Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
2006. február 19., vasárnap A hét témája 5 Vendégmunkásként, jogok nélkül Aki külföldön vállal munkát, jobb, ha felkészül a kemény körülményekre. Munkatársunknak névtelenül nyilatkozott egy magyar hentes, akit csúnyán rászedtek. Németország és Ausztria hivatalosan nem nyitja meg munkaerőpiacát, ezért alakulhatnak ki áldatlan állapotok. A Németországban dolgozó magyar hentesek ellen kampányt indítottak a német hatóságok, de sok hentes maga is panaszkodik, hogy a munkakörülmények nem európaiak, féllegális helyzetüket kihasználják. A külföldi munkavállalás / % manapság már nem 1| olyan misztikus és vájt rázslatos kaland, mint valaha. Mind több honfitársunk választja ezt a lehetőséget, és sajnos mind több honfitársunk jár pórul külföldön. A magyar munkavállalók elsősorban az uniós országokba, közülük is legtöbben Ausztriába, Nagy-Britanniába, Németországba indulnak, de nem ritka az sem, hogy a tengerentúlon, az Egyesült Államokban, Kanadában vállalnak munkát. Legtöbbjüket a nyelvtanulás és a jó pénzkereset vonzza határainkon túlra. Jelenlegi becslések szerint mintegy tízezer magyar állampolgár dolgozik külföldön. Egy átlagos vendégmunkás 1000-1800 euró (250-450 ezer forint) közötti összeget kereshet tőlünk nyugatabbra. Legtöbben általában bébiszitternek, vendéglátósnak, építőipari, illetve élelmi- szerfeldolgozó-ipari szakmunkásnak jelentkeznek. Ám a munka- vállalás komoly veszélyeket hordoz, ezért fontos, hogy jól tájékozódjunk kiutazás előtt a helyi körülményekről és a cégről. „Mindegy, hogy idehaza mit mesélnek, annak jó, ha csak a fele igaz” - mesélte lapunknak egy neve elhallgatását kérő húsipari szakmunkás. Mint elmondta, öt éve dolgozik különböző munkahelyeken Ausztriában és Németországban, de idén februárban csúnyán pórul járt. „Az interneten és az ismerőseimen keresztül kerestem munkát, lehetőleg német nyelvterületen, bár lett volna angliai munka is. Találtam is egy magyar céget, amely két hús- feldolgozó üzembe közvetít ki henteseket Dortmundba és Frankfurt közelébe. Meghallgattam őket, de amikor kimentem, a sok ígéretből semmi sem volt igaz. Éjszakai munkára kerestek embereket este hattól reggel 4-ig tartó munkaidőre, ezért fizettek volna havonta 1500 eurót, azaz 375 ezer forintot. Ez nagyjából átlagos fizetés az ilyen munkáért - mondta. - Azonban már a kiutazáskor gondok voltak: összesen 50 eurós előleget adtak, ami szánalmasan kevés, és az ígért busz helyett egy vonatjegyet nyomtak a kezembe. A kinti munka sem teljesen úgy zajlott, mint ahogy elmondták. 10 óra helyett 15-16 órákat kellett volna dolgozni ugyanezért a pénzért, a hazautazás pedig vérlázító volt. A cég kisbuszán utaztunk volna, ahol a 70- 80 eurós útiköltségen felül még levontak a bérünkből 70 eurót mint „kocsikopási költséget”, sőt az autópálya matricájára is elkértek külön pénzt. Csak 2-3 hetente lehetett hazautazni, hacsak valaki nem vállalta a 11 órás vonatutat Magyarországig. A szállásunkon négyen nyomorogtunk egy 10-12 négyzetméteres szobában, ahol két kis heverő volt meg egy ágy, amin ketten aludtak, de a szekrényeken is meg kellett osztoznunk. Az épület korábban amerikai katonai szálló volt, de mára teljesen lelakták, szó szerint balkáni állapotok uralkodtak benne. Talán még viccesnek is nevezhető, hogy a mosógép érmével működött, de csak a német márkát fogadta el. A fizetés sem úgy alakult, ahogy mesélték: csak 1200 eurót kaptunk, ebből vonták le a költségeket, a többit - elvileg - forintban fizették volna.” Az ígéretekkel külföldre csábított munkavállaló néhány nap után számon kérte a munkáltatón az áldatlan körülményeket. „A szemembe nevettek, és azt mondták, ha az igazat mondanák, senki sem jönne ide” - emlékezett. Amikor felmondott, visz- szavették tőle az előleget, és kitet-, ték Frankfurt közelében az autópályán, menjen haza, ahogy tud. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése miatt fontos, hogy a munkavállaló alaposan tájékozódjon a külföldi munka feltételeiről. Ha saját maga keresi a külföldi munkalehetőséget: .törvényesen működő munkaközvetítő cégekről hivatalos nyilvántartás létezik. Hivatalos cég nem hirdet mobiltelefonon, jeligével, a telefonját és a címét a tudakozó meg tudja mondani. Bármilyen munkavállaláskor írásbeli szerződést szoktak kötni. Ne írjon alá olyan idegen nyelven írt papírt, amit nem tud elolvasni. Csak akkor írja alá a szerződést, ha minden részletét ismeri, megérti. Legálisan munkát vállalni legtöbbször csak a fogadó ország által kibocsátott munkavállalási engedély, vízum vagy tartózkodási engedély birtokában lehet. Ilyen esetben akkor is vízumot kell kérni, ha egyébként a beutazáshoz magához nem kell vízum. „KÖNNYŰ EROTIKUS MUNKA Bébiszitter csúcsidőben. Minden legyen „lelapírozva”. NÉLKÜLÖZHETETLEN A MUNKASZERZŐDÉS FIATAL LÁNYOK egyre gyakrabban utaznak ki „köny- nyű, külföldi” munkára. Ez még a legjobb esetben is erotikus munka, de nem ritka az sem, hogy a hiszékeny áldozatokat prostitúcióra kényszerítik. Gyakran kifinomult módszerekkel kerítik be az áldozatokat. Sokszor szórakozóhelyen szemelik ki az áldozatokat, és egy „véletlen” találkozás során külföldi táncosnői karriert helyeznek kilátásba. Előfordulhat az is, hogy „jó” ismerősök mutatják be a célszemélyt az emberkereskedőnek, vagy egyszerűen újsághirdetést, online-hirdetést adnak fel. Az ilyen hirdetések fő jellemzője, hogy külföldi mobiltelefonszámot vagy email-címet adnak csak meg elérhetőségként, jól fizető belvagy külföldi munkát kínálnak csinos, fiatal nők számára bébiszitterként, fotómodellként, felszolgálónőként, táncosnőként, szállással, munka- vállalási engedéllyel, „problémamentesen". Az egyik népszerű internetes hirdetési fórumon néhány perc keresgéléssel ráakadtunk olyan hirdetésekre, ahol Makaó szigetére, illetve Floridába kerestek könnyű, erotikus munkára lányokat, de olyat is találtunk, ahol Ausztriába (Bécsbe) kerestek fiatal fiú és lány prostituáltakat. Az ilyen munkáknál legtöbbször a munkáltató „zálogként” elveszi az áldozat útlevelét, illetve azzal érvel, hogy majd ő intézkedik a tartózkodási engedély beszerzésében. Ilyen esetekben érdemes az engedélyeket egyedül vagy a munkaadóval együtt beszerezni. Az útlevelét ne adja ki a kezéből! A magyar konzulátusok segítenek a, bajbajutottakon. KÜLFÖLDI munkavállalók esetében nélkülözhetetlen a legális munkaszerződés. Az ilyen szerződéskor a munkaadónak minden esetben alkalmaznia kell az adott ország jogszabályait a külföldi munkavállalóra, különösen a munkabér, munkaidő vagy a szabadságolás tekintetében. A munkaszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell:- a munkavállaló és a munkáltató személyes adatait- a munkabért- a munkavégzés helyét- a munkakört, amely a munkavállaló képesítésének megfelel- a munkaidőt. Legális munkavégzés esetén sem jár automatikusan kint a társadalombiztosítás, így előfordulhat, hogy a munkavállalónak magának kell majd kifizetni betegsége esetén a kezelés költségeit. Mielőtt elutazna, családjával feltétlenül közölje szállása címét. JÓL JÁRT, AKI PIACOT NYITOTT MAGYARORSZÁG uniós csatlakozásakor az EU 15 régi tagállamából mindössze három, Svédország, Írország és Nagy-Britannia nyitotta meg kapuit az új tagországok munkavállalói előtt. A többiek korlátozták az új tagok munka- vállalóinak beáramlását. Az Európai Bizottság most közzétett jelentése szerint ez súlyos hiba volt. Azok az országok, amelyek szabadon engedélyezték a munkavállalást, jól jártak. Itt nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliség, és ami a legfontosabb, elsősorban magasabban képzett munkaerő áramlott be. Ezzel szemben a szabad munkaerő-áramlás ellen legjobban kapálózó Franciaországban és Németországban jelentősen nőtt a munkanélküliség, és az illegálisan foglalkoztatottak száma is. A megállapítások egyelőre nem hatották meg a berlini és párizsi vezetést, amelyek Ausztriával együtt már jelezték: további három évre fenntartják a korlátozást. Eddig Finnország és Spanyolország jelezte: májustól szabad az út az újaktól érkező munka- vállalók előtt, várhatóan a görögök és a portugálok is felszabadítják munkaerőpiacukat. A brüsszeli tanulmány szerint az új tagállamok munkavállalói túlnyomórészt a 25-54 éves, legaktívabb korosztályból kerülnek ki, több mint egy- harmaduk magasan képzett, egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezik. Nagy meglepetésre nagyobb arányban szerepelnek köztük nők, az összes munkavállaló mintegy 57 százalékát a hölgyek adják.
