve ezzel a kockázatos üzletek anyagi felelőssége alól.” minden, ami a házasság előtt az enyém, illetve a páromé volt, az egy esetleges válás esetén az enyém, illetve az övé marad, amit viszont a házasság ideje alatt szerzünk, az közös - mondta. - Tudom, nem éppen romantikus olyasmiről gondol­kodni, mint a válás utáni vagyo­ni helyzet, de szerintem racio­nális emberek részéről ez egy teljesen logikus lépés.” Más erről a politikusok véle­ménye. Révész Máriusz, a Fi­desz szóvivője például bevallot­ta: ő még sohasem gondolkodott ilyesmin. „Mindenkinek magá­nak kell eldönteni, hogy köt-e ilyen szerződést - jelentette ki. - Amikor mi a feleségemmel ösz- szeházasodtunk, úgy gondoltuk, hogy ez a kapcsolat egy életre szól. A házasság egy bizalmi vi­szony, ezért számomra kissé bi- zarrnak tűnik, amikor ezt egye­sek azzal kezdik, hogy kimutat­ják egymás iránti bizalmatlansá­gukat”. Molnár Zsolt, az MSZP országos választmányának tag­ja, aki a közeljövőben házassá­got köt, szintén nem híve az elő­zetes szerződésnek. „Bár jóma­gam biztos nem kötök ilyen megállapodást, nem lehet azt mondani, hogy egy ilyen egyez­ség jó vagy rossz. Ez mindig a két fél megállapodásán múlik. Szerintem jó, hogy létezik ilyen, de csak az éljen vele, aki ennek szükségét érzi.” Dián Tamás Házasságmérgező szerződés? Nevek versenye: Dzsordzsó igen, Dakota nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom